Rész, Fejezet

 1       1,  2 |       egy hány? - azt kérdezte tőle. S aki ezt a nehéz kérdést
 2       1,  7 | ablakba, utcára, hű, ijedezték tőle népek, és mondtak, azért
 3       1,  11| rámosolyogtam, és megkérdeztem tőle, hogy „hogy vagy, Többsi?”,
 4       1,  11|        pajtásomat, s megkérdem tőle, szimpatikusnak találja-e
 5       1,  12|        de senki se hallott még tőle ilyen kijelentést. Lehet,
 6       1,  12|         Éppen csak az tartotta tőle vissza, hogy arra azt a
 7       1,  13|     elvitték, akkor nem kértek tőle állampolgársági bizonyítványt,
 8       2,  1 |        ami nagy mulasztás volt tőle, mert hiszen ebben az időben
 9       2,  1 |    kutyától-szakadt - kérdezte tőle a szultán -, hogy te engem
10       2,  2 |     ült, a kopasz udvarmester, tőle jobbra, balra Csáky gróf
11       2,  3 |   szövetkeztek, hogy elszedjék tőle az országait. Azt gondolták,
12       2,  6 |   Egyszer nagy sokára érkezett tőle egy levél a faluházára.
13       2,  6 |       Egyszer meg is kérdezték tőle a gyerekei, mivel lehetne
14       2,  7 |       csakhogy megszabadultunk tőle! Nem is vesz el azóta a
15       2,  8 |         Ne félj, nem halsz meg tőle.~- Nem is azért, tekintetös
16       4     |      öntenek, úgy meghidegülne tőle a vére, hogy hal gyanánt
17       4     |     volt ugyan - az ön szót is tőle kaptuk a durva kend és a
18       4,  1 |      gyanús elemet. Úgy féltek tőle, mint a tűztől, mert borzasztó
19       4,  1 |      Egyszer tíz forintot kért tőle kölcsön, s megesküdött,
20       4,  2 |   annak, aki megkérdezte volna tőle, hogy mint „lábon levő hosszútávfutó”,
21       4,  2 |    csúnyaságot kérdezett volna tőle, hogy van-e tréningje, abba
22       4,  3 |  direktor egyre kérdezősködött tőle a gyászbeszéd alatt a szemöldökével,
23       4,  5 |        ember. Meg is kérdeztem tőle.~- Az vagyok én, uram, már