Rész, Fejezet

 1       1,  1 |                Milyen inas vagy te, fiam?~- Szabóinas.~Hát a keserves
 2       1,  1 |               Miről olvastunk most, fiam?~- A királrul.~- Mit olvastunk
 3       1,  1 |            neki, hogy „szamár vagy, fiam”? De akkor én hazudok, azt
 4       1,  1 |      hallgatta is türelmesen.~- No, fiam - simogattam ki egy hét
 5       1,  2 |             néni?~- Deáknak ingyen, fiam - felelte a jószívű asszony,
 6       1,  3 |             is be a fejét.~- Tudom, fiam, tudom - békítette a szűcs
 7       1,  3 |            kalap volt ez valamikor, fiam. Valamiféle báróé volt,
 8       1,  3 |       szedni a fiának, mert „tudom, fiam, hogy kiskorodban is csak
 9       1,  4 |     legjobban.~- Sose lesz belőled, fiam, semmi se, mert nincs fantáziád -
10       1,  4 |             a tanár úr.~- Hangosan, fiam, hangosan! - biztatott a
11       1,  4 |            pedig jegyezze meg, édes fiam, hogy nem az iskolának,
12       1,  8 |            hajlik fölé.~- Kelj föl, fiam - rázta meg a vállát. -
13       2,  2 |            deák ajtaját.~- Kelemen, fiam, gyere kakukkszót hallgatni.
14       2,  3 |      zsebéből egy aranyat.~- Nesze, fiam, tedd el, majd hasznát veszed,
15       2,  7 |           lesz az úgy is. Eredj be, fiam, az udvarra, és térden állva
16       2,  8 |    tessékelte Jóskát.~- No, ülj le, fiam.~A betyárnak kezdett melege
17       2,  8 |            embörségöt?~- Ne búsulj, fiam, majd megérdemlöd mindjárt.
18       2,  8 |        töttem.~- Hogy volt az, édös fiam?~- Úgy, tekintetös uram,
19       2,  8 |     elmondom, barátilag.~- Mondjad, fiam, mondjad! - villant fel
20       2,  8 |            vele! - Mögyök mán, édös fiam, mögyök - mondom neki -,
21       2,  8 |        vezetted azt az ökröt, Jóska fiam?~Jóska időváltozást érzett.
22       2,  8 |             kényszerít.~- Vállalom, fiam, csak mondjad.~- Tessék.
23       2,  8 |             meg.~- Papírba tösszük, fiam, vidd haza - mondta barátságosan
24       2,  10|           megint sebesen hajtottál, fiam, János? - vette elő a kocsist,
25       2,  10|                No hát ide hallgass, fiam, János! Most elmégy a városkapitány
26       2,  10|            huszonötöt. Megértetted, fiam, János?~- Parancsára megértettem,
27       2,  10|         odaszólt a kocsisnak:~- No, fiam, János, kezdhetjük! Itt
28       2,  10|        fáradságáért. Fekszel-e már, fiam, János?~Fiam János már akkor
29       2,  10|         Fekszel-e már, fiam, János?~Fiam János már akkor nekivetkőzött,
30       2,  10|     városkapitány:~- Kelj föl csak, fiam, János. Előbb volna egy
31       2,  10| helytartótanács döntését. Kelj föl, fiam, János!~János eddig azt
32       2,  10|          rászólt:~- Takarodj innen, fiam, János, a lovakhoz. Az alkotmányos
33       2,  10|     násznagynak.~- Vállalom, kedves fiam.~- De szeretném előbb az
34       2,  10|    adósságomat leróni.~- Nem lehet, fiam, meg kell várni, mint mond
35       2,  10|              De attól házasodhatsz, fiam, tudom én, hogy becsületes
36       2,  10|            készülünk.~- Nem baj az, fiam, csak fiú legyen, megint
37       2,  10|           Mindennek eljön az ideje, fiam, János.~Kezdett már deresedni
38       2,  10|               Ami késik, nem múlik, fiam. A héten kaptam értesítést,
39       2,  10|      francia dáma.~- Igazságod van, fiam, János. Jó az, ha az ember
40       4,  5 |           mi újság, János? Jól van, fiam, majd átüzenek. Isten megáldjon,
41       4,  5 |          Aztán elmagyarázta, hogy a fiam, János nem az ő fia, hanem