Rész, Fejezet
1 1, 1 | torkomat szorongatta, mikor először léptem az inasok közé. Bőgés,
2 1, 2 | Ő bizony kipróbálgatta először a deákot.~- No, öcsém, százszor
3 1, 3 | kaparta kívül az ajtót, először beeresztette azt, csak azután
4 1, 3 | ágyban érjem. Ezt lássa meg először, ha a szemit kinyitja a
5 1, 5 | iskolába a nevezetes állatot. Először annak örültem, hogy nekem
6 1, 7 | is koromszínű volt, mikor először jártam Szőregen ősöket keresni.
7 1, 7 | mint a csépai nagy úr, aki először vetődött Pestre, s a Rákóczi
8 1, 8 | magáé - mondtam neki, mikor először kezet fogtam vele. - De
9 1, 8 | létszámába tartozott akkor, mikor először találkoztam vele a nyáron.
10 1, 10| nyakából a vászontarisznyát. Először megtapogatja kívülről, aztán
11 1, 10| rajtam van a nevetés sora. Először is az ökölnyi aranydarab
12 1, 10| és megemelte. Méricskélte először a jobb, azután a bal tenyerén.~-
13 1, 11| dűlőúton barátságot kötöttem. Először megvakkantott, arra én rámosolyogtam,
14 1, 11| lehet, hogy kis életében először mosolyogtak rá emberi szemek.
15 1, 12| aranyfibulát kitapogatja először a lába fejével, aztán megemeli
16 1, 13| és akkor szerepelt Mihály először úri társaságban. Szerencse,
17 2, 1 | alattvalói szájából a pipát. Először megzsinegeltette a tutun-basit,
18 2, 2 | össze. Tizenöt esztendő óta először hallották sóhajtani Rákóczit.
19 2, 7 | héten, se a rákövetkezőkön. Először örült neki apám is, anyám
20 2, 8 | helybenhagyattalak, mikor először a kezemre kerültél.~- Hát
21 2, 10| hogy a grófnak igaza van. Először azért, mert csakugyan igaza
22 4 | esztendeje, hogy a Duna először megnyergelte a Tiszát. Tudniillik
23 4, 1 | költeni? Talán. A népíró először Julcsára gondolt, a húgára,
24 4, 1 | szeretetét, hogy neki olvasta fel először a magyar hon üdvét célzó
25 4, 1 | hogy ő megadni megadja, de először bizonyítsa be a Herr Schriftsteller,
26 4, 2 | tükör fölé, s akkor húzta először a lábára, mikor megkapta
|