Rész, Fejezet
1 1, 1 | szívdobogva emlékszik vissza. Az én fiatalságomnak az volt felejthetetlen
2 1, 1 | méterrudasoknak kell adnom. Azonban én húsz esztendővel ezelőtt
3 1, 1 | voltam gyakorlati ember. Én tanítani akartam, nem fegyelmezni.
4 1, 1 | olyasféle lehetett, mint ami az én torkomat szorongatta, mikor
5 1, 1 | kibírtam, mégpedig úgy, hogy se én nem tettem kárt őbennük,
6 1, 1 | iparoktatási szaktudománynak! Én tanultam az egyetemen természethistóriát,
7 1, 1 | szamár vagy, fiam”? De akkor én hazudok, azt pedig én az
8 1, 1 | akkor én hazudok, azt pedig én az iskolában szégyelleném.
9 1, 1 | tízszer tíz koronáért.~Az én vizsgabiztosom nagyon tekintélyes
10 1, 1 | kukoricagombóc? No, majd imponálok én neked úgy, hogy megrepedsz
11 1, 2 | Az az iskola, amelyikbe én nagyobbacska deák koromban
12 1, 2 | piacra kipillantott. Soha én többet olyan piros almát,
13 1, 2 | el nem vetted volna, az én fiacskám is ekkora deák
14 1, 2 | Ebbe nincsen az, amit én keresek. Gyerünk odább egy
15 1, 2 | örömmel:~- Ez az ni, amit én keresek!~- Mi az, mi az,
16 1, 2 | ugye? De hiszen megeszem én azt a gyiákot, aki az öreg
17 1, 3 | könnyel a szűcsné szeme. - Én nem bánom, de akkor én is
18 1, 3 | Én nem bánom, de akkor én is eladom a nagy selyemkendőmet.~-
19 1, 3 | fejét, csattant a hangja:~- Én?! Nem vagyok én cigányasszony.
20 1, 3 | hangja:~- Én?! Nem vagyok én cigányasszony. Juhász volt
21 1, 3 | cigányasszony. Juhász volt az én apám, az anyám is juhászember
22 1, 3 | nem neked való az, majd én teszek azzal próbát.~Jól
23 1, 3 | a borotvája élét.~- Hát én most már azért is Kossuth-szakállt
24 1, 3 | el az Isten a kezem, ha én még egyszer az életben megborotválkozok.~
25 1, 3 | Valami úri kalapot láttam én itt a múlt hetekben, Mari
26 1, 3 | adják meg a becsét.~- Hm! Én úgy nézem, ez a kalap nem
27 1, 3 | gyerekhez:~- Nézd-e, mit vettem én az én jó kisfiamnak, úri
28 1, 3 | Nézd-e, mit vettem én az én jó kisfiamnak, úri kisfiamnak?
29 1, 3 | az ágyra.~- Jót akartam én neked, kisfiam.~A tacskó
30 1, 3 | megjelent a verandán.~- Én most Móra Ferenc vagyok -
31 1, 3 | akinek ártatlan életét én is segítek rongálni az olvasókönyvében -,
32 1, 3 | kiábrándítani, helyette megteszem én ezzel a vallomással. Tedd
33 1, 3 | olyan öreg leszel, mint én, akkor érted meg a tanulságát:
34 1, 4 | amiből tanulni lehet.~Mikor én kisdeák voltam, minden tanárom
35 1, 4 | ki a döntést apám. - Az én fiamnak ne fonják copfba
36 1, 4 | hanem apámnak is.~- No hát én mégiscsak azt mondom - felelte -,
37 1, 4 | az a herepfedény, azzal én igazán nem kezdhetek vitát.~
38 1, 5 | kristályalakokat tanulmányozzák.~Az én ismeretségem is még diákkoromból
39 1, 5 | rajta mértani ábrázat.~Mert én is voltam valaha kisdiák,
40 1, 5 | is voltam valaha kisdiák, én is tanultam testeket szerkeszteni.~
41 1, 5 | urak udvarába.~Legföljebb én voltam a malac, mire elkészültem
42 1, 5 | bárányéból hasította, nem az én bőrömből), hogy legyen miért
43 1, 5 | Persze e nélkül, de g-vel.) Én ugyan zs-vel se tudtam volna,
44 1, 5 | ilyenformán egész az év végéig az én példányomon tanulmányozta
45 1, 7 | lepődtem meg. Hallottam én azt már a pesti könyvkereskedőtől,
46 1, 7 | azt az öregurat, akinek én a múlt esztendőben feltaláltam
47 1, 7 | Mert híréből régen ismertem én Máder bácsit, sokkal előbb,
48 1, 7 | szembesültem vele. Hiszen még az én hajam is koromszínű volt,
49 1, 7 | Miért volna nehéz? Láttam én már karón varjút máskor
50 1, 7 | igen érdeklődtem. Szőreg az én régészeti diáriumomban vagy
51 1, 7 | régészeti kézikönyv, s ha én gazdag ember volnék, megvenném
52 1, 7 | hogy nehéz ember, azzal én nem vesztem a lelkem.~Tavaly
53 1, 7 | örök nyugodalom ágyából. - Én átnézek hozzá.~Bennem megmozdult
54 1, 7 | üket, igazgató úr. Otan én már felaskaltalak üket,
55 1, 7 | Nem osszetortem, dehogyse. Én nem torom ossze semmit.
56 1, 7 | Megmondta, hogy kicsodák. Én is megmondtam, hogy nem
57 1, 7 | Máder úr is haragudott, meg én is, de nem egymásra haragudtunk.
58 1, 7 | ez meg hogy lehet? Mikor én csak tízet fogadtam, azt
59 1, 7 | idefönt tatja a száját.~Én már öreg munkás vagyok a
60 1, 7 | emberek ügyet se vetnek! Ha én ezt kiírnám az újságba,
61 1, 7 | önérzetesen. - Otan voltam én legén a mesterségbe, magyarul
62 1, 7 | egy cseresznyefát. Mert én ott méltóságos urat is ismerek
63 1, 8 | is idevaló nemzet vagyok én - magyarázta Cuci. - Csak
64 1, 8 | vándorolt be ide Klárára, mikor én még csak egy-két esztendős
65 1, 8 | mindenféle halmon aludtam én Sztarizombortól a Doberdóig,
66 1, 8 | közbe Cuci:~- Majd elvezetem én egy darabig az igazgató
67 1, 8 | elszalad az artézi kútra, én meg addig megkeresem az
68 1, 8 | szedni, s mire előkerült, az én vonatom rég elfütyült. De
69 1, 8 | nekividámodva -, mit adjak én ezért magának?~- Semmit
70 1, 8 | eddig semerre se. Ingyen én ezt el nem fogadhatom magától.~-
71 1, 8 | nem fogadhatom magától.~- Én meg pénzt nem fogadhatok
72 1, 8 | Cuci, majd megköszönöm én még ezt magának.~- Nincs
73 1, 8 | még rám.~- Nem felejtem én el az ilyen rendes embert,
74 1, 8 | ennek a Molnár Józsefnek, én nem hagyom magam, hát te
75 1, 8 | többihez.~- Mivel tartozom én maguknak mindezekért, Cuci?~-
76 1, 8 | vagy fogcsikorgatás. Pedig én ezt a dalt himnusznak szántam
77 1, 9 | disztingváljunk, megtudtam, hogy én nem vagyok én.~Börcsöknek
78 1, 9 | megtudtam, hogy én nem vagyok én.~Börcsöknek hívják a legöregebb
79 1, 9 | mondja, hogy beszélhetek én, amit akarok, ő jobban tudja,
80 1, 9 | jobban tudja, hogy ki vagyok én, mint én magam. Persze nem
81 1, 9 | hogy ki vagyok én, mint én magam. Persze nem nekem
82 1, 9 | szolgámnak, de úgy, hogy én is halljam.~- Mondja mán
83 1, 9 | mögmondhatja. Úgyis tudom én azt, hogy ezt a rettentő
84 1, 9 | a városi úrféle.~- Tudok én mindönt, kéröm. Maguk azt
85 1, 9 | Börcsök. - Nem csinálok én sömmit, csak disztingválok.~-
86 1, 10| akkor se hiszik el, hogy én nem kincset keresek a Fehértóban.
87 1, 10| bosszant, ismerem a fajtám, én is ilyen volnék, ha köztük
88 1, 10| a tüskeruha.~Hanem azért én mégis kifogtam a véreim
89 1, 10| Értsék meg, emberek, hogy én nem kincskereső vagyok.
90 1, 10| az a maguké lesz, csak én előbb föltekinthessem meg
91 1, 10| fölösleges ígéret. Hiszen én fizetek, én parancsolok,
92 1, 10| ígéret. Hiszen én fizetek, én parancsolok, és az enyém
93 1, 10| kocka. Mért fájjon azért az én fejem, mit hisz a paraszt,
94 1, 10| kiásott smukkjait.~De hát én semmit se akarok lopva csinálni.
95 1, 10| se akarok lopva csinálni. Én nem teszem bolonddá a népemet.
96 1, 10| hogy nem huncut vagyok én, csak olyan bolondforma.
97 1, 10| lábamról, akárhogy tömködsz. Én tudom, hogy csak úr vagy
98 1, 10| határozottan van tekintélye. Még én is respektálom, aki mindig
99 1, 10| ő csinálta a bajt, hanem én magam. Akkor, amikor Jánost,
100 1, 10| akarta húzatni az árkokat, én meg hosszában, s mivel a
101 1, 10| Csak ott szabad ásni, ahol én kijelölöm. A maga szakállára
102 1, 10| nyúl, a földtakarítás az én dolgom. Még én ki nem érek,
103 1, 10| földtakarítás az én dolgom. Még én ki nem érek, semmit megbolygatni
104 1, 10| Csak nem kívánhatják, hogy én kérdezzem meg őket, nem
105 1, 10| nap, ők is földerülnek. Én velem is van az úgy, hogy
106 1, 10| tartózkodik benne, s azt én mind az ellenséggel etetném
107 1, 10| után munkába állunk, az én szavam is keményen pattog: „
108 1, 10| szeretnénk tudni.~- Mit ígértem én? - kérdem őszinte csodálkozással.~-
109 1, 10| megmondtam. Ki talált aranyat?~- Én tanáltam, kéröm - mondja
110 1, 10| népvándorlás boszorkányai. Én ellenben egy triumfátor
111 1, 10| Hát nézze, Döncő, mondok én maguknak valamit. Itt az
112 1, 10| óra múlva foszlott szét. Én még csak annyit láttam,
113 1, 11| meg a kaszakő is, amire én azt mondom, hogy balta.
114 1, 11| ördög volt a hibás, hanem én.~Csak úgy köröm közül ebédeltem
115 1, 11| Először megvakkantott, arra én rámosolyogtam, és megkérdeztem
116 1, 11| hiszen nem tudhatta, hogy én másnap szalámit fogok ebédelni,
117 1, 11| rajtam, hogy haragszom. Én is elhallgattam, ők is.
118 1, 12| Adja neköm, édesapám, én tanáltam.~- Megállj, jó
119 1, 12| mennyit ér.~- Azt majd én mondom meg - vette elő a
120 1, 12| valamit. A régiségi becséhez én nem értek. Az anyagi értéke
121 1, 12| pengőt, mint nyolc fillért. Én azonban meg tudom szerezni
122 1, 12| leszamaraztak, hogy mit szaladozok én a múzeumba, ahelyett hogy
123 1, 13| szeretett puszta kedvéért.~Én úgy képzelem, hogy ugyanazon
124 1, 13| önzetlenségi alapon. Nem vagyok én politikus, ennélfogva engem
125 1, 13| Mihályok kiásatására, ha én megszerzem neki a magyar
126 1, 13| testi szenvedelmét.~Megírtam én ezt akkor, és akkor szerepelt
127 1, 13| jusst az italméréshez, és én megkaptam az ősökhöz.~Személyesen
128 1, 13| munkája válogatja. Amit én kívánok, abba nem törik
129 1, 13| panaszbíróságnál.~- No majd én is ott leszek. De hát a
130 1, 13| elvesztette az egyensúlyt. Én is fölháborodtam, de az
131 1, 13| haragszom. Hétfőn reggel már én osztogattam a parancsot
132 1, 13| szabadult volna el.~- Majd én mondom el, hallja - lökte
133 1, 13| elkezdett hadonászni. - Én okosítom föl ezt az illetőt,
134 1, 13| járt volna erre.~- Nem, én se hiszem - ráztam meg én
135 1, 13| én se hiszem - ráztam meg én is a fejem. - Tudja, az
136 1, 13| kendet veszik föl napszámba. Én nem kendet kérdeztem, hanem
137 1, 13| a baj, tudja.~Nem tudom én, honnan az ördögből tudnám.
138 1, 13| velem. Hát ezt érdömöltem én a magyar államtul?~Volt
139 1, 13| Mostanában sokszor hallom én ezt a gerendás szobákban
140 1, 13| misztikus hatalom nevét.~De hát én nem vagyok a magyar állam,
141 1, 13| a mákonyos dobozt. - Hát én tisztöljem azt a törvényt,
142 1, 13| folyamatba akar mártani, mikor én semmit se vétöttem???~-
143 1, 13| éber rettegéstől. Ó, tudom én ezt még gyerekkoromból,
144 1, 13| Hallgasson ide, ember, majd én olvasom el. Érti már? Nem
145 1, 13| így írják?~Vállat vontam. Én se tudhatok mindent. Bölcs
146 2, 1 | vagy se? Ha mondtam, se én mondtam, hanem ez a folyékony
147 2, 1 | angyal az év könyvében már az én nevemet is beírta az igazolás
148 2, 1 | szippantást te, egy szippantást én. Látod, milyen hamar összetestvérkedik
149 2, 1 | nagyúrnak több jár, s mivel én nem vagyok biztos, ki fia-csikaja
150 2, 2 | úgy, mint akkor az övé.~- Én pedig azt mondom kegyelmeteknek,
151 2, 2 | életemből tíz esztendőt, ha én még egyszer olyan kakukkszót
152 2, 2 | mosolyodott el fanyarul Csáky -, én itt még sohase láttam kakukkot.
153 2, 2 | fejedelem őnagysága.~- No, én csak annyit mondok - vont
154 2, 2 | vont vállat a deák -, hogy én igenis kakukkot láttam a
155 2, 2 | Máriássy -, kék vadgalamb. Azt én is láttam.~A deák ráhagyja,
156 2, 2 | próbálod megfogni?~- Meg én, ha addig élek is! - csosszant
157 2, 3 | ruháról gondoskodik az én királyném.~A porosz vezér
158 2, 3 | Barázda Márton, mondanék én egyet, kettő lesz belőle.
159 2, 3 | gróf úr, magas személyét, én is szeretnék valami emléket
160 2, 4 | szoknyájához tapadtak.~Az én történetem nem ezek közül
161 2, 4 | I.~- Mivel hálálhatnám én meg a magyaroknak hozzám
162 2, 4 | meg öreg fa is vagyok már én az átültetéshez, fölséges
163 2, 4 | nem komédiásnak adtalak én ide benneteket! - csapott
164 2, 4 | bokáját:~- Királyasszony, én Buzogány András vagyok,
165 2, 4 | hátha nem mennek?~- Kik? Az én fiaim?~- Azok az én híveim.~-
166 2, 4 | Az én fiaim?~- Azok az én híveim.~- Vér vízzé nem
167 2, 4 | az istennyilát csináljak én ezekkel a förtelmes dögökkel?~-
168 2, 4 | No, látta-e kelméd az én szilaj jószágaimat?~- Igenis
169 2, 4 | csodát akar látni. Mikor én vacsorálok, akkor ezek a
170 2, 4 | természetnél? Úgy szelídítem én meg a szilaj magyarokat,
171 2, 5 | Igenis, nemzetes uram!~- Én meg régi pénz vagyok. Kimentem
172 2, 5 | Igenis, nemzetes uram!~- Én most lefekszem és meghalok.~-
173 2, 5 | az eszébe neki -, hát az én szép aranyérdemem, amit
174 2, 5 | vetni az idén a földjibe?~- Én még várakozok.~Nem a végrehajtót
175 2, 6 | aki munkára kergette. - Én most hurcolkodóban vagyok.~-
176 2, 6 | szülőfaludból, Forró Kis Miklós?~- Én bizony Amerikába hurcolkodom.~-
177 2, 6 | ölelték meg utoljára.~- Nem én többet, míg megint egyszerre
178 2, 6 | csengést-bongást hallok én a szívemben minden éjszaka.~
179 2, 6 | muzsikálna a szíve.~- Megpróbálom én azt is - sóhajtott Kis Miklós,
180 2, 7 | AZ UTOLSÓ LOPÁS~Volt az én Messzi keresztapámnak becsületes
181 2, 7 | hosszú égimeszelő ember volt. Én csak afféle kucóporos kisgyerek
182 2, 7 | elő a kezesek. Hanem az én keresztapám igen szigorúan
183 2, 7 | megmondom előre, hogy ezt az én legkedvesebb keresztfiamat
184 2, 7 | hallottam. Pedig ő nem is az én keresztapám volt, hanem
185 2, 7 | hoztad el, ugye?~- Onnan én, koma - bólintott a nagy
186 2, 7 | tarisznyából. ‑ Minek találjak én macskát, ha malacot találhatok?
187 2, 7 | mintha ez egyhasi volna az én malackámmal. Mit gondolsz,
188 2, 7 | eladni. Aztán minek cipelném én őkegyelmét a hátamon. Elmén
189 2, 8 | a mi határunkban. Mikor én összebarátkoztam vele, harminc
190 2, 8 | legideálisabb leves a világon.~Én nemcsak ravaszul mondtam,
191 2, 8 | vetett rá árnyékot.~- Mögyök én, tekintetös uram, hogyne
192 2, 8 | hanem hogy mivel érdemöltem én mög ezt az embörségöt?~-
193 2, 8 | megvidámodva a halbicskával. - Én is suttyó gyerök voltam,
194 2, 8 | madarászi csárdában.~- Emlékszök én arra, Jóska. Te is emléközhetsz
195 2, 8 | Ne káromold az Istent.~- Én? Hogy káromolnám? - tiltakozott
196 2, 8 | tiltakozott a betyár. - Nem vagyok én káromkodós embör. Osztán
197 2, 8 | Akiknek egy‑két ökre van, azét én sose bántottam, a nagygazdának
198 2, 8 | Nem nagyon számolgattam én azokat. De nem sok híja
199 2, 8 | panyókára a vállát.~- Nem én vagyok ügyes, tekintetös
200 2, 8 | helyei.~- Azokat szeretném én tudni, Jóska.~- Azokat nem
201 2, 8 | Azokat nem mondhatom én mög, tekintetös úr. Böcsület
202 2, 8 | Köszönöm a szívességöd.~- Én is a tekintetös úrét - nézett
203 2, 8 | ráverték az ablakot.~- Ki az?~- Én vagyok. Szöröncsés Fekete
204 2, 9 | félek, azt csak kielégíteném én valahogy, hanem a jelenkori
205 2, 9 | szép tőlem, de nem egészen én vagyok benne a hibás. Hiszen
206 2, 9 | de avas.~- Palástul vetem én a gyomrom annak is. Hát
207 2, 9 | hernyós.~- Annak is megfelelek én.~Biz ez egy kicsit meggondolatlan
208 2, 9 | uramnak!~- Azt szeretném én látni, hogy az én csárdámban
209 2, 9 | szeretném én látni, hogy az én csárdámban valaki a magáét
210 2, 9 | meggyőződéssel Paplógó uram. - Inkább én adok a tekintetes úrnak
211 2, 9 | mondja K. Szabó Ambrus úr. Én meg elhiszem neki, ámbár
212 2, 10| zsoltároskönyvem? Három garast fizettem én azért a Mencel fazekasnak.~
213 2, 10| hajdút, azokkal csapatlak én meg téged kint a ház előtt,
214 2, 10| kell statuálni.~- Értem én azt - bólintott a spektábilis. -
215 2, 10| őméltóságának. Helybenhagyták az én hajdúim azt a vén csoroszlyát
216 2, 10| keresete nincs.~- Szeretném én azt a végzést látni, spektábilis.~-
217 2, 10| éjszakának számít.~- De én, mint a szent korona tagja,
218 2, 10| katonaság nem. Az ellen én a törvény nevében tiltakozom.~-
219 2, 10| törvény nevében tiltakozom.~- Én pedig fellebbezek a helytartótanácshoz.~-
220 2, 10| házasodhatsz, fiam, tudom én, hogy becsületes ember vagy,
221 2, 10| Méltóságos gróf úr, úgy nézem én, hogy hiába várjuk mink
222 2, 10| is, aztán kinek számolok én el akkor, ha teszem azt,
223 3, 1 | minden betűjét.~- Nem értem én ezt - csóválta a fejét a
224 3, 1 | mozdulatokat tesznek a lécen. Én majd ezen itt feljegyzett
225 3, 1 | mint Budának Bécs. Azt én jobban tudom, domine.~Mindazáltal
226 4 | igazgató úr.~- Nem feledtem én semmit - mosolyodott el
227 4 | töviről hegyire. Csakhogy amit én építenék, az erősebb lenne
228 4 | másnap reggel, szeptember 5-én hagyta el Szegedet. A kerékház
229 4, 1 | német beszélgetések.~- Ezt én írtam, tessék megnézni az
230 4, 1 | kend röviden, mit akar.~- Én szobát kérnék az iskolaépületben,
231 4, 1 | az iskolaépületben, hogy én ott összegyűjthessem vasárnaponként
232 4, 2 | úrlovasnak a kortársa volt az én stafétafutóm: Szombati uram.
233 4, 2 | kálomista fejének, hát ha én a harmadik határból kendhez
234 4, 2 | tekintetes úr. Hanem ahol én kaptam, ott az úr is kaphat,
235 4, 4 | könyvben, amelyikből az én nemzedékem tanulta a haza
236 4, 4 | belőlük, amelyek, amennyire én meg tudom állapítani, soha
237 4, 4 | követelte.~1850. december 10-én a halálangyal csakugyan
238 4, 4 | patikaszerrel.~December 10-én reggel azonban mosolyogva
239 4, 4 | képviselőháznak:~- Nagyon köszönöm, én továbbra is megteszem a
240 4, 5 | tessék attól félni, jártam én már ott máskor is. Oda se
241 4, 5 | máskor is. Oda se néz az én gépem egy kis homoknak.~-
242 4, 5 | kérdeztem tőle.~- Az vagyok én, uram, már negyven-egynéhány
243 4, 5 | tán meg is mutatná.~- Meg én, nagyon szívesen.~- Üljön
244 4, 5 | a lovakat. Jobbat tudnék én annál. Majd arra kerülünk
245 4, 5 | tetszenek keresni?~- Magát én, János. Úgyis erre volt
246 4, 5 | mert az többet tud, mint én.~- Danoló gép? A gramofon
247 4, 7 | BABONASÁG-BOLONDSÁG~Az én gyermekkoromban sokkal félelmesebb
|