Rész, Fejezet
1 1, 7 | még azokat se, amik nem nekik vannak írva. Hát akkor hogy
2 1, 7 | vegyenek tudomást, amit nekik írtam! De hát a honfoglalókat
3 1, 7 | Még kínálva se kellett nekik. Savanyú arcok, kelletlen
4 1, 10| tettetésre. Ha a lelkem kiteszem nekik, akkor se hiszik el, hogy
5 1, 10| hitetlenségén. Azt mondtam nekik:~- Értsék meg, emberek,
6 1, 10| népemnek, s elmagyarázom nekik, miféle állat az a kalkopirit.
7 1, 11| lába alatt, küldözve föl nekik az üzenetet a szívük porából,
8 1, 11| kerestetek velük, de nem akarom nekik megmondani, hanem aztán
9 1, 11| szégyenlik magukat? - fordítok nekik hátat, és leguggolok a cserepekhez.~
10 1, 12| lássanak hozzá, amit meghagyott nekik. A tapasztalt tyúkok azonban
11 2, 1 | kérdezte meg tőlük, tetszik-e nekik üdvözülni vagy nem.~Mikor
12 2, 4 | akárhogy cicegtek, siccegtek nekik az udvari tányérnyalók.~-
13 2, 6 | Utoljára aztán azt mondta nekik, hogy menjenek csak ők maguk,
14 2, 6 | menjenek csak ők maguk, nekik ott a hazájuk, ő már csak
15 2, 10| mentek. Azt bizonygatta nekik, hogy a grófnak igaza van.
16 4, 4 | Szelim effendi fölolvasott nekik a Koránból egy strófát,
17 4, 4 | Ők voltak a kedvencei, és nekik kellett minden reggel megsétáltatni
18 4, 4 | pálmáját, mindig kijárt nekik egy-egy szelet hideg birkahús.~
19 4, 4 | francia szakácsot küldött nekik Sztambulból, s megkérdeztette,
20 4, 6 | expresszvasútnál is, és nem kell nekik folyókat, hegyeket kerülgetni,
|