Rész, Fejezet

 1       2,  4|  veregette meg az öreg Buzogány András szőrmók ábrázatát, pedig
 2       2,  4|       büszkeség lángja Buzogány András bokros szemöldöke alatt.~-
 3       2,  4|       abból, hogy mire Buzogány András befogta hízóba az első ludakat
 4       2,  4|     udvarában, s mikor Buzogány András fölkocogott hozzájuk látogatóba
 5       2,  4|         hordanak.~Öreg Buzogány András megcsóválta a kócos üstökét -
 6       2,  4|       fölnézett Bécsbe Buzogány András. Meg nem ismerte két szép
 7       2,  4|          csapott nagyot az öreg András a bőrnadrágos combjára. -
 8       2,  4|       orra alatt.~Öreg Buzogány András megsodorta az orra alatt
 9       2,  4|      Királyasszony, én Buzogány András vagyok, a Buzogány fiúk
10       2,  4|       macskáimat!~Öreg Buzogány András palkonyai nemesúr akkorára
11       2,  4|  azonban nem sikerült. Buzogány András úgy szaladt ki a macskaszobából,
12       2,  4|        cselédség.~Öreg Buzogány András pedig, két marékra sodorva
13       2,  5| melengett.~A MONOSZLÓI HARANGOK~ANDRÁS MEGCSALÓDIK~A Tisza még
14       2,  5|         a boltba.~- Sütés lesz, András bácsi? - kérdezte a boltosné. -
15       2,  5|         Isten, ne ijesztgessen, András bácsi!~András nem akart
16       2,  5|     ijesztgessen, András bácsi!~András nem akart ijesztgetni senkit.
17       2,  5|    fogadott is egy liter borba. András nem vegyeledett bele a disputába,
18       2,  5|         mint búcsúkor a jó ser.~András tudta, amit tudott. Nem
19       2,  5|      réten megindult a szántás, András szomszédjai is munkába fogtak,
20       2,  5|     sebesedő vizet.~- Hát kend, András bácsi - köszönt oda egyik-másik
21       2,  5|          Egy háztetőt is látott András, annak kellett lenni, de
22       2,  5|      hozzá:~- Gyék kend velünk, András bácsi! Aszongyák, holnap
23       2,  5|       Nem ám! - kiáltott vissza András. - Mánis éri a víz a kötelet,
24       2,  5|        Ne te ne - csapkodta meg András az ostornyéllel -, hát lögyél
25       2,  5|         lehet, hogy az már csak András fülének a képzelődése volt.
26       2,  5|         reggel már vízbe lépett András az ágyból. Csak bokáig ért,
27       2,  5| őstemetőből moshatott ki a víz. András azonban töknek nézte a koponyát,
28       2,  5|    Virgonc feleletében az volt.~András lemászott a tetőről. A hónaljáig
29       2,  5|   szégyöntelen! - nyalábolta le András a kutyát, aztán leoldozta
30       2,  5| vízibubák! - csodálkozott rájuk András. Andrásék így hívták a regattistákat.~-
31       2,  5|       ér sömmit - rázta a fejét András. - Az is a vízé lösz.~A
32       2,  5|        víz.~- Be az - bólintott András -, mindenüvé. Nem ösmerik
33       2,  8|  mondjad.~- Tessék. Kesdy Szabó András, Majsa.~- Jó pipa, ösmeröm.