Rész, Fejezet

1       2,  10|       fiam, János! Most elmégy a városkapitány úrhoz, és megmondod neki,
2       2,  10|      dolgot - csóválta a fejét a városkapitány, és szaladt szót érteni
3       2,  10|      gazdája - állapította meg a városkapitány a főbíróval. De azért a
4       2,  10|        Abban a percben azonban a városkapitány is befordult a sarkon.~-
5       2,  10|          hozni, amikor rákiált a városkapitány:~- Kelj föl csak, fiam,
6       2,  10|  méltóságos uram - nyújtott át a városkapitány egy pecsétes papirost.~-
7       2,  10|   taktikát követte, hogy mikor a városkapitány beszélt, akkor fölkelt,
8       2,  10| esztendőben törvénybe idézték. A városkapitány fölírt, a helytartóság leírt,
9       2,  10|    Jánosra a huszonötöt, amire a városkapitány is csak helyeslően bólinthatott