Rész, Fejezet

 1       1,  7|       kincses kéményseprőékről.~Máder Ferencnek hívják azt az
 2       1,  7|  csontok képében tartózkodtak a Máder Ferenc földjében, részben
 3       1,  7|       híréből régen ismertem én Máder bácsit, sokkal előbb, mint
 4       1,  7|        jó ember, dolgos ember a Máder úr, de nagyon magának való,
 5       1,  7|        oldal.~Természetes, hogy Máder úrral sohase tettem próbát.
 6       1,  7|         Akkor odalépett hozzánk Máder úr, aki addig a kerítés
 7       1,  7|      Hát aztán hová tette őket, Máder bácsi? Összetörte, ugye?~-
 8       1,  7|  régiségeket.~- Hát az edények, Máder bácsi?~- Azok elvittek tőlem,
 9       1,  7|   azokból a múzeum semmit. Erre Máder úr is haragudott, meg én
10       1,  7|     Őszinte tisztelettel néztem Máder úrra. Azzal viszonozta,
11       1,  7|     derült ki, hogy ő az ifjabb Máder, s ez idő szerint az övé
12       1,  7|       kutatóárkot már az ifjabb Máder domíniumán futtattuk végig
13       1,  7| munkásaim, és mentegettem magam Máder úr előtt.~- Az nem tesz
14       1,  7|   legallyazva hever a földön. - Máder úr kivágatta a fát, hogy
15       1,  7|         maradt a mi idiómánk.~- Máder bácsi, honnan került maga
16       1,  7|    odabicegett elém a legkisebb Máder, és megbökte a térdemet,
17       1,  8| fölmagasztalta a szőregieket. A Máder kéményseprő urat meg a Sztojkov
18       1,  8|     vagyunk a kultúrába, mint a Máder meg a Sztojkov. Majd szembesülünk