Rész, Fejezet

 1       1,  3 |   bennünket igazán, mikor már nem vagyunk, s nem az örömökért, amiket
 2       1,  4 |         híveihez.~- Akkor rendben vagyunk, méltóságos főispán úr -
 3       1,  8 |        hogy mink is csakúgy benne vagyunk a kultúrába, mint a Máder
 4       1,  10|          tőlem bevallani, ilyenek vagyunk, de hát mit csináljunk neki?
 5       1,  10|       neki? Akkor is csak ilyenek vagyunk, ha szép, pátoszos hazugságokat
 6       1,  10|           úr a cigarettlijét. Nem vagyunk mink mán arra rászorulva.
 7       1,  12|           most már, ugye, rendben vagyunk?~- Nem - mondta egy kicsit
 8       1,  12|          az aranyműves -, még nem vagyunk rendben. Valami alázatos
 9       1,  12|           Most már igazán rendben vagyunk - fogta a kalapját az ékszerész.
10       2,  1 |         már megmondom neked, hogy vagyunk ám többen is, akiknek nem
11       2,  6 |  nádfödeles házacskákba.~- Itt mi vagyunk az urak! - tomboltak a habsörényes
12       4     |       ajándékot. Mi is kelet népe vagyunk, viselje ön ezt a gyűrűt
13       4     | erényesebbekké fog tenni, mint mi vagyunk. Fogadjátok egyik ősötöknek
14       4,  4 |        hát, mert vagy lojális nép vagyunk, vagy nem, a kiskésit neki.
15       4,  5 |          azért, hogy olyan messze vagyunk a várostól, nem vagyunk
16       4,  5 |           vagyunk a várostól, nem vagyunk ám mi elmaradt emberek!~
17       4,  6 |      Csakhogy mi, emberek nehezek vagyunk arra, hogy szárnnyal repüljünk.
18       4,  7 |      világban. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ezek az ördögcimborák,