Kötet

  1 1|              1927. április 25.~ ~~  ~Szüle a bográcsot kaparta ki a
  2 1|            ne kéresd magad! - emelte szüle a kanalat.~Bojszinak esze
  3 1|          eleget a meghívásnak, mikor szüle mint előételt szolgálja
  4 1|            ez volna a törvény, akkor szüle bizonyosan nem tartaná elejbe
  5 1|      Alighanem a bogrács. Mert ahogy szüle fölemeli a földről, és viszi
  6 1|               Mög ez - visszhangozza szüle, de az ő hangja nem olyan
  7 1|             Mögbomlott ez csakugyan.~Szüle nem tudott belenyugodni
  8 1|            alig maradt benne víz, és szüle rendesen sárosan húzta föl
  9 1|      dörzsölgette a kezét Mátyás, és szüle hálálkodva vetett keresztet
 10 1|         szülének is. Mit szól hozzá, szüle, milyen máma a világ!~Szüle
 11 1|          szüle, milyen máma a világ!~Szüle csöndesen kavargatta a kukoricát
 12 1|         szállta mög kendöt - hápogta szüle a szemét törölgetve. ‑ Hjaj,
 13 1|        Láttál már ilyent? - nézett a szüle Etelre.~Nem, nem látott
 14 1|           lösz még Rókus...~Ilyenkor szüle mindig eljajdította magát,
 15 1|           nagyon ritkán hasogatták a szüle szívét. A minap Mátyás Eteléknél
 16 1|            indult benne a templomba.~Szüle ugyan egy kicsit bánatosan
 17 1|          Akkor azért őt úgy megrázta szüle, hogy minden csontja ropogott
 18 1|           dőlve fuldokolva zokogott, szüle rákezdte a minden szentek
 19 1|               Melyikkel? - nézett rá szüle.~- A Ferencével. Pétörrel.~-
 20 1|              az apja kezibe adhatja.~Szüle megborzadt. Majd meglátja,
 21 1|            világlátni induló egérke.~Szüle éppen szembejött vele a
 22 1|               Ezt már Etelnek mondta szüle, minden rossz szándék nélkül,
 23 1|        esztelenkedik a kisgyerekkel. Szüle már öreg volt, elmosódott
 24 1|              macska. Csak éppen hogy szüle öreg volt már, kicsi és
 25 1|             szántszándékkal senkibe.~Szüle azonban látta a vállvonítást,
 26 1|             sőt egyszer azt is látta szüle az almárium mögül, hogy
 27 1|          neki Etellel meg Ferenccel.~Szüle egy kicsit fanyalgott a
 28 1|      segítségére van a ház körül. De szüle nem volt ahhoz szokva, hogy
 29 1|        dérrel-dúrral, lármával, mert szüle azért szerette a békességet,
 30 1|          fiam? - jóskodott oda hozzá szüle.~- Minek?~- Nem jó így a
 31 1|             felelte, úgy látja, hogy szüle is nagykendő nélkül leskelődik,
 32 1|             a hideg, mint neki.~Ezen szüle fölhúzta magát, három nap
 33 1|           szélét is megnyalta utána.~Szüle sírva emelt vádat Mátyás
 34 1|               világért se azt akarja szüle, hogy Mátyás vegye elő Etelt,
 35 1|            Mögkaptad, amit kerestél.~Szüle szájáról egyszerre lehervadt
 36 1|             nem háborodott fel, mert szüle nem végzett magasabb iskolákat.
 37 1|            vettük gyanúba - gondolta szüle, s megkérdezte a menyét,
 38 1|            másik nem volt sehol, bár szüle váltig erősítette, hogy
 39 1|          Mire pedig rájöttek, hogy a szüle csakugyan jól emlékezett,
 40 1|        Isten-egerinek löhet az neki?~Szüle óvatosan leborította a tollas
 41 1|             meg. Békességben vannak. Szüle újra a tollfosztásnak szentelte
 42 1|              jó darabig kint maradt.~Szüle csöndesen hötyögött, és
 43 1|          ösznek-e valamit vacsorára?~Szüle megrázta a fejét, ő nem
 44 1|              csak szóljon neki, akár szüle, akár ő mindenben segítségére
 45 1|             tükrösködsz? - lépett be szüle a szobába, és Etel majd
 46 1|              kellett volna nyújtani.~Szüle erre nagyon jó orvosságot
 47 1|              még neköm a nyelvem.~Ha szüle jól kereste volna, egyéb
 48 1| csörgemetélőt hányta el valahová. Ha szüle évelődött rá, máskor elpittyesztette
 49 1|              mentül jobban harsogott szüle, Etel annál jobbkedvűen
 50 1|              azt vette észre, hogy a szüle tyúkjai jobbfajták, mint
 51 1|              ő annyi idős lesz, mint szüle, ő már a kását se bírja
 52 1|              se bírja rágni, pedig a szüle foga még a porcogót is megropogtatja -
 53 1|             is nem haladt vele. S ha szüle ezt észrevette volna, és
 54 1|             tán Ferencet lesi, akkor szüle még jobban megcsalódott
 55 1|         Ferenc beállított valamiért.~Szüle nem látott semmit, hanem
 56 1|             a férfiúi tekintélyének.~Szüle, mint életében mindig, most
 57 1|            is puhítsd ezt a fahitüt.~Szüle beleadta az eszét. Két ujja
 58 1|             mint a dufla rózsán.~Ezt szüle mondta, részben mint a világi
 59 1|              hozzá egy kicsit:~- No, szüle, ha előbb nem öszik Ferenc
 60 1|           disznótor, lányom - mondta szüle engedelmesen, de öreg szeme
 61 1|       nekifényesedett az örömtől. Ha szüle azt látta volna, hogy a
 62 1|            nem is járt volna kezére. Szüle ez esetben kényszeredett
 63 1|              azt azonban elhatározta szüle, hogy most már törik-szakad,
 64 1|               Akármilyen kicsit ért, szüle azt gondolta, hogy a Márika
 65 1|              urasítva, nem úgy, mint szüle volt annak idején. Az ő
 66 1|     Öreg-asszony messze lát - mondta szüle, törölgetve kötőjével a
 67 1|              ne avatkozz az enyimbe.~Szüle csakugyan messze látott.
 68 1|              alatt.~Ez volt az, amit szüle előre látott és olyan biztosra
 69 1|              ő áll a lábas mellé, de szüle rápirított Ferenc előtt.~-
 70 1|           Mátyás nem került beljebb. Szüle jelentést tett neki a helyzetről,
 71 1|              ha benne lett volna is.~Szüle hírül se volt így kibékülve
 72 1|          Etel is nevetett rajta, sőt szüle is elmosolyodott a bolondságon.
 73 1|             De ezt aligha találta el szüle, nyilván nem a firhangban
 74 1|      Ferencöt - parancsolta nyájasan szüle Etelnek, és Etel szót fogadott,
 75 1|      illendőség.~Itt derült ki, hogy szüle szándékába nem azért szaladt
 76 1|           Ferenc átjött a gyerekért, szüle úgy pergett körülötte, mint
 77 1|            adom, no - nyakaskodott a szüle. - Itt fogom zálogba.~Hát
 78 1|          Ferencben, hogy fogja ott a szüle őt is, akkor zálog se kell.
 79 1|             déligyümölccsé szárítja. Szüle máskor már karácsony előtt
 80 1|             azt az észrevételt tette szüle, hogy úgy látja, Ferencnek
 81 1|                 De igön - erősködött szüle -, ezek a városi mosók ki
 82 1|     mögszokni.~Etel elnevette magát. Szüle érezte, hogy a nevetés neki
 83 1|             a nevetés neki szól. No, szüle, megbukik minden tudományod.~
 84 1|          megbukik minden tudományod.~Szüle tanácsot tartott Mátyással.
 85 1|       újságot hoz ki a városból, azt szüle is vehette észre, hogy se
 86 1|       öregember, de hát mondja meg a szüle, hogy látta-e az ő hátát
 87 1|       délután beállított Péterkéért. Szüle pattogatott kukoricát küldött
 88 1|       sürögtek-forogtak a tűz körül. Szüle nagy istenkedéssel fogadta
 89 1|         hidege, lelköm - vetette oda szüle nagy ártatlanul, valamit
 90 1|             gyerököket - nyitotta ki szüle az ajtót a vendég előtt.~
 91 1|              álomba szuszogta magát.~Szüle látta, hogy Ferenc elkomolyodott,
 92 1|             behozta a tyúkhúslevest, szüle pedig egy kis szegetlen
 93 1|           muszkák? - kíváncsiskodott szüle. - Ott is volt hadiliszt?
 94 1|              csak úgy kenyér nélkül.~Szüle azt mondta, úgy látja, Ferenc
 95 1|          Rókusom az volt - sóhajtott szüle -, majd möghalt a kenyérért.~
 96 1|             kenyeret utána, biztatta szüle, az majd leviszi. Ne vesse
 97 1|        kenyér nélkül evett. Jó, hogy szüle nem vette észre, mert szüle
 98 1|          szüle nem vette észre, mert szüle elszomorodott volna rajta,
 99 1|            nem fogott volna a bűbáj.~Szüle azonban csak azt látta,
100 1|           mögdongja. Nem igaz, Róza?~Szüle azt mondta, hogy úgy igaz
101 1|              kilenc darabot, s mikor szüle ijedten a fejéhez kapott,
102 1|              az asztalra restelkedve szüle egy tányér kocsonyát.~Szerencsére
103 1|      vállalja-e ezt a nagy hivatalt.~Szüle elcsodálkozott, nohát, ki
104 1|             fejjel aludt a sarokban. Szüle is csukott szemmel mosolygott.~-
105 1|            sublóton van - nézett föl szüle hirtelen, aztán megint lekonyult
106 1|           minden szöglet megbomlott. Szüle sápítozott, Etel hallgatott,
107 1|          vitték egyenesen a városba. Szüle nagyon sajnálta, nem kívánta
108 1|             hallottak semmi hírt se, szüle mégis próbálgatta magában,
109 1|        öregembernek szalajt az esze.~Szüle, hála Istennek, megcsalódott
110 1|  tanúsíthatja.~Hát ami Rózát illeti, szüle ilyenkor megcsippenti két
111 2|             nagy ára volt mindennek. Szüle néha sopánkodott is, milyen
112 2|           maguk közt csökkentette le szüle ennyire a barackfát, bent,
113 2|        locsolni, se etetni nem kell, szüle rögtön megfelelt neki:~-
114 2|              ő akarja az órát, hanem szüle, mert azt mondja, hogy már
115 2|           magában kívánta ezt, hanem szüle annál többet ölte vele.
116 2|              törülgették a szemüket, szüle pedig, ülvén a vőlegény
117 2|             szemöldöknyírás valaha a szüle tisztje volt, de mióta pápaszemre
118 2|       tartotta, pénzölte. Mög, ahogy szüle szokta mondani, a nyavalya
119 2|          feküdt a létra alá, amelyen szüle ágaskodott, és mindig olyankor
120 2|          olyankor nézett föl, amikor szüle éppen kicsapta a meszelőt.
121 2|            jót tesz neki a mész, bár szüle megállapítása szerint a
122 2|             kemény is, mög nehéz is.~Szüle természetesen rögtön lecihelődött
123 2|           innen vele - sértődött meg szüle. - Kint vannak a rétön szénát
124 2|              akarja rágni a gyomrom.~Szüle elértette az összefüggést
125 2|      szömömre, mert érték van benne.~Szüle latolgatta a levelet egyik
126 2|       elgyújtott mán mögént a meleg.~Szüle olyan izgatott lett, hogy
127 2|          szüretölte. Nézze kend, no!~Szüle nézte volna, de a boríték
128 2|              az öreg szemek. Először szüle jön vele tisztába.~- Hiszön
129 2|            csak drága szép képecske!~Szüle megcsókolja a képet, külön
130 2|       küldhette? - tartja el magától szüle, ameddig karral győzi, hogy
131 2|    összeragadt mán a számpadlásával.~Szüle sürgősen beavatkozott a
132 2|     Valóságos jéruzsálömi zsidóírás.~Szüle meghatva dugja össze szürke
133 2|            Biztosra vette az ebédet. Szüle azonban megbotránkozva szólt
134 2|           tiszta életű fehérszömélt.~Szüle türedelmes lélek, sok mindent
135 2|             menye dicséretére.~Pedig szüle, Isten a megmondhatója,
136 2|              egy percig se hallgatná szüle, mert ami igaz, igaz, Etel
137 2|              reggelig tudna beszélni szüle, ha akarna, de „ne szólj
138 2|         Isten világáért se szólná ki szüle a menyét, Mátyásnak mégiscsak
139 2|      kigyógyul. Tudhassuk magunkrul.~Szüle akkor el is hallgatott,
140 2|           meghaladta ezt az időt. Ő, szüle, meg is mondaná Etelnek,
141 2|              fordult szülének - mert szüle rendesen éjszakának idején
142 2|     nyelvödet.~Később arra is rájött szüle, hogy Ferenc se olyan színbársony
143 2|        szerint való volt Mátyásnak a szüle beszéde.~- Látod, Róza -
144 2|         mönyedtől.~Így aztán szegény szüle, hogy Mátyásban se talált
145 2|         fogadat! -, és annak is csak szüle látta hasznát, ha valamelyik
146 2|           színe Ferencnek, mert az a szüle sublótjába helyeződött.
147 2|              helyeződött. Nem mintha szüle nagyon próbálgatta volna
148 2|              napszálltakor átszaladt szüle a Máriácskával, mindjárt
149 2|              Nagyon értékös - mondta szüle olyan hangon, amilyenen
150 2|             mi érte? - tipegte körül szüle. - Mögmászta a pók az éccaka,
151 2|           Köll is az - bosszankodott szüle -, mit találgattok mindég,
152 2|              igaz-e, kisgyerök?~Mert szüle, noha úgy szerette Ferenc
153 2|          nekünk kenyerünk - dohogott szüle, ahogy ilyenkor szokás,
154 2|              semmit se adnak ingyen. Szüle megjelenik a küszöbön, és
155 2|             ide, kisgyerök! - mondja szüle. Mindig tekintélyes a hangja,
156 2|       szigorúság teszi a doktort, és szüle most mint doktor van jelen,
157 2|           összeteszi a kezét, és míg szüle reszketős ujjai megmosogatják
158 2|            Ammön! Ammön! - fogódzott szüle útmutató hangjába a két
159 2|             ruhával ismerkedett meg, szüle még azt is keresztülkötötte
160 2|               hogy igen, de az nem a szüle köténye lesz.~- De igönis
161 2|            az lösz, mert délután, ha szüle elalszik, kilopom a sublót
162 2|        eltelt vele az idő addig, míg szüle bekiáltotta a gyerekeket:~-
163 2|         egérfoga van, az elbír vele. Szüle vágott a friss fehér cipóból
164 2|              elsározni magatokat!~Ha szüle azt parancsolta volna a
165 2|             összehasonlítást tenni a szüle által kiutalt kenyerek közt,
166 2|    icurka-picurkát.~- Ezt neköm adta szüle. Ereggy, kérjél tőle te
167 2|            szólna is, mint a kolomp, szüle akkor se hallaná, mert bent
168 2|            de Ferenc nem szól, pedig szüle is simogatja a vállát, hogy „
169 2|           Hol hatalmasabb? - kérdezi szüle.~- Hát látod, mögtötte,
170 2|       kezeivel.~Észre se vette, hogy szüle elment, szüle visszajött,
171 2|            vette, hogy szüle elment, szüle visszajött, kimorzsolgatta
172 2|             mint Mátyás vagy én.~Itt szüle is beleszipogott egy kicsit
173 2|              asszonyok azt tartjuk - szüle már el is mosolyodik - hogy
174 2|       porcelánfeszülethez támasztva, szüle mondta is eleget, hogy Isten
175 2|   takarították el a cserepeit.~Igen, szüle addig gondolja végig mindezeket,
176 2|             azt nem tudná megmondani szüle se, de ő is mindig így hallotta,
177 2|              azt világért se mondaná szüle, hogy neki ez a meggyőződése,
178 2|              Szoptasd, no - tette le szüle az anyja mellé -, úgy tátog,
179 2|        örömet édösapánknak.~Erre még szüle is azt mondta, hogy jól
180 2|       nagyobb és a lánc vastagabb, a szüle ítélete szerint. De Mátyás
181 2|          nehezen átengedte druszáját szüle karjaiba, és odaduruzsolta
182 2|             Mikor beértek a tanyára, szüle átnyújtotta a pólyás gyereket
183 2|              és háromszor elmondta a szüle kívánsága szerint:~- Napkirály
184 2|      Szöröncsés embör lösz - jósolta szüle, és átvéve a gyereket, Mátyással
185 2|          mint az emberszólás.~És így szüle csak hűlt helyét találja
186 2|       leesett mákszem, s ez az, amit szüle meg nem foghat. Arra számított,
187 2|              ezt megmondta előre. De szüle hiába várt, Etel egyre jobban
188 2|       összeteremtettézte volna. Lám, szüle együtt hullajtotta el a
189 2|             gyújtót csinál hozzá, és szüle nem sajnálta a fáradságot.
190 2|             ki nem hozta a sodrábul, szüle még ilyent nem látott. Mikor
191 2|      elveszett, akkor biztosra vette szüle, hogy most beüt az ördög
192 2|          könnyű helyön? ‑ igyekezett szüle kellő irányba terelni a
193 2|           mire a fejét hányná.~Igen, szüle mindent elkövetett, hogy
194 2|          áldása. Sőt addig irigyelte szüle Ferenctől a főfájást, hogy
195 2|            Mátyás el nem ment volna, szüle nemcsak azt mutatta volna
196 2|           még csak elhallgatta volna szüle, mert olyan volt, mintha
197 2|            csigáját.~Így kezdődött a szüle betegsége, de azért csak
198 2|              szíve gödrire - szegény szüle se holt, se eleven nem volt
199 2|        amiket az orvos írt szülének. Szüle szedte az édest is meg a
200 2|             valami jelösebb doktort?~Szüle azt mondta, inkább bemenne,
201 2|          röntgenezés ugyan jót tett, szüle érezte, hogy szinte újul
202 2|           emelte föl Etel a kisfiát.~Szüle nehezen pihegett.~- Úgy
203 2|             kezét. Nem bántotta őket szüle sohase.~A viaszk-arc egy
204 2|              én mög nem fizethettem.~Szüle a derékalj felé nyújtogatta
205 2|             arany ez. Réz, mög üveg.~Szüle elkomolyodott. Egy pillanatra
206 2|             ajtót.~- Be lehet jönni.~Szüle nyugodtan feküdt. Két keze
207 2|            egyszer a haldokló kezét.~Szüle fölnyitja a szemét, és szinte
208 2|            pap kell, hanem nótárius, szüle - mosolyog a tisztelendő
209 2|              mög a népek egyiköt se.~Szüle azt hiszi, hogy a fejét
210 2|             e világból.~- Mondja no, szüle - a pap megint leül az ágy
211 2|         megint leül az ágy mellé.~És szüle mondja. Tisztán, értelmesen.
212 2|        kedvéért.~Megígérték neki, és szüle elaludt, elégedetten és