Rész, Fejezet

 1       1,  2|        piacra nézett. A kapuja is oda feketéllett ki, mint valami
 2       1,  2|            hol amonnan kiáltottak oda az embernek.~- Hej, deák
 3       1,  2|         kellett egyéb. Úgy ugrott oda, mint a vércse, s úgy kapta
 4       1,  3|           a sarokról kukucskáltak oda, s azért nevezték kiskunul
 5       1,  3|    tegnapelőtt a bizonyítvánnyal, oda is adta az anyjának. No,
 6       1,  3| aranyseprűje.~- Fercsikém! - állt oda a szűcs az ágy fejéhez,
 7       1,  8|        gyerek, a Péter gyerek meg oda volt varjúfészket szedni,
 8       2,  1|       vissza a szolga -, nem kell oda kés, ahol a padisah nyila
 9       2,  2|             Hé, Kelemen! - döfött oda a botjával a medvebőrre.~
10       2,  4|           vízzé nem válik - vágta oda dacosan az egykori kuruc. -
11       2,  4|        Buzogány uram - pillantott oda Mária Terézia diadalmasan
12       2,  5|            Hallja kend! - vetette oda nyersen az öreg szolgának.~-
13       2,  5|            András bácsi - köszönt oda egyik-másik arra vetődő
14       2,  5|           Öreg!~Egy csónak úszott oda a tetőhöz. Úri csónak, két
15       2,  5|       kend! Hát a faluba!~- A víz oda is csak bemén.~- Akkor meg
16       2,  5|           elvisszük Félegyházára. Oda már csak nem mén be a víz.~-
17       2,  7|     meghalt is, minálunk nem lett oda a komaság. Messzi keresztapám
18       2,  7|      tarisznyát elhajítottuk.~No, oda ugyan mehettünk. Azt akkorra
19       2,  7|          nézte a történteket, még oda nem értünk a gunyhójához,
20       4,  3|           fölragasztott bajusszal oda ne álljon elé, és hozzá
21       4,  5|      jártam én már ott máskor is. Oda se néz az én gépem egy kis
22       4,  5|         telefon.~- Halló! - ugrik oda a gazdája, s a füléhez emeli