Rész, Fejezet

 1       1,  2 |           piros almával.~Olyan jó népek voltak ezek mind, hogy még
 2       1,  7 |        utcára, hű, ijedezték tőle népek, és mondtak, azért feljelentenek
 3       1,  7 |   kéményseprőt különös embernek a népek. Mégse lehet az egészen
 4       1,  10|           hogy ebből tanuljanak a népek, mikor a múzeumban nézelődnek.
 5       1,  11| tisztelték a holt embert a homoki népek, ha urakkal beszéltek, és
 6       1,  12|       vertek ezön a tájon agyon a népek egy tüszturat.~- Csak nem
 7       1,  12|          villogott olyan tömérdek népek közt, mint most, mert mi
 8       1,  13|          És azóta jöttek-mentek a népek, de ezt a helyet mind Átokházának
 9       1,  13| összekoccant az ásó a lapáttal. A népek nevettek. Akármilyen nehezemre
10       2,  1 |         Mikor aztán oszladoztak a népek, egy nagy bajuszú szpáhi
11       2,  5 |          a koponyát, mint ahogy a népek gyakran emberfejnek nézik
12       3,  1 |        ezen jakobinus találmány a népek között csak a köznyugtalanság
13       4     |         előtt nagyon sokadoznak a népek, és igen néznek lefelé a
14       4     |        Osztrovszkynak -, a keleti népek csak ajándékért fogadják