Rész, Fejezet

 1       1,  1 |       engedték, megölelt az inasaim szeme láttára.~- Tanár úr, engedje
 2       1,  2 |            füstölt szalonnát. Még a szeme is könnybe lábadt mellé.~-
 3       1,  3 |     tisztességtudóan, s tele volt a szeme fényléssel. Ha csak egy
 4       1,  3 |       tovább is csak úgy fénylett a szeme, mint az Isten kegyelméből
 5       1,  3 |            ő valaha urak szűcse is, szeme fénye a bőrruhákat készítő
 6       1,  3 |      szaladt tele könnyel a szűcsné szeme. - Én nem bánom, de akkor
 7       1,  3 |           maga se ítélt már a világ szeme elé valónak.~- Hacsak ezt
 8       1,  4 |           bajuszos ajka, szelíd kék szeme biztatva mosolygott rám.~-
 9       1,  4 |     herepfedény?~A főúr elsápadt, a szeme pillája megrebbent.~- Ezzel
10       1,  5 |     fölragyogott a mély árnyba bújt szeme. Micsoda? Negyvennyolcas?
11       1,  7 |             esztendő vége felé nagy szeme van már a múzeumi dénárnak.~-
12       1,  10|         ezön az úr? - fúrta belém a szeme pengéjét. - Ez csak békasó,
13       1,  10|             bácsi pusztán élesedett szeme már ki tudta venni az arcokat
14       1,  13|             a sok homoknak az egyik szeme ez a bizonyos Mihály. Azonos
15       2,  1 |             egyszerre teleszaladt a szeme könnyel. Az irgalmatlan
16       2,  2 |        nagyot sóhajtott.~A bujdosók szeme csodálkozva villant össze.
17       2,  2 |              vetett ráncot a Sibrik szeme sarkában a nevetés. - Csakhogy
18       2,  5 |          gazdájával, s értett már a szeme járásából is. Mert sok szót
19       2,  5 |      Vigyázz! - villogott az öregúr szeme. - Velem nem lesz kendnek
20       2,  5 |        köpönyegben, és úgy tüzelt a szeme, mint a parázs.~- Uram Teremtőm! -
21       2,  8 |            villant fel a perzekutor szeme. De csak az almáriumra villant.
22       2,  8 |          állt a perzekutor. Szúrt a szeme, mint a vasvilla. A betyár
23       2,  10|      hajtani! - villant föl a János szeme. ‑ Mennek azok maguktól
24       2,  10|            az ő hajdúikkal mindenki szeme láttára fogatom le a Jánost” -
25       4,  1 |         Stancsicsnak felragyogott a szeme. Mégiscsak sikerülni fog
26       4,  4 | fölegyenesedni már nem bírt, csak a szeme lobogása mutatta, hogy szállni
27       4,  4 |             ágyba, és lecsukódott a szeme. Az utolsó sóhajtása ez
28       4,  7 |      némelyik emberről, hogy „rossz szeme” van, s akire ránéz, azt