1-500 | 501-831
Rész, Fejezet
1 1, 1 | felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai
2 1, 1 | Álmomban még ma is megesik, hogy az vagyok, s olyankor mindig
3 1, 1 | láttam, ahogy átlapoztam, hogy nagy tudós lehetett, aki
4 1, 1 | Volt, aki azt tapasztalta, hogy a sétapálcával is lehet
5 1, 1 | ajánlották. Tudniillik, hogy amint az osztályba belépek,
6 1, 1 | közpénzből a havi tíz koronát, hogy segítsek az istennek embert
7 1, 1 | csordából, amit úgy hívtak, hogy inasiskola.~Nem tudom, hogy
8 1, 1 | hogy inasiskola.~Nem tudom, hogy Dániel mit érezhetett az
9 1, 1 | durvaságnak olyan hadserege, hogy nagyon vakmerő fiatalúrnak
10 1, 1 | kibírtam, mégpedig úgy, hogy se én nem tettem kárt őbennük,
11 1, 1 | csak éppen az kellett, hogy ne nyúljak hozzá a „közismeret”-
12 1, 1 | A gyerek addig olvasott, hogy a szóda legfinomabb fajtája
13 1, 1 | kezdődött az olvasmányunk, hogy „a legelső magyar ember
14 1, 1 | lógó fenőacél mutatták, hogy vérben dolgozó iparral jár
15 1, 1 | Már most azt mondjam neki, hogy „szamár vagy, fiam”? De
16 1, 1 | óráig.~Máig is azt hiszem, hogy ezért a bűnömért száz esztendőt
17 1, 1 | teszek szemrehányást érte, hogy önhatalmúlag megreformáltam
18 1, 1 | Úgy kívánja a törvény, hogy olyankor felüljön a katedrára
19 1, 1 | hasa, aranylánca akkora, hogy megbírná a kútostorfát,
20 1, 1 | egészen rendjén való volt, hogy mérgesen nézzen rám a vizsgabiztos,
21 1, 1 | megcsinálta. Gyanakodtam ugyan, hogy nem éntőlem tanulta, de
22 1, 1 | m-mel? Még azt se tudod, hogy a személneveket nagybetűvel
23 1, 1 | imponálok én neked úgy, hogy megrepedsz bele!~Kiintettem
24 1, 1 | El voltam rá készülve, hogy mindent ráhagyok, akármit
25 1, 1 | nagyember. Tudtomra akarta adni, hogy ő is tudja ám ezt.~Erre
26 1, 1 | féltem, ki fog derülni, hogy a kalcinált szóda tudósa
27 1, 1 | Tanár úr, engedje meg, hogy elragadtatásomnak eleget
28 1, 1 | Igazán nem tehetek róla, hogy talentumom hírével egyszerre
29 1, 1 | küldöttséget vezetett hozzám, hogy vonjam vissza a lemondásomat.
30 1, 1 | díszdiplomát adtak róla, hogy az inasoktatás ügye legfőbb
31 1, 1 | nem sok kilátásom van rá, hogy egyéb hivatalos elismerést
32 1, 2 | enni kér.~No, az igaz is, hogy az emberben mindjárt talpra
33 1, 2 | az ért abban a piacban, hogy ott csupa jó lelkű ember
34 1, 2 | bácsi meg nem állhatta, hogy a cipókaréjra rá ne kanyarítson
35 1, 2 | népek voltak ezek mind, hogy még az öreg Vízhányóné is
36 1, 2 | bekente zsírral a csizmáját, hogy az azt ki nem heverte halálos
37 1, 2 | körülötte járni. Attól féltünk, hogy keresztülszúr a vasvillaszemével.
38 1, 2 | De olyan szerencsétlenül, hogy rálépett egy tojásra, amelyik
39 1, 2 | megtréfálnám az öreg Torongyost, hogy el nem felejtené holta napjáig.~
40 1, 2 | Látszott Palinak az arcán, hogy valami hamisságon töri a
41 1, 2 | megállt az első kosárnál.~- Hogy ad egy tojást, néni?~- Deáknak
42 1, 2 | az öreg Torongyos elé.~- Hogy a tojás, Náci bácsi?~- Gyiáknak
43 1, 2 | tojást a csizmája sarkához, hogy a repedésen beleejthesse
44 1, 2 | markával a tojást. ‑ Hanem hogy adja kend ezt a kosár tojást?~-
45 1, 2 | tenni.~Azzal körülnézett, hogy mit vághatna Cintulához.
46 1, 2 | közt. Mint aki sajnálja, hogy nem sikerült a jó vásár.~
47 1, 2 | felejtették el a kutyák, hogy milyen jó világ volt az,
48 1, 3 | szűcsöt, sose látta még úgy, hogy több helyet vett volna el
49 1, 3 | ennélfogva úgy tartotta, hogy jussa van megpirongatni.~-
50 1, 3 | átok volt a Daru utcában, hogy akinek kiszaladt a száján,
51 1, 3 | némi kiskun praktika is, hogy hátha ennek a főbenjáró
52 1, 3 | eszébe juttatta a szűcsnek, hogy juhásznemzetségből való
53 1, 3 | hiszen éppen azért kérdeztem. Hogy a világért se te csúfoskodj
54 1, 3 | bele kellett törődni abba, hogy a császárnak semmi ártalmára
55 1, 3 | azt is be kellett látni, hogy a szakáll nem szűcsnek való
56 1, 3 | kukucska-piacon, abban a reményben, hogy első szóra odaadhatja öt
57 1, 3 | úgy fogta föl a dolgot, hogy ezt a keresetlen pénzt az
58 1, 3 | Otthon ugyan kiderült, hogy a szenteltvíztartón akkora
59 1, 3 | dísze lett a háznak.~Lehet, hogy e műkincs sikere tette műgyűjtővé
60 1, 3 | szűcsöt, de az is lehet, hogy ez csak alkalom volt a vele
61 1, 3 | is telt, büszke volt rá, hogy valami olyan is lesz a háznál,
62 1, 3 | két korlátot ismert. Azt, hogy a műtárgy ne legyen drágább
63 1, 3 | s ne legyen olyan nagy, hogy télen ne lehessen a kabát
64 1, 3 | volt a magyarázata annak, hogy a szűcs mindig válla közé
65 1, 3 | rajta semmi hihetetlent, hogy a báró még a kalapját is
66 1, 3 | és vitte a kalapot. De hogy vitte, Istenem! Hímes tojást,
67 1, 3 | messzire eltartotta magától, hogy jobban gyönyörködhessen
68 1, 3 | befordult a keresztutcába, hogy rövidítse az utat. A vásáros
69 1, 3 | jobb kedvvel. Annak örült, hogy olyan új inast fogadott,
70 1, 3 | tekintetes úr is az újságban, hogy stipendiumot kapott a negyedik
71 1, 3 | az örömet. Szaladok is, hogy még ágyban érjem. Ezt lássa
72 1, 3 | csak megállt egy percre. Hogy állna őneki az úri kalap?
73 1, 3 | kezéből az úri kalapot, hogy begurult az asztal alá.~
74 1, 3 | fiának, mert „tudom, fiam, hogy kiskorodban is csak ezt
75 1, 3 | juttatta eszembe a vétkemet, hogy Halász Aladárné úrasszony
76 1, 4 | herepfedényről mindenki tudja, hogy... Nem, ez így nem jó lesz.
77 1, 4 | úr pedig arra biztatott, hogy legyek misszionárius, és
78 1, 4 | ember volt, látszott rajta, hogy Kínában jól megy dolguk
79 1, 4 | azt mondom - felelte -, hogy a gyerek nem mén Kínába.
80 1, 4 | megsimogatni, amelyikről tudta, hogy nem lesz belőle birka.~-
81 1, 4 | nevette el magát. - Tudod, hogy az a legnagyobb ritkaságok
82 1, 4 | a kétséggel hagyott ott, hogy a herepfedény tartozik-e
83 1, 4 | miféle idom ez?~Éreztem, hogy éjszaka ereszkedik az agyamra.
84 1, 4 | agyamra. De azt is éreztem, hogy hirtelen belehasít egy fénysugár.
85 1, 4 | csattant a hangom akkorát, hogy a professzor mathezeosz
86 1, 4 | összerezzent bele.~Az is lehet, hogy nem a hangtól rezzent össze.
87 1, 4 | tenyerébe.~- Bravó, hát persze hogy herepfedény. Ebből elég
88 1, 4 | jegyezze meg, édes fiam, hogy nem az iskolának, hanem
89 1, 4 | auktorokat, akik kimutatják, hogy az államosítók az ördöggel
90 1, 4 | tehenet.~Szemmel látható volt, hogy itt az államnak kitelt a
91 1, 4 | Hiábavaló volt még az is, hogy egy államosító öreg fiskális
92 1, 4 | az államosítás mellett, hogy az ellenzék még ellenpróbát
93 1, 4 | Csak futtában hallottam, hogy az ügyvéd magyarázott a
94 1, 4 | barátainak:~- Mégis hallatlan, hogy valaki iskolaügyhöz hozzá
95 1, 5 | követnek, hanem beéri azzal, hogy test gyanánt szolgál a haza
96 1, 5 | hasította, nem az én bőrömből), hogy legyen miért sírnom. Azután
97 1, 5 | tetrakontaoktaédert kanyarított, hogy azt a Kohinoor4 is megkívánhatta
98 1, 5 | Először annak örültem, hogy nekem van, másodszor annak,
99 1, 5 | nekem van, másodszor annak, hogy másnak nincs. Negyvenünk
100 1, 5 | szó. Elhatároztam azonban, hogy jogos tulajdonosának, az
101 1, 5 | kedvéért. S akkor derült ki, hogy nem is negyvennyolc oldala
102 1, 7 | megkértem, engedje meg, hogy nagy határ földje egyik
103 1, 7 | pesti könyvkereskedőtől, hogy a nagy urak nem nagyon szeretgetik
104 1, 7 | nekik vannak írva. Hát akkor hogy kívánhatnám azt, hogy arról
105 1, 7 | akkor hogy kívánhatnám azt, hogy arról vegyenek tudomást,
106 1, 7 | köszönöm. Tudniillik azt, hogy nem a pallosjogra hivatkoznak.
107 1, 7 | szőregi Szív utcában. De hogy adóemelés ne legyen belőle,
108 1, 7 | belőle, sietek hozzátenni, hogy ezek a kincsek nemigen alkalmasak
109 1, 7 | bácsit, sokkal előbb, mint hogy szembesültem vele. Hiszen
110 1, 7 | Már akkor hallottam róla, hogy van ebben a faluban egy
111 1, 7 | istennek se engedi meg, hogy a földjét felturkálják.~
112 1, 7 | volt. Ez annyit jelentett, hogy ott olyan mélyen van elhantolva
113 1, 7 | meg mindenki azt mondta, hogy ez a túlsó oldal.~Természetes,
114 1, 7 | túlsó oldal.~Természetes, hogy Máder úrral sohase tettem
115 1, 7 | szőregiek is azt mondják, hogy nehéz ember, azzal én nem
116 1, 7 | kéményseprőnek, mert azt hallottam, hogy az hörcsögös ember, és mindjárt
117 1, 7 | kéményseprőtől se. Ráadta a fejét, hogy beviszi hozzá, és sikerült
118 1, 7 | öreg, csak azt kötötte ki, hogy szőlőben, fában kárt ne
119 1, 7 | egy van a paktumban. Az, hogy a méhecskéket ne zavargassuk.
120 1, 7 | fenékig, s azt határoztuk, hogy másnap elmegyünk jobb tájékra.
121 1, 7 | addig a kerítés mögül nézte, hogy megtartjuk-e a törvényt.~-
122 1, 7 | akarom.~Kezdtem megérteni, hogy mért tartják a szőregi kéményseprőt
123 1, 7 | Azok elvittek tőlem, hogy majd adják múzeumba.~Megmondta,
124 1, 7 | adják múzeumba.~Megmondta, hogy kicsodák. Én is megmondtam,
125 1, 7 | kicsodák. Én is megmondtam, hogy nem kapott azokból a múzeum
126 1, 7 | Hozok térképet. Mutatok, hogy állt ház, telek, porta,
127 1, 7 | úrra. Azzal viszonozta, hogy megmutatta, hol sejti még
128 1, 7 | csontvázat, akkora tállal, hogy belefért négy sonka. Ez
129 1, 7 | a néni, akiről kiderült, hogy neki joga van úgy viselkedni,
130 1, 7 | ház körül, azt se tudom, hogy melyikhez kapjunk.~- Melyik
131 1, 7 | Arról meg az derült ki, hogy ő az ifjabb Máder, s ez
132 1, 7 | Aztán meg az is kitudódott, hogy az egyik kutatóárkot már
133 1, 7 | futtattuk végig anélkül, hogy engedélyt kértünk volna
134 1, 7 | olvasok össze. Hát ez meg hogy lehet? Mikor én csak tízet
135 1, 7 | szelíd arcú menyecske -, hogy a Pisti meggondolta magát.
136 1, 7 | de még ilyent nem értem. Hogy egy család, amelyiknek egyetlen
137 1, 7 | sehogy se.~- Nézzük csak, hogy is állunk. Itt a nagy cseresznyefa...
138 1, 7 | Máder úr kivágatta a fát, hogy utunkba ne legyen. Ugyan
139 1, 7 | nemigen tanulhatta meg, hogy egy bronzkarika megér egy
140 1, 7 | nekem magamnak megmondta, hogy az egész tudományért nem
141 1, 7 | cserépdarabot. Ami azt jelentette, hogy elhozta az eleven bácsinak
142 1, 8 | Klárafalván. De olyan szegény, hogy még ragadványneve sincs.
143 1, 8 | halmon. Arra ébredt fel, hogy egy ősz öregember hajlik
144 1, 8 | ez nem arra való hely.~Hogy mért nem arra való, nem
145 1, 8 | nem kérdezte. Örült neki, hogy továbbmegy az ősz öregember,
146 1, 8 | azonban mindig emlegette, hogy a körül a halom körül valami
147 1, 8 | restellte volna, ha azt hiszem, hogy olyan régifajta öreg.~-
148 1, 8 | csöndes szóval megkérdezte, hogy kellene-e még napszámos,
149 1, 8 | a lábommal. Megkeresem, hogy meg ne szúrjon, hát egy
150 1, 8 | nevében. Meg is ígértem neki, hogy ha a múzeum kitömött puliját
151 1, 8 | erre a célra teremtett, hogy a múzeumok keretén belül
152 1, 8 | semmit. Még csak azt se, hogy fölfogadom napszámosnak.
153 1, 8 | kicsit el voltak fogódva, hogy beeresztették őket a sokablakos
154 1, 8 | se kapart rajta próbát, hogy ugyan nem arany-e. - Te
155 1, 8 | Úgy hívják ezt az ékszert, hogy haj karika. Az avarok meg
156 1, 8 | eligazították a halántékukra, hogy ne előgessen a szemüknek.
157 1, 8 | Most már mondja meg, hogy jutottak maguk ezekhez.~-
158 1, 8 | Magyar Hírlap újságban, hogy igazgató úr fölmagasztalta
159 1, 8 | említette nekünk, megkértük, hogy olvassa csak föl. Fölolvasta,
160 1, 8 | nemzetet. Mutassuk meg, hogy mink is csakúgy benne vagyunk
161 1, 8 | szembesülünk az igazgató úrral, hogy Klára is van annyi, mint
162 1, 8 | mondta az édesatyámnak, hogy keressen más helyet, mert
163 1, 8 | kenyeret szegni. Hiszen tudom, hogy nincs abba semmi, a holt
164 1, 8 | jóvátétel a magyar néptül. Hogy az se alább való, mint a
165 1, 8 | és bizonyságot tett róla, hogy nem halálra való fajta az
166 1, 9 | magamra. Már olyanformán, hogy megtudtam, ki vagyok. Azaz
167 1, 9 | disztingváljunk, megtudtam, hogy én nem vagyok én.~Börcsöknek
168 1, 9 | napszámosomat, ő mondja, hogy beszélhetek én, amit akarok,
169 1, 9 | akarok, ő jobban tudja, hogy ki vagyok én, mint én magam.
170 1, 9 | egyik szolgámnak, de úgy, hogy én is halljam.~- Mondja
171 1, 9 | mögmondhatja. Úgyis tudom én azt, hogy ezt a rettentő nagy titkos
172 1, 9 | fejtegetésre Börcsöknek, hogy vén szamár. A szolgám azonban
173 1, 9 | tehetett mást Börcsök, mint hogy elhallgatott, s tartotta
174 1, 9 | foglalkozás. Csak annyiból áll, hogy az ember leteríti a subáját
175 1, 9 | magának azt a tékozlást, hogy kemény tarhonyát pörköl
176 1, 9 | lássa ez a városi úrféle, hogy a pusztai ember is tudja
177 1, 9 | Farka csóválásával jelzi, hogy minden rendben van, várja
178 1, 9 | Különösen mikor észreveszi, hogy Börcsök mind elhárítja maga
179 1, 9 | azonban vaktában is érzi, hogy ezért a töpörtyűért érdemes
180 1, 9 | belehullottak a bográcsba.~Fogadok, hogy őszre már járja a közmondás
181 1, 10| az őszi vásáron!~Lehet, hogy nem szép tőlem bevallani,
182 1, 10| szememmel a magyarjaim, hogy ők is adjanak ennyi tiszteletet
183 1, 10| mindjárt az első nap láttam, hogy nem hajlandók ilyen áldott
184 1, 10| nekik, akkor se hiszik el, hogy én nem kincset keresek a
185 1, 10| Értsék meg, emberek, hogy én nem kincskereső vagyok.
186 1, 10| Azért kutatjuk az ősöket, hogy megtudjuk, kik voltak, hogy
187 1, 10| hogy megtudjuk, kik voltak, hogy éltek, mint dolgoztak, s
188 1, 10| éltek, mint dolgoztak, s hogy ebből tanuljanak a népek,
189 1, 10| Hiszen világos dolog az is, hogy a kincskeresőnek nagyobb
190 1, 10| bolonddá a népemet. Azt akarom, hogy higgyen bennem, és ne tartson
191 1, 10| kiskunjaim tisztába jöttek vele, hogy nem huncut vagyok én, csak
192 1, 10| maguk is csak úgy hívják, hogy a „kutyahitű Döncő”. Csúnya,
193 1, 10| akárhogy tömködsz. Én tudom, hogy csak úr vagy te is, kutya
194 1, 10| talált mindenütt. Éreztem, hogy van valami a levegőben.
195 1, 10| valamit sokallnak. Alighanem hogy sokallják a munkát, és kevéslik
196 1, 10| mondják? Csak nem kívánhatják, hogy én kérdezzem meg őket, nem
197 1, 10| Én velem is van az úgy, hogy a rossz idő ráfekszik a
198 1, 10| Döncő - kezdem nyájasan -, hogy legyen mért piszkálni a
199 1, 10| lábát a keskeny ösvényen, hogy vagy álljak meg, vagy lépjek
200 1, 10| elhatározással megint kilöki, hogy csak úgy koppan a bocskora
201 1, 10| visszavonulok. Megértem, hogy ez volt a hadüzenet, és
202 1, 10| azt az egyet mongya mög, hogy gilt-e még, amit ígért.
203 1, 10| őszinte csodálkozással.~- Hogy ami aranyat találunk, az
204 1, 10| magam félreszívott füsttel, hogy észre ne vegyék az elsápadásom,
205 1, 10| Fúrom a sarkam a földbe, hogy keményen álljak rajta. Egy
206 1, 10| csúnyán. Kedveskedik neki, hogy „gyere mán, te büdös”, és
207 1, 10| ménkűhöz, hiszön tudod, hogy nem vitte el a Markoláb.
208 1, 10| taplóhoz. De az is lehet, hogy ő is úgy járt vele, mint
209 1, 10| feje alá a más világi útra, hogy jobb szívvel fogadják odaát.~-
210 1, 10| harcot. - Hanem az az igaz, hogy maga is csak olyan úr, mint
211 1, 10| népet, és láttam rajtuk, hogy „kétfelé kételkednek szőrös
212 1, 10| bicskával faragott ábrázatán, hogy egész éjszaka rajta táncolhattak
213 1, 10| kellett őket bátorítanom, hogy nem harap az, bátran kézbe
214 1, 10| tettem, s meglepetve láttam, hogy a kutyahitű emberben lábra
215 1, 10| Nem azért mondom, nézze, hogy mögsértsem, csak úgy töszöm
216 1, 10| még csak annyit láttam, hogy jön vissza az autónk borzasztó
217 1, 11| embereket. Már olyanformán, hogy „ételem lóbul, italom tóbul”.
218 1, 11| galambitató. Ugyan az is lehet, hogy úrfélének a kezébe került,
219 1, 11| még azt is jól rátaposták, hogy vissza ne jöjjön valahogy. (
220 1, 11| megdöfögeti az ormányával, hogy ugyan csörög‑e benne egy
221 1, 11| idealizmus hiányát mutatja az, hogy miután reményeiben csalatkozik,
222 1, 11| megjegyzést azonban halkan tegyük, hogy a malacka meg ne hallja,
223 1, 11| vetvén reménye horgonyát, hogy hátha mégiscsak akad egy
224 1, 11| és úgy forgatja magát, hogy az ördög se nézné ki belőle,
225 1, 11| ördög se nézné ki belőle, hogy rosszban töri a fejét. Egy
226 1, 11| megkérdi, milyen mély a kút, és hogy ugyan él‑e még annak a mestere,
227 1, 11| megkérdezi, hány család van, s hogy hát az a kis Rossz-András
228 1, 11| De még azt is megteszi, hogy bemegy a házba, leül a padkára,
229 1, 11| leggömbölyűbb, és azt mondja neki, hogy „eszem a szented, olyan
230 1, 11| méltónak ítéltetik arra, hogy föltekintse az egész birodalmat.
231 1, 11| és meg akarták mutatni, hogy tudnak ők az urak nyelvén
232 1, 11| volt, mert azt gondolták, hogy aranyat kerestetek velük,
233 1, 11| megértették, amikor látták, hogy jó nekem a cserépdarab is,
234 1, 11| is, amire én azt mondom, hogy balta. És számot írok mindenre,
235 1, 11| csak lenni kell, s jó is, hogy van, mert ehol, mennyi pénzt
236 1, 11| rámosolyogtam, és megkérdeztem tőle, hogy „hogy vagy, Többsi?”, ami
237 1, 11| megkérdeztem tőle, hogy „hogy vagy, Többsi?”, ami neki
238 1, 11| igen jóleshetett, lehet, hogy kis életében először mosolyogtak
239 1, 11| kócos kis fejét. Világos, hogy ez a legönzetlenebb szeretet
240 1, 11| részéről, hiszen nem tudhatta, hogy én másnap szalámit fogok
241 1, 11| helyzetét, ha fölteszem róla, hogy hírét se hallotta a szaláminak.
242 1, 11| ennélfogva elhatároztam, hogy fölkeresem kis pajtásomat,
243 1, 11| annyi cserepet kihánytak, hogy belesajgott a derekam a
244 1, 11| nyilván meglátszott rajtam, hogy haragszom. Én is elhallgattam,
245 1, 11| moccantam, pedig tudtam, hogy a hosszú szedelőzködésük
246 1, 11| rendesnél. Már messziről láttam, hogy nagy a nyüzsgölődés a halmon,
247 1, 11| rosszat magának... Csak... hogy az este úgy szívire vette...
248 1, 11| vagy mit... azt gondoltuk, hogy majd megörül ennek a nagy
249 1, 12| belőle, nem vette észre, hogy a világot valami különösebb
250 1, 12| akarná, joggal mondhatná el, hogy a régészet föllendítése
251 1, 12| ilyen kijelentést. Lehet, hogy ez azért van, mert a disznó
252 1, 12| szégyent, de az is lehet, hogy a disznó korlátoltsága nem
253 1, 12| határokat.~Elég az hozzá, hogy a szenvedelmes turkálót
254 1, 12| onnan bíztatta háza népét, hogy lássanak hozzá, amit meghagyott
255 1, 12| napsugarak úgy vágódtak bele, hogy a disznókergetésből visszafordult
256 1, 12| fibula nem tudja megmondani, hogy őt egy gót királykisasszony
257 1, 12| könyörgősen nézett rá a gyerek, hogy mégiscsak odadobta neki
258 1, 12| tudott vele csinálni, mint hogy napnak vagy lámpafénynek
259 1, 12| utoljára meg azt találta ki, hogy a kalapja pántlikájába tűzte,
260 1, 12| Azoknak ugyan mesélhetett, hogy ő milyen nagy nemből származik.
261 1, 12| fenekén olyan egyenlőség van, hogy annál tökéletesebbet a nagyvilágon
262 1, 12| akiről azt szokás mondani, hogy érti magát, amit - magunk
263 1, 12| mindjárt tisztában van vele, hogy ez megérdemli a hazavitelt.
264 1, 12| míg végre Mityók rájön, hogy azt az Isten is dísznek
265 1, 12| bőröndöt. Előre örül neki, hogy csodálkozik majd az asszony,
266 1, 12| csodálkozik majd az asszony, és hogy adják meg az elismerést
267 1, 12| elismerést a cimborák, mondván, hogy fene az eszébe ennek a Mityóknak,
268 1, 12| emberek megint beismerik, hogy Mityóknak jól vált az esze,
269 1, 12| természete. És úgy lehet, hogy mikor királyokat szolgált
270 1, 12| hetipiachoz képest! Igaz, hogy az emberek nem állnak meg
271 1, 12| behúzatni a boltba, tűri, hogy a tarisznyát leszedjék a
272 1, 12| dermedtsége, de eszébe jut az is, hogy az írások bajt szoktak csinálni.
273 1, 12| a boltban, s észreveszi, hogy olyan bolt az, hol az aranyat
274 1, 12| ez a bátorítás kellett, hogy egészen megkeveredjen. Miért
275 1, 12| mondhatta neki az az úriember, hogy ne féljen? Valami gyanúba
276 1, 12| Hiszen nem mondja, van úgy, hogy a város füvére ereszti legelni
277 1, 12| nyögéssel volt álmában, hogy az asszonynak kellett fölrángatni.~-
278 1, 12| észre is tért. Megmondta, hogy ez meroving fibula, ebbül
279 1, 12| igazgató úron meglátszott, hogy szeretne a nyakába borulni
280 1, 12| az tartotta tőle vissza, hogy arra azt a választ kaphatta
281 1, 12| bíborpalástját fűzte össze. Lehet, hogy éppen akkor, mikor az esküvőjét
282 1, 12| sicherheits-tűjére. - Persze hogy ezt nem szalajthatjuk el.
283 1, 12| belüle, akkor a te dolgod, hogy szabadítasz ki.~De nem telt
284 1, 12| De azt előre megmondom, hogy nekem a többi pénz tartaléknak
285 1, 12| írást szeretnék kapni arról, hogy ezer pengőért adtam el a
286 1, 12| kollégáim leszamaraztak, hogy mit szaladozok én a múzeumba,
287 1, 12| én a múzeumba, ahelyett hogy beolvasztanám azt a finom
288 1, 12| derék ember igazolhatta, hogy de bizony érdemes a múzeummal
289 1, 12| igazgató úrnak támadt kétsége, hogy csakugyan rendben van-e
290 1, 12| járandóságát. Azért kérdezem meg, hogy csakugyan megkapta-e legalább
291 1, 12| Tessék. Számítottam rá, hogy igazgató úr ezt meg fogja
292 1, 12| kérem. S tessék elhinni, hogy nagyon jól járt velünk ez
293 1, 12| kapott, írást kért tőlem, hogy tíz pengőt fizettem neki
294 1, 12| üvegszekrényben. Azt mosolyogja, hogy nincs szebb az igazmondásnál.~
295 1, 13| az magától is kitalálja, hogy ez nem lehet boldogházi
296 1, 13| A bölcsek azt mondják, hogy az ember mindenütt azt a
297 1, 13| azon lehetne eldisputálni, hogy Átokházát teremtette az
298 1, 13| kedvéért.~Én úgy képzelem, hogy ugyanazon perc ihlette,
299 1, 13| vizek. Olyan tökéletesen, hogy még csak harmat képében
300 1, 13| ember azt szokta mondani, hogy ej, de borzasztó nagy homok
301 1, 13| olyan tökéletlen beszéd, hogy a Mihályok mindig megmosolyogják
302 1, 13| tavaszon, egy szóval se mondom, hogy önzetlenségi alapon. Nem
303 1, 13| Mihály kötelezte magát, hogy megadja nékem az engedelmet
304 1, 13| magyar állam engedélyét arra, hogy ő mint bormérő szolgálhassa
305 1, 13| társaságban. Szerencse, hogy Mihály nem tudott róla,
306 1, 13| Mihály nem tudott róla, hogy milyen nagy urakkal cseresznyéztettem
307 1, 13| kell a harmadikat, az ivót, hogy el ne szaladjon.~- Nem úgy
308 1, 13| Mihály?~Szó sincs róla, hogy ne lett volna jó. Ez is
309 1, 13| fejibe. Úgy számít a paraszt, hogy ő egy napszám, a kocsija
310 1, 13| a szép beszédből láttam, hogy János nagyon föl lehet háborodva,
311 1, 13| tenni. Most már tudtam, hogy azért van lázam, mert haragszom.
312 1, 13| tetőt, mert láttam tegnap, hogy beázott a padlás, és az
313 1, 13| littyent a szüle. Tudtam, hogy nem lehet más a kisöreg,
314 1, 13| okosítom föl ezt az illetőt, hogy mán csak mégse adhassuk
315 1, 13| a fejét.~- Nem velők rá, hogy járt volna erre.~- Nem,
316 1, 13| király, aki törvénybe adta, hogy boszorkányok nincsenek.~
317 1, 13| az volt-e az egyezségünk, hogy egy napszám jár magának,
318 1, 13| arcába a hangom. - Azt, hogy maga ilyen semmi ember?
319 1, 13| Csak azt ne felejtse el, hogy nem szabad ilyen kapzsinak
320 1, 13| Maga most azt gondolta, hogy nini, ez olyan úrféle, aki
321 1, 13| úgy száz pengőt, mint azt, hogy megcsalódtam magában.~A
322 1, 13| előtt. Ők is tanúsíthatják, hogy csak a békességért jöttem.
323 1, 13| csak a békességért jöttem. Hogy a szüle csúfot ne tögyön
324 1, 13| volna rám. - Ugyan löhet, hogy maga is tudhassa. Az állami
325 1, 13| papírt, és abban az van, hogy igazolnia kell az állami
326 1, 13| kétségbeeséssel mondta Rozál, hogy meg kellett a vállát veregetnem.~-
327 1, 13| veregetnem.~- Ejnye, ejnye, hogy hagyhatja így el magát ilyen
328 1, 13| Hiszön az a borzasztó, hogy azt az égvilágon mög nem
329 1, 13| elment volna. Különösen, hogy így az ammenre értünk.~-
330 1, 13| Mög aztat mondja Mihály, hogy szégyönletiben se mutatná
331 1, 13| amellyel Mihály fölszólíttatik, hogy magyar állampolgárságát
332 1, 13| csak be tudjuk bizonyítani, hogy maga magyar állampolgár.
333 1, 13| Furcsállom ugyan a törvénytől, hogy ennek a Mihálynak, aki együtt
334 1, 13| homokkal, bizonyítani kell, hogy ő nem patagóniai vagy libériái
335 1, 13| állampolgár. Az is furcsa, hogy mikor a Doberdóra elvitték,
336 1, 13| adóhivatalban sem mondják neki, hogy eridj a pokolba, jóember,
337 1, 13| belügyminiszter úr írást ad róla, hogy ő ismer téged mint magyar
338 1, 13| honpolgári kötelességem, hogy őt a törvény tiszteletére
339 1, 13| van az írásban, láthassa! Hogy engöm hat hét múlva folyamatba
340 1, 13| engedöm senki istenfiának, hogy engöm folyamatba mártogasson!
341 1, 13| fölébredt olyan vizesen, hogy nem volt a testén tenyérnyi
342 1, 13| gyerekkoromból, hazulról, hogy elállt a házunk szívverése
343 1, 13| Nem arról van itt szó, hogy maga tétetik folyamatba,
344 1, 13| igön. Maguk úgy mondják, hogy folyam vagy folyamat. Mink
345 1, 13| Mink mög csak úgy mondjuk, hogy víz. Ha folyamvíz, akkor
346 1, 13| ennek az írásnak az értelme, hogy ha maga hat hét alatt be
347 1, 13| Hátha azok azt tartják, hogy baj lenne abból, ha Átokházán
348 2, 1 | Mégpedig olyan érdemesen, hogy az dicsőségére vált Allahnak
349 2, 1 | rendtartó uralkodó volt, hogy azóta se pipálta le senki.
350 2, 1 | dolgainak, és úgy számítja, hogy nem is egész húsz esztendő
351 2, 1 | történetírás azonban anélkül, hogy érdemcsorbító szándéka volna,
352 2, 1 | kénytelen megállapítani, hogy a nagyúr nem mindig saját
353 2, 1 | Elég gyakran megesett, hogy a dívánban - így hívták
354 2, 1 | superlátok mögött. Volt úgy is, hogy a nagyúr szíve megesett
355 2, 1 | szalajtotta a szárnysegédjét, hogy vágja le a fejét az istentelennek.~-
356 2, 1 | kapott a harminc hadfi, hogy elimádkozhassa a Koránból
357 2, 1 | azért a piacon se tűrte, hogy két asszony szóba álljon
358 2, 1 | arról föl lehet tenni, hogy jó ember. Háromszáz kávéháza
359 2, 1 | háromszázat. Mégpedig úgy, hogy a tilalmat lehetetlen volt
360 2, 1 | Megparancsolta a borbélyoknak, hogy csak egyesével eresszék
361 2, 1 | kérdezte tőle a szultán -, hogy te engem részegen rabszolgaivadéknak
362 2, 1 | szidtál, és azt mondtad, hogy ha lesz egy piasztered,
363 2, 1 | érdemelve.~Ebből is látni való, hogy nem volt ez a szultán bolond
364 2, 1 | bolond ember, csak éppen hogy - Allah árnyéka volt e földön.
365 2, 1 | üdvözíteni az embereket, hogy nem kérdezte meg tőlük,
366 2, 1 | betetejezte az egészet azzal, hogy kivette alattvalói szájából
367 2, 1 | birodalom rendje megkívánja, hogy az ilyen elvetemedett embernek
368 2, 1 | szakadjon.~Nem lehet mondani, hogy az új rendelet valami morgolódást
369 2, 1 | beszédről is.~Történelmi tény, hogy a sztambuli utcák sohase
370 2, 1 | állát. Ami azt jelentette, hogy „megint kutyavilág van már
371 2, 1 | rántott egyet a nyakravalóján, hogy szorosabban álljon. Vagyis,
372 2, 1 | szorosabban álljon. Vagyis, hogy „nem hal az meg négyszögletesen,
373 2, 1 | legföljebb azzal szórakoztak, hogy legyet fogdostak a lábuk
374 2, 1 | hit csak azt engedi meg, hogy vakarja az ember, ahol viszket,
375 2, 1 | arra teremtette a legyet, hogy csípjen.~De hát a naplemente
376 2, 1 | semmi asszonyzsibongás, hogy a szultán egész elégedetten
377 2, 1 | intett egy csónakosnak, hogy vigye át Sztambulba. Ahogy
378 2, 1 | aleppói basa, akit úgy hívnak, hogy Arszlán basa, pedig inkább
379 2, 1 | pedig inkább hívhatnák úgy, hogy Pocok basa. Ez nagyon tetszett
380 2, 1 | Az ember feje nem füge, hogy másik nőhetne helyette,
381 2, 1 | a himarogli annyit tesz, hogy „szamár fia”, s ez eddig
382 2, 1 | kecsegtetően tudta a szpáhi, hogy a szultán kínjában elharapta
383 2, 1 | följegyezte a történelem, hogy „a bosszú megőszülhet, de
384 2, 1 | Most már megmondom neked, hogy vagyunk ám többen is, akiknek
385 2, 1 | ahol úgy elpipázhatsz, hogy halálodig megemlegeted.
386 2, 1 | Allah árnyékát a földön, hogy a csontjai is ropogtak bele.~
387 2, 1 | csak az derített a dologra, hogy másnap falragaszok jelentek
388 2, 1 | róla egymást az emberek, hogy „ez már döfi”.~Mikor aztán
389 2, 2 | kallantyúzta az ablakot, hogy a keserű füst ki ne szolgálhasson
390 2, 2 | hűsében, s a deák félt, hogy nagy nevetség lesz abból,
391 2, 2 | lesz abból, ha rajtakapják, hogy ő zágoni fenyőlevéltobákkal
392 2, 2 | is, de észre lehet venni, hogy vagyon valamely belső baja.
393 2, 2 | egy kortynyi borral - mely hogy egészen kárba ne vesszen,
394 2, 2 | legmélyebbre temetve. Olyan mélyre, hogy sose lesz arkangyal, aki
395 2, 2 | káromkodtak olyan pogányul, hogy azt igen jó volt nem érteni
396 2, 2 | vétkezett Krisztus urunk, hogy az egészet szét nem osztotta
397 2, 2 | ijedeztek a nyavalyások, hogy mink, magyarok az utcán
398 2, 2 | megmondhadd az örményeidnek, hogy ne féltsék a feleségeket
399 2, 2 | azt mondom kegyelmeteknek, hogy ki fogjuk itten bírni holdunk
400 2, 2 | isten úgy szeretem Rodostót, hogy soha nem felejthetem Zágont...”~
401 2, 2 | többiek beletörődtek abba, hogy mint vonják, úgy kell táncolnunk.
402 2, 2 | békességgel. Aztán meg úgy van az, hogy aki tíz-húsz esztendőkig
403 2, 2 | csattogásukon. Mondtam is a komának, hogy ha ilyent hall az ember,
404 2, 2 | szólalt:~- Látjátok kelmetek, hogy elgyerekesedik vénségére
405 2, 2 | embernek, ha azt mondja neki, hogy „pipikém”.~- Kotty belé,
406 2, 2 | vont vállat a deák -, hogy én igenis kakukkot láttam
407 2, 2 | láttam.~A deák ráhagyja, hogy az is lehet.~- Lehetett
408 2, 2 | meglátja, nem azt mondja, hogy „kakukk”, hanem azt mondja,
409 2, 2 | kakukk”, hanem azt mondja, hogy „kukkuru”.~De akárhogy ette
410 2, 2 | kakukk a bujdosók kertjében, hogy csak úgy rengett bele a
411 2, 2 | szemét, s akkorákat ásított, hogy majd elnyelte Sibriket,
412 2, 2 | akartam tenni őnagyságának, hogy beleesett kend az éjszaka
413 2, 2 | Motyogott valamit a deák, hogy máskor majd frissebb lesz.
414 2, 2 | álomszuszékot. Már csak azért is, hogy vidítsák vele a fejedelmet,
415 2, 2 | maradhatott a deáktól. Tudta, hogy mindjárt elfelhősödik a
416 2, 2 | bánatosan meredt maga elé, hogy a fejedelemnek megesett
417 2, 2 | majd ki a vén Sibriket.~De hogy a deák meg se moccant, a
418 2, 2 | Arra nem is gondolt, hogy a szeles „fiatal” már a
419 2, 2 | szépen zengett a kakukkszó, hogy elfelejtette a bosszúságát.
420 2, 2 | pirosságában a puszpángbokrok közt, hogy saját árnyéka úgy követi
421 2, 3 | annyi ellensége támadt, hogy megolvasni is alig győzte
422 2, 3 | bajorok, szászok szövetkeztek, hogy elszedjék tőle az országait.
423 2, 3 | királyasszony az országgyűlésen, hogy nincs már neki bizodalma,
424 2, 3 | magyar nép mindig olyan volt, hogy tűzbe ment azért, aki szép
425 2, 3 | Teréziát megtámadni, s örültek, hogy őket nem bántották.~Csak
426 2, 3 | bajuszú legény vállát.~- Hogy hívnak, vitéz?~Marcira a
427 2, 3 | ragadt annyi német szó, hogy megértette a kérdést. Katonásan
428 2, 3 | sereg?~- Éppen elég arra, hogy megegye a poroszokat minden
429 2, 3 | gondolják a magyar tiszt urak, hogy nem érdemes vért ontani
430 2, 3 | aranyat. Jól szemügyre vette, hogy igazi-e, aztán a markába
431 2, 4 | Teréziáról mindenki tudja, hogy nagyon szerette a magyarokat.
432 2, 4 | jár fizetség.~(Látni való, hogy nagyon régi urak voltak
433 2, 4 | háládatos ő a hű magyarokhoz. S hogy azokkal nem boldogult, megkérdezte
434 2, 4 | országgyűlést Pozsonyban, hogy a magyaroknak ne legyen
435 2, 4 | Bizony az is megtörtént, hogy a királyasszony tulajdon
436 2, 4 | lehet tudni, az bizonyos, hogy a megye levéltárában megőrizte
437 2, 4 | nagy kegyességre a vén sas, hogy alig tudta elmotyogni a
438 2, 4 | világ.~Bizony az lett abból, hogy mire Buzogány András befogta
439 2, 4 | mint Palkonyán.~Nem csoda, hogy megszokták, mert annyi volt
440 2, 4 | akkor a magyar úr odafönt, hogy szinte sokallták őket a
441 2, 4 | dámák voltak a megmondhatói, hogy igazat beszéltek a legénykék.)~-
442 2, 4 | mondja felséges asszonyunk, hogy rá nem tud nézni az olyan
443 2, 4 | megszurkálni. Meg is fogadta, hogy ott nem hagyja többet Palkonyát,
444 2, 4 | s úgy elszaladt onnan, hogy majd magával rántotta az
445 2, 4 | Az meg úgy megdühödött, hogy nyilván utánavágja a kardját,
446 2, 4 | öregnek se kellett egyéb, hogy megbéküljön. A kőangyalok
447 2, 4 | veszi az be magát a fülbe, hogy szinte ragad.~Az öreg elfohászkodta
448 2, 4 | finomított tajcsolásoknak! Hogy a nehézség cifrázná ki csörgemetélővel
449 2, 4 | láttán. Az jutott eszébe, hogy ilyen lehetett az a Zách
450 2, 4 | utódai meg elfelejtettek: hogy könnyebb megfogni a magyarok
451 2, 4 | tátotta a fogatlan száját, hogy majd kiesett rajta a feje.
452 2, 4 | is, mégpedig akkorákat, hogy Bécsben fölfogadnák őket
453 2, 4 | szárán mérte volna meg, hogy mekkora hó lesz a télen,
454 2, 4 | bőrbajuszú azonban sejtette, hogy az öreg kurucnak ilyen vérszomjas
455 2, 4 | dúcolgatta, oszt azt mondta neki, hogy „szép baba, szép, szép,
456 2, 4 | gusztusa a szépasszonynak, hogy ővele simogattassa meg a
457 2, 4 | szaladt ki a macskaszobából, hogy maga is szégyellte. De hát
458 2, 4 | a palkonyai atyafiaktól, hogy ez az a rettenetes macskahóhér,
459 2, 4 | öreg kuruc, mert értette, hogy mire céloz ez a beszéd,
460 2, 4 | úgy elsurrant az udvarból, hogy fiai se vették észre. Összevissza
461 2, 4 | elhiszi-e már kegyelmed, hogy a szokás erősebb a természetnél?
462 2, 4 | természethistóriai múzeumának igazgatója, hogy természeti ellenkezés vagyon
463 2, 4 | abban a nagy hodályban, hogy még egy óra múlva is alig
464 2, 4 | Elhiszi-e már fölséged, hogy vér vízzé nem válik?~
465 2, 5 | szokta kibeszélgetni magát, hogy el ne felejtse egészen a
466 2, 5 | Tamás.~Azzal tisztában volt, hogy a nemzetes úr meg fog halni.
467 2, 5 | az azt mondja a halálnak, hogy: gyere, akkor a halál szót
468 2, 5 | halál szót fogadhat, de hogy fogadjon szót ő? Hol vegyen
469 2, 5 | lenni! Nem hallottátok, hogy az úr parancsolta?~A napocska
470 2, 5 | előkeresni, mintha attól félne, hogy maga is megbánja, amit gondolt.
471 2, 5 | Varjúvárba. Észre se vette, hogy fázik, csak mikor hazaért.
472 2, 5 | látta meg öreg szemével, hogy a nemzetes úr ott várja
473 2, 5 | venni a fájdalmán. Most, hogy eleget tett a parancsnak,
474 2, 5 | Olyan paprikást főzött, hogy már a szaga is föltámasztott.~
475 2, 5 | még aludt, olyan mélyen, hogy arra se ébredt fel, mikor
476 2, 5 | szégyellte volna magát, hogy ő olyan poszt, akinek nincs
477 2, 5 | okuk se volt azt álmodni, hogy félreverik a harangot.~A
478 2, 5 | már Mátyás-napkor tudta, hogy az idén baj lesz a vízzel.
479 2, 5 | kellett valamit jelenteni, hogy a hold egész télen udvarral
480 2, 5 | Hát az mitől lehetett, hogy mikor a fekete eperfát kivágta
481 2, 5 | cserebogárkukacot is megfeddette, hogy ugyan hogy hízhatott már
482 2, 5 | megfeddette, hogy ugyan hogy hízhatott már olyan éktelen
483 2, 5 | csak ásított, annak jeléül, hogy a fák élettana még most
484 2, 5 | megriadt jószággal, örült, hogy maga ki bírt evickélni az
485 2, 5 | sose lett meg többet.~Most, hogy ott állt a fia ágya mellett,
486 2, 5 | és az is eszébe jutott, hogy akkor ejtette le az apja
487 2, 5 | El is csodálkozott rajta, hogy öregember létére neki még
488 2, 5 | még jobban ámulatba esett, hogy az apja rá akar gyújtani.~-
489 2, 5 | az apja -, hiszön másképp hogy löhetne kibírni?~- Nono -
490 2, 5 | a réti ember észrevette, hogy milyen öreg, eres kéz az
491 2, 5 | nagy volt a diéta a kompon, hogy csinál‑e a víz kontrabontot
492 2, 5 | mióta asszony nélkül maradt. Hogy kevesebb legyen a vesződség,
493 2, 5 | polcra, az ereszet alá, hogy rá ne dohosodjanak, s hetenként
494 2, 5 | szétlocsolt rájuk egy kanta vizet, hogy rá ne száradjanak. Most
495 2, 5 | venni már a ház végiből is, hogy ajtó vagy asztal. Egy háztetőt
496 2, 5 | közé ért. De az is lehet, hogy az már csak András fülének
497 2, 5 | mellől nem is láthatta, hogy a koponya beúszik a háza
498 2, 5 | Csak arra nézett körül, hogy a kutya morog valahol, de
499 2, 5 | tett, mikor észrevette, hogy a kutyája kimaradt a bárkából.~
500 2, 5 | mégse mondhassa a Virgonc, hogy akkor nem törődött vele,
1-500 | 501-831 |