Rész, Fejezet
1 1, 1 | vagy te, fiam?~- Szabóinas.~Hát a keserves poncius-pilátusát
2 1, 1 | életben nem találkoztam. Hát minek kelljen azt tudni
3 1, 1 | olvastunk róla?~- Nem tom.~- Hát hogyne tudnád. Miféle ember
4 1, 1 | királ. Az nem embör.~- Nem? Hát mi a csuda?~- A királ? A
5 1, 1 | gyulladásos szeméből -, hát tudod-e még, miről meséltem
6 1, 1 | nem éntőlem tanulta, de hát ahhoz a nagy hasú őmagasságának
7 1, 1 | most már talpra ugrott. Hát te akarsz nekem imponálni,
8 1, 1 | van - bólintottam rá. - Hát mit csinálnak abból az erős
9 1, 3 | verte ki a borotvája élét.~- Hát én most már azért is Kossuth-szakállt
10 1, 3 | ürgette-forgatta a kalapot.~- Hát ezek a betűk?~- Mind aranypapírból
11 1, 3 | magamformájúnak.~- Persze, persze, de hát akkor kinek vette?~- A Ferenc
12 1, 3 | anyjának. Helybenhagyta, hát most viszem neki az örömet.
13 1, 3 | apa, akinek úri fia van. Hát még ha anyjuknak megmutatná
14 1, 4 | szűcsasztalra a bőrtörő gamóval -, hát nem láttad tavaly Ürge Ignácot,
15 1, 4 | hanem apámnak is.~- No hát én mégiscsak azt mondom -
16 1, 4 | beletapsolt a tenyerébe.~- Bravó, hát persze hogy herepfedény.
17 1, 5 | hajnalig is elkínlódik velük.~Hát még mikor a rettenetes tetrakontaoktaéder
18 1, 7 | amik nem nekik vannak írva. Hát akkor hogy kívánhatnám azt,
19 1, 7 | tudomást, amit nekik írtam! De hát a honfoglalókat se hagyhatom,
20 1, 7 | viszonyokra való hivatkozással.~Hát ezt is köszönöm. Tudniillik
21 1, 7 | kirakva az udvara, kertje. De hát azzal ne is próbálkozzak,
22 1, 7 | másik oldala.~- Melyik? Hát az ni! - mutatott a rendőr
23 1, 7 | keverjük a vad föld alá.~Hát erre mink mind vigyázunk,
24 1, 7 | begrégeket, koponyakat.~- Hát aztán hová tette őket, Máder
25 1, 7 | töri össze a régiségeket.~- Hát az edények, Máder bácsi?~-
26 1, 7 | tizenegy munkást olvasok össze. Hát ez meg hogy lehet? Mikor
27 1, 7 | már a múzeumi dénárnak.~- Hát úgy, igazgató úr - mosolyog
28 1, 7 | izgatottságtól mit csinálni, hát akkor több haszna lesz belőle,
29 1, 8 | valami hiba lehet.~- De hát sok ilyen kitalálásuk volt
30 1, 8 | úgyis arra van menésem.~- Hát egy pohár vizet találnék-e
31 1, 8 | Megkeresem, hogy meg ne szúrjon, hát egy késnyél. Bronz vagy
32 1, 8 | a fiatal magyarral is. - Hát mi jót hoztak?~- Egy kis
33 1, 8 | aranyból valók ritkaságok.~- Hát itt a jóvátétel - igazgatta
34 1, 8 | centisek.~- Megmérték, Cuci?~- Hát. Ahogy az igazgató úrtól
35 1, 8 | Józsefnek, én nem hagyom magam, hát te hagyod-e? Azt mondta,
36 1, 8 | van annyi, mint Szőreg. Hát tessék.~Három nap ástak
37 1, 8 | kenyeret vágok a bicskával. Hát csak tessék eltenni a szerszámosládába,
38 1, 9 | Hogyhogy disztingvál?~- Hát csak taszigálom énelülem
39 1, 10| bevallani, ilyenek vagyunk, de hát mit csináljunk neki? Akkor
40 1, 10| összekurjantottam a magyarjaimat.~- Hát tudják meg, emberek, ez
41 1, 10| pénze volt. Azért nincs hát ezökkel a halottakkal se
42 1, 10| föltekinthessem meg lerajzolhassam.~Hát ez elég meggondolatlan beszéd
43 1, 10| lopva kiásott smukkjait.~De hát én semmit se akarok lopva
44 1, 10| kevéslik a napszámot. De hát akkor mért nem mondják?
45 1, 10| az a maga zsoldjában van. Hát a miénk vagy nem a miénk?~
46 1, 10| szívvel fogadják odaát.~- Hát ez nem arany, emberek -
47 1, 10| azután a bal tenyerén.~- Hát ölég nehéz. Nézd-e, Pétör!~
48 1, 10| De ember - dühödtem rá -, hát nem látja benne ezeket a
49 1, 10| Ezt, ni, meg emezt, ni! Hát ez az arany!~- Biztosan
50 1, 10| intézkedéseket a frontáttörésre.~- Hát nézze, Döncő, mondok én
51 1, 10| ahhoz nincs szerencsém. Hát akkor menjenek ahhoz, és
52 1, 10| város kocsiján is ültem. Hát jobb is az a Szent Mihály
53 1, 11| hány család van, s hogy hát az a kis Rossz-András szereti-e
54 1, 11| úgy ballagóban kérdezi:~- Hát ez? Tán szappanfőzés lesz?~-
55 1, 11| magát. ‑ Volt maga katona?~- Hát hogyne. Mégpedig ténybeli.
56 1, 11| mint egy kölesszem. De hát az is ezer esztendő különbség!
57 1, 11| meg az ilyen semmiséget?~Hát nagy patáliát csaptam. Lehordtam
58 1, 11| A kékkővel együtt?~- Hát ügön... Ahogy van... - mondják
59 1, 11| többi már hallgat.~- Akkor hát lopták?~Erre már Csonttörőben
60 1, 12| bolondságot. - Ne no, de hát mit tudsz vele csinálni?~
61 1, 12| bajt szoktak csinálni. De hát nem tett ő semmi rosszat -
62 1, 12| volna: „hoci, nesze”. De hát honnan teremtsen ő elő ötszáz
63 1, 12| már össze is szedtem.~- Hát te ilyen üzletember vagy? -
64 1, 12| ezt nem szalajthatjuk el. Hát majd kapirgálunk egy kicsit
65 1, 12| ugyan adott a Város, de hát az nem elég. Itt muszáj
66 1, 12| kezét az igazgató úr. - Hát most már, ugye, rendben
67 1, 12| tarisznyacsatjáért.~- Írást? De hát mit akart azzal?~- Istenem,
68 1, 12| akart azzal?~- Istenem, hát ő is ésszel élő ember. Kétszáznegyven
69 1, 13| inkább igen apró, hanem sok.~Hát ennek a sok homoknak az
70 1, 13| jó Isten is úgy akarja.~- Hát egy kis áldomást, igazgató
71 1, 13| kezdhetjük-e holnap az ásatást.~- Hát hogyne - tüsténkedett Mihály.
72 1, 13| bolond, akkor nagy bolond, de hát ilyennek is csak lenni kell.~
73 1, 13| hanem a szüle.~- A szüle? Hát az kicsoda?~- Az anyósa
74 1, 13| majd én is ott leszek. De hát a többi napszámos? Azok
75 1, 13| rendeli bemutatkozáskor.~- Hát aztán ismerte-e maga Kálmán
76 1, 13| nagyon engedi magát nyírni, hát akkor ezt meg is lehet nyúzni.
77 1, 13| Hogyhogy az ammenre?~- Hát mán péntökhöz két hétre
78 1, 13| engedélt.~- Engedélyt? Kitől?~- Hát a tekintetös úrtól. Ha nem
79 1, 13| úgy löhet, még máma.~- Hát idebent van Mihály is?~-
80 1, 13| nézze mög, ezt tötték velem. Hát ezt érdömöltem én a magyar
81 1, 13| misztikus hatalom nevét.~De hát én nem vagyok a magyar állam,
82 1, 13| könyökével a mákonyos dobozt. - Hát én tisztöljem azt a törvényt,
83 1, 13| szorító öklével az asztalra.~- Hát benne van az írásban, láthassa!
84 1, 13| folyamba, hanem folyamatba.~- Hát igön. Maguk úgy mondják,
85 1, 13| így meg löhet érteni, de hát akkor miért nem így írják?~
86 2, 1 | legyet, hogy csípjen.~De hát a naplemente olyan szép
87 2, 1 | biztos, ki fia-csikaja vagy, hát kiadom a részed mind a kettőből.~
88 2, 2 | restellte ezt a gyerekséget, de hát kibe mit oltott az Isten,
89 2, 2 | ingerkedett a deákkal. ‑ Hát mondjon kend okosabbat,
90 2, 4 | politika ül a sarkában - hát még a királynőkének.~~I.~-
91 2, 4 | amikor az volt a divat. De hát mi lett volna ebből a szegény
92 2, 4 | be a császár hűségére?)~- Hát fiai vannak-e kegyelmednek? -
93 2, 4 | bokros szemöldöke alatt.~- Hát azoktól tudja meg kegyelmed,
94 2, 4 | köszörülte a torkát az öreg. - De hát az a szép dróthajatok miért
95 2, 4 | csapta össze a kezét.~- Hát ti, ebadták, mióta szegődtetek
96 2, 4 | majommutogatónak?~- De édesapánk, hát csak nem járhatunk bőrnadrágban,
97 2, 4 | bőrnadrágos combjára. - Hát azt a gyönyörű szép sugár
98 2, 4 | ráförmedt a fiúkra:~- Micsoda?! Hát tik már magyarul se tudtok,
99 2, 4 | régebben elszakadt hazulról.~- Hát akkor mért nem úgy beszéltek?
100 2, 4 | csöndesítették volna a gyerekek.~- Hát melyik úristennek van azt
101 2, 4 | majd kiesett rajta a feje. Hát mit nézzen ő a királyasszony
102 2, 4 | simogattassa meg a macskáit, hát ő azt is megpróbálja. (Ugyan,
103 2, 4 | hogy maga is szégyellte. De hát olyan fújva, prüszkölve
104 2, 4 | láttam, fölséges asszonyom.~- Hát mit szól kelméd hozzájuk?~-
105 2, 4 | szól kelméd hozzájuk?~- Hát grácia a fejemnek, elég
106 2, 4 | szoptak kölyökkorukban.~- No hát jöjjön be hozzám kelméd
107 2, 5 | ötlött az eszébe neki -, hát az én szép aranyérdemem,
108 2, 5 | firhang mögé húzódtak volna. Hát az mitől lehetett, hogy
109 2, 5 | apja rá akar gyújtani.~- Hát a másvilágon is lehet pipálni? -
110 2, 5 | De nem bírta fölvenni.~- Hát ezt mi lelte? - egyenesedett
111 2, 5 | Ölég lesz az hat hétre.~- Hát mi lesz hat hét múlva?~-
112 2, 5 | nézte a sebesedő vizet.~- Hát kend, András bácsi - köszönt
113 2, 5 | végrehajtót pedig megkérdezte:~- Hát a Keselyt nem viszi el?~-
114 2, 5 | András az ostornyéllel -, hát lögyél eszödön!~Addig verte,
115 2, 5 | a sírás.~- No, Virgonc, hát te mire végzöd? - kereste
116 2, 5 | Elment az esze kendnek? Hát nem akar menekülni?~- Mönekülni?
117 2, 5 | menekülni?~- Mönekülni? Hát hova löhet itt mönekülni?~-
118 2, 5 | Ne szamárkodjon kend! Hát a faluba!~- A víz oda is
119 2, 5 | fordulva a Tisza felé:~- Hát nem löhet mán hinni neköd
120 2, 6 | hurcolkodóban vagyok.~- Hát aztán hová hurcolkodol szülőfaludból,
121 2, 6 | örökségemet elvette a víz. Hát keresek magamnak másik hazát.~
122 2, 7 | becsületes neve is. Volt hát, ha egyéb becsületes jószága
123 2, 7 | tudtam volna kimondani. Hát csak úgy mondtam, hogy:
124 2, 7 | szenteltvíztartó mellé.~- Hát ez, koma? - mutatott rá
125 2, 7 | mosolygott az édesapám -, de hát azt se tudod, mire való.~-
126 2, 7 | Mit fizetsz érte, koma?~- Hát azt a választási malackát,
127 2, 7 | elhajtottál az árkunk partjáról.~- Hát a tietek volt, koma?~- Az
128 2, 7 | istállóajtóról a kallantyú, de hát azért édesapám csak édesanyámat
129 2, 7 | ellopatjátok az egész házat.~Hát utoljára nem a ház lopódott
130 2, 7 | Messzi keresztapámnak:~- No, hát szégyentelen, vén lator
131 2, 7 | magamét hajtanám. Hova hajtom? Hát az orrom után? Honnan hajtom?
132 2, 7 | orrom után? Honnan hajtom? Hát a hátam mögül. Nem igaz,
133 2, 7 | Miatyánk egy Istent?~- Tudom.~- Hát az Üdvözlégy, Máriát?~-
134 2, 8 | rabijesztegető tekintetével.)~- Hát ilyennel még nem találkoztam
135 2, 8 | legény, van-e bicskád? Hát persze hogy van, micsoda
136 2, 8 | őrizz, tekintetös uram! Hát mán a tekintetös úr is marhalopásra
137 2, 8 | nevette el magát a biztos. - Hát már hogy gondolsz olyant?
138 2, 8 | először a kezemre kerültél.~- Hát hordtam egy hónapig a kékjét,
139 2, 8 | azok apró jércikék voltak. Hát osztán ki szokott neked
140 2, 8 | az istállóból az ökröt, hát nem fölébred a bérös! Mit
141 2, 8 | akarsz? ‑ kérdezi mérgesen. - Hát mit akarnék, mondok, szögény
142 2, 8 | neki -, csak ne haragudjál! Hát nem is haragudott a külüfejű,
143 2, 8 | betyár lehajtotta a fejét.~- Hát mit tögyek, tekintetös uram?~-
144 2, 8 | most mán ebből ennyi.~- Hát egyelőre ölég. Köszönöm
145 2, 8 | nézett Jóska a tálba, hogy hát azt a három combocskát ki
146 2, 9 | benne, mint Rózsa Sándor.~Hát az utókortól nem félek,
147 2, 9 | Ambrus úr a világon van, hát arról hogy tudhattam volna,
148 2, 9 | öreg csomoros nyárfát.)~- Hát egy kis szalonna?~- Van,
149 2, 9 | vetem én a gyomrom annak is. Hát egy messzöly borocska volna-e?~-
150 2, 9 | felé ebben az életben.~De hát az inspektornak szándékát
151 2, 9 | csúffá a házamat?~- No, hát akkor itt a színben pihentetünk
152 2, 9 | húsz pengő volt a sarc.~De hát azért csak megvirradt baj
153 2, 9 | szemet a csárdás.~- Kinek? Hát kendnek.~- Neköm ugyan nem -
154 2, 9 | tizenkét krajcárt kóstált.~- Hát akkor mért fizettetett velem
155 2, 9 | olvasókönyvben találkoztam volna. De hát az mindegy. Nagyobb baj
156 2, 10| a jó asszony mérgesen. - Hát az asszonyságnak nem elég
157 2, 10| polgártársainak, még ha gróf is.~- Hát megint sebesen hajtottál,
158 2, 10| mikor nem akarja is.~- No hát ide hallgass, fiam, János!
159 2, 10| sebesen hajtottad a szürkéket, hát most azt is hadd lássa mindenki,
160 2, 10| méltóságos gróf úr!~- No hát akkor, Isten hírével! Estefelé
161 2, 10| méltóságos úr kocsisán?~- Hát persze hogy azon! Hiszen
162 2, 10| mondta, hogy üsse part, hát bánja is ő, csapják meg
163 2, 10| kellene, hogy ne engem kérj!~- Hát az a kis adósság?~- Mindennek
164 2, 10| Micsoda igazságot, lelkem?~- Hát a megcsapatásom irányában.~-
165 3, 1 | látott-e már ilyent?~- Hát hogyne láttam volna - vont
166 3, 1 | palatinus a kezét. - De hát tudja, domine professzor,
167 3, 1 | Ofener Zeitungban is.~- De hát... de hát - hüledezett a
168 3, 1 | Zeitungban is.~- De hát... de hát - hüledezett a palatinus -
169 3, 1 | csóválta a fejét a palatínus -, hát kinek integet ez az ifjú
170 4 | akar feljönni Szegedre. De hát nem jött, akárhogy várták,
171 4 | szegedi nemzet a Tisza-parton, hát mi keresnivalója lett volna
172 4 | esztendőben a szeptember 3. Hát szerdai napra esett: hetipiac
173 4 | nemcsak, hanem ugyancsak. Hát embörök, ilyet még nem látott
174 4 | embereket, mit szólnak hozzá.~Hát mit szóltak volna? Azt szólták,
175 4 | megenni a húsát pénteken.~Hát a gróf a piaristáknál is
176 4, 1 | elmosolyodott. Hja, magyar író! Hát persze hogy annak nem úgy
177 4, 1 | bólogatott a városbíró -, de hát tud kend magyarul írni?~
178 4, 1 | volt elkobozva a könyv.~- Hát aztán mért kobozták el? -
179 4, 1 | utánamegy Bécsnek.~- De hát ki akar Bécsben megmagyarosodni?~-
180 4, 1 | deák elnevette magát.~- Hát van ennyi pénz a világon,
181 4, 1 | valamelyik csapszékben.~Hát azt szerette volna nagyon
182 4, 1 | német szót kitalálta!~- Hát nem magyar nyelvmester kell
183 4, 2 | gyermeke, a kiskésit neki!~Hát ennek a legendás magyar
184 4, 2 | keresztelt kálomista fejének, hát ha én a harmadik határból
185 4, 2 | ki nem szolgál kend.~- De hát elmentem - szuszogta csendesen
186 4, 2 | nem jegyezték fel. (Pedig hát egy suszterrel több igazán
187 4, 2 | az egész társaságot.~De hát ki lehetne hírvivő? Toronyiránt,
188 4, 2 | szorongatja a réziccét.~- Hát kend még most se ment el? -
189 4, 2 | Hogy ment, mint ment?~- Hát a lábamon - mosolygott Szombati
190 4, 3 | még a zsandár sem?~- De hát mit csinálunk mink a templomban? -
191 4, 3 | hivatalos konkurrenciának, de hát a nagy emberek delejével
192 4, 3 | az a petjár basszista.~De hát nem került meg. A basszista
193 4, 4 | mennyit is tudunk Bem apóról? Hát valamivel többet, mint amennyire
194 4, 4 | neve se fordult elő. Nem hát, mert vagy lojális nép vagyunk,
195 4, 4 | tekintettel a hazafiságra, hát Bem apót egy kicsit kiszabták
196 4, 4 | Szegény lengyel hazám, hát csak nem menthettelek meg!~
197 4, 5 | nagyon szívesen.~- Üljön fel hát ide mellém, ha nem fél az
198 4, 5 | ha nem fél az autótól.~- Hát miért félnék? - sodorta
199 4, 5 | elhoztuk a tarhonyát. De hát micsoda juhász maga, János?~-
200 4, 5 | nézett rám megütődve.~- Hát a juhászlegény furulyázni
201 4, 7 | zárat ki lehetett nyitni.~Hát hol vannak ezek most? Ott,
202 4, 7 | sőt még békaesőről is. Hát ez mind csak babonás mese.
|