Rész, Fejezet

 1       1,  10|              Hát jobb is az a Szent Mihály lovánál.~
 2       1,  13|                                     MIHÁLY FOLYAMATBA TÉTELE~Mihály,
 3       1,  13|            MIHÁLY FOLYAMATBA TÉTELE~Mihály, akit jelen pár sor írásomban
 4       1,  13|           lehet boldogházi ember, e Mihály nevű elem, csak Átokházán
 5       1,  13|     Átokházát teremtette az Úristen Mihály számára, vagy Mihályt alkotta
 6       1,  13|           egyik szeme ez a bizonyos Mihály. Azonos azzal a másik Mihállyal,
 7       1,  13|           vagy négyezer esztendeje. Mihály kötelezte magát, hogy megadja
 8       1,  13|           akkor, és akkor szerepelt Mihály először úri társaságban.
 9       1,  13|        társaságban. Szerencse, hogy Mihály nem tudott róla, hogy milyen
10       1,  13|         olyan szégyenlős ember ez a Mihály. S mivel a nagy urakban,
11       1,  13|       emberség, mint a kis urakban, Mihály megkapta a jusst az italméréshez,
12       1,  13|             igazgató úr - sütött ki Mihály szeméből a hála, és Róza
13       1,  13|       tapasztalatból ismertem már a Mihály borát, amely a háromemberes
14       1,  13|       szaladjon.~- Nem úgy lesz az, Mihály - hárítottam el magamtól
15       1,  13|           Hát hogyne - tüsténkedett Mihály. Sőt ő maga is beáll a napszámosok
16       1,  13|          földet.~- Nem úgy lesz az, Mihály - háláltam vissza a jó szándékot. -
17       1,  13|    napszámot számít. Jó lesz-e így, Mihály?~Szó sincs róla, hogy ne
18       1,  13|      ilyennek is csak lenni kell.~A Mihály meglepetését harmadnapon
19       1,  13|           egy rossz lovat.~- Szóval Mihály nem vette föl a napszámot?~-
20       1,  13|        Aztán majd mehet pörösködni, Mihály, örülök is neki, az életben
21       1,  13|              tekintetes úr - mondta Mihály csöndesen.~- No, most hallom,
22       1,  13|             Hány tanút állítsak rá, Mihály, mi volt az egyezségünk?~-
23       1,  13|             mit akart velem nézetni Mihály, mert a csipkebokrok közül
24       1,  13|             az illetőt: mondja meg, Mihály, hitire, nem az volt-e az
25       1,  13|         ember? Nem szégyelli magát, Mihály?~Lekussadt a feje. Alig
26       1,  13| szivartárcámat.~- No, gyújtsunk rá, Mihály, aztán felejtsük el. Csak
27       1,  13|             is lehet nyúzni. Látja, Mihály, maga most rosszabb volt
28       1,  13|            emberségből. Kézfogásnál Mihály alig mert az ujjaimhoz érni.
29       1,  13|       Valami hivatalos írást kapott Mihály, pecsétes papírt, és abban
30       1,  13|            égvilágon mög nem mondja Mihály. Csak öszi, marja magát,
31       1,  13|          prókátor. Mög aztat mondja Mihály, hogy szégyönletiben se
32       1,  13|            tekintetös úrnak. Inkább Mihály helyibe gyönne, ha mögkapja
33       1,  13|             máma.~- Hát idebent van Mihály is?~- Nem, még nincs idebent,
34       1,  13|          nyomtatvány volt, amellyel Mihály fölszólíttatik, hogy magyar
35       1,  13|             nincs itt baj semmi se, Mihály - adtam vissza az írást,
36       1,  13|      lelkesítsem.~- Úgy? - tolta el Mihály a könyökével a mákonyos
37       1,  13|       nevethetnékem sem, míg hányta Mihály a füstöt meg a szikrát.
38       1,  13|           mert mosolygott.~- Látja, Mihály, az ennek az írásnak az
39       1,  13|            Az van benne? - ámult el Mihály. - így meg löhet érteni,
40       1,  13|       törvényt.~Most már rágyújtott Mihály, s mire elment, egészen
41       2,  10|          domine Dulházyval.~Dulházy Mihály a grófnak titkára volt és
42       4,  1 |            sajtó története Táncsics Mihály néven ismeri, de százegynéhány
43       4,  1 |             és jóllakhat Vörösmarty Mihály.~Jól is lakott, mert akadt
44       4,  1 |          felváltva szívta Stancsics Mihály magyar népíróval.~Tavasz
45       4,  1 |          Jancsi műhelyt, s Táncsics Mihály sohse bírta kiváltani a