Rész, Fejezet

 1       1,  1 |            abból az erős szódából?~Magam is kíváncsi voltam rá, mi
 2       1,  7 |          munkásaim, és mentegettem magam Máder úr előtt.~- Az nem
 3       1,  8 |           Józsefnek, én nem hagyom magam, hát te hagyod-e? Azt mondta,
 4       1,  8 |       emléket csak adhatok érte? A magam bicskáját?~- Nagy tisztességnek
 5       1,  9 |         hogy ki vagyok én, mint én magam. Persze nem nekem mondja
 6       1,  10|           László nyilas vitézeire. Magam is éreztem a hangomon, ahogy
 7       1,  10|          csinálta a bajt, hanem én magam. Akkor, amikor Jánost, a
 8       1,  10| beleszédülök a gödörbe. Köhögtetem magam félreszívott füsttel, hogy
 9       1,  10|        közbizalom letéteményesére. Magam is úgy tettem, s meglepetve
10       1,  11|          Csak akkor szégyelltem el magam, mikor lehajtott fejjel
11       1,  12|         így kisemmizve a múzeum, a magam pénztárából dupláznám meg
12       1,  13|        mert ami biztos, az biztos. Magam is beültem a sofőr mellé -
13       1,  13|           mög a két gyerököt, oszt magam jószántából nekimögyök velük
14       2,  2 |              Ha másképp nem lehet, magam megyek haza érte a Bakonyba!~
15       2,  3 |         furulyámnál. Ezzel szoktam magam vidítgatni tábori tűznél.
16       2,  9 |          mifelénk!~- No, most se a magam jószántából lát - morgott