Kötet

1001 1|                        nagyot zokkantott, mint a fejbe vert gyerek.~- Meghalt
1002 1|                   fejbe vert gyerek.~- Meghalt a Piros.~- Eszöd tokja - kapta
1003 1|                        Eszöd tokja - kapta föl a fejét Mátyás. - Hát mit
1004 1|                  tegnapelőtt még láttuk, mikor a rostát hazahozta. Még mondtam
1005 1|                        hogy ü is jól szolgálta a császárt, nyilván kétfejű
1006 1|                       nyilván kétfejű sas lösz a bölcsőben, mire Ferenc hazakerül.~-
1007 1|                     hazakerül.~- Igen, az volt a baj - törölgette a muszka
1008 1|                        volt a baj - törölgette a muszka a szemét -, jó szemmértéke
1009 1|                      baj - törölgette a muszka a szemét -, jó szemmértéke
1010 1|                  szemét -, jó szemmértéke volt a gazda bácsinak. ‑ Ikreket
1011 1|                       Ikreket szülhetett volna a Piros, ha kivárta volna
1012 1|                     megijedt, siettetni akarta a dolgot, hogy akkorára túl
1013 1|                 kenőasszonyt hívatott az este, a többiről aztán a muszka
1014 1|                      az este, a többiről aztán a muszka nem tud. Őt kiküldték
1015 1|                   muszka nem tud. Őt kiküldték a pitvarba, a kisfiúval, a
1016 1|                       Őt kiküldték a pitvarba, a kisfiúval, a Péterkével,
1017 1|                       a pitvarba, a kisfiúval, a Péterkével, neki csak a
1018 1|                        a Péterkével, neki csak a tálat adták ki kétszer,
1019 1|                  kétszer, hogy öntse ki belőle a vért, ehol, még most is
1020 1|                         még most is véres mind a két keze, csak reggel mondták
1021 1|                       reggel mondták meg neki, a kenőasszony meg egy másik
1022 1|                      öregasszony, hogy meghalt a Piros, kettős gyereke lett
1023 1|                  orvosért, és tegyen jelentést a kapitányságon. Ezt ugyan
1024 1|                         de ő katona, tudja, mi a regula, és ő nem tett semmi
1025 1|                      orvos nincs, azt lefogták a városban katonaszabadításért,
1026 1|                        katonaszabadításért, és a kapitányságon sincs senki,
1027 1|                      azt mondják, most kiütött a szabadság, és nem parancsol
1028 1|                   bajba, csak ne nagyon járjon a szád - okosította Mátyás
1029 1|                       szád - okosította Mátyás a muszkát.~De van más baj
1030 1|                    muszkát.~De van más baj is. A muszka nem tudja, volt-e,
1031 1|                        egy aranygyűrűje, eddig a bocskorában volt eldugva,
1032 1|                 mondani, hogy Mátyás vegye meg a holmikat, de ott rázogatta
1033 1|                        de ott rázogatta előtte a tenyerében. Azonban Mátyás
1034 1|                      nem is akar belekeveredni a dologba. Hát csak a zsidónéhoz
1035 1|              belekeveredni a dologba. Hát csak a zsidónéhoz küldi Szpiritutót,
1036 1|               természetű, nem is szereti magát a más dolgába ártani, de hát
1037 1|                      tarlókon, meg-megriasztva a károgó varjúfalkát, számvetést
1038 1|                     csinál magában. Igaz, hogy a Ferenc tanyája megroskadt,
1039 1|                      megroskadt, meg is repedt a fal, a tapasztot is levedlette
1040 1|               megroskadt, meg is repedt a fal, a tapasztot is levedlette
1041 1|               tapasztot is levedlette magáról, a tetőn is szétnyiladozott
1042 1|                       tetőn is szétnyiladozott a nád, de hát azt nem sokból
1043 1|                  helyre lehet hozni. Amúgy meg a Szpiritutó gondját viselte
1044 1|                     Szpiritutó gondját viselte a földnek, az őszi el van
1045 1|                 földnek, az őszi el van vetve, a száz út szőlő betakarva,
1046 1|                       még méhest is telepített a muszka. Mátyás nem sokra
1047 1|                   munkát, de most nagy ára van a méznek, nagyon veszkődnek
1048 1|                         nagyon veszkődnek érte a mézeskalácsosok. Hallott
1049 1|                        aki két tehenet kiárult a mézből. Etel is megtanulhatná,
1050 1|                      Mátyás ugyan azt gondolta a nyáron, hogy Ferenc nem
1051 1|                       váltja majd meg Pirostól a földeket, de hát ha az Isten
1052 1|                       az Etel három holdja meg a Ferenc négy holdja - nohát
1053 1|                  örökföldje Ferencre, az ugyan a tó másik oldalán van, most
1054 1|              szomszéddal, akinek meg odaát van a nagyobb tagja. De ha nem
1055 1|                        lesz több akkora birtok a környéken, mint az övék.
1056 1|                        megfiatalodva lépdegélt a zizergő homokon, lelke álomvetési
1057 1|                 éktelen gyereksivítás hasított a fülébe a Ferenc-tanya udvaráról.~-
1058 1|                gyereksivítás hasított a fülébe a Ferenc-tanya udvaráról.~-
1059 1|                      Ferenc-tanya udvaráról.~- A kis Pétör, Ferencnek a fia! -
1060 1|                         A kis Pétör, Ferencnek a fia! - nyilallt a szívébe
1061 1|                    Ferencnek a fia! - nyilallt a szívébe Mátyásnak. Lám,
1062 1|                  kiment az esziből, hogy ez is a világon van! Hát így persze
1063 1|                    világon van! Hát így persze a Piros-féle földre az árvaszék
1064 1|                    földre az árvaszék teszi rá a kezét, és a Ferencéből is
1065 1|                  árvaszék teszi rá a kezét, és a Ferencéből is ki kell majd
1066 1|                       kell majd valamikor adni a jusst a gyereknek. Ejnye,
1067 1|                    majd valamikor adni a jusst a gyereknek. Ejnye, hejnye.
1068 1|                      gyerekféle, meg tán máris a nyavalya töri.~Pétörke valóban
1069 1|                     miképpen őrlődik kis élete a Mátyás eszének sebesen forgó
1070 1|                      kis subába bugyolálva ült a konyhaajtóküszöbön, és egy
1071 1|                     Hát tik? - kérdezte Mátyás a menyét, és odapillantott
1072 1|                       menyét, és odapillantott a kisgyerekre, akinek a nagy
1073 1|            odapillantott a kisgyerekre, akinek a nagy sapka és a kis suba
1074 1|                         akinek a nagy sapka és a kis suba közül éppen csak
1075 1|                      Úgy nézett Mátyásra, mint a vércse; könnynek híre se
1076 1|                  vércse; könnynek híre se volt a szemében.~- Az orrát akarom
1077 1|                        orrát akarom megtörleni a kis mérögdudának - intett
1078 1|                   bántom, mert még fölóbégatja a halottat.~Márika, aki eddig
1079 1|                       együttérzéssel tekintett a kis szomszédra, szerencsésen
1080 1|                     szerencsésen lesodrogatott a nagykendőjéről egy rojtot,
1081 1|                    gyakorlandó, odahajolt vele a legényhez.~- Nézd-e, Pétörke,
1082 1|                          csiklandozta az orrát a bojttal.~Péterke azonban
1083 1|                      válogatás nélkül gyűlölte a női nemet.~- Nem töjj -
1084 1|                         Nem töjj - kapta félre a fejét, és amennyiben ruházati
1085 1|                      szakadtából.~- Kit hív ez a gyerök? - értetlenkedett
1086 1|                   értetlenkedett Mátyás.~- Hát a muszkát. Azt híjja Pali
1087 1|                       Nagyon magához szoktatta a gyerököt, még ha szántani
1088 1|                        szántani mönt is, vitte a hátán puttonyban.~- Szüléd
1089 1|                     van?~- Itt. Bent imádkozik a házban a halottnál.~Mátyás
1090 1|                        Bent imádkozik a házban a halottnál.~Mátyás nem ment
1091 1|                  halottnál.~Mátyás nem ment be a nyitott ajtajú kis szobába,
1092 1|                     kis szobába, amiből tódult a savanyúkáposzta-szag, a
1093 1|                        a savanyúkáposzta-szag, a kemencebűz és a nehéz emberi
1094 1|          savanyúkáposzta-szag, a kemencebűz és a nehéz emberi pára. Mátyás
1095 1|                       láthatóan nekifrissülve, a fiatalabb hadiasszonyok
1096 1|                   Mátyás bácsi? - hajtotta föl a halottról a lepedőt. - Szögény
1097 1|                       hajtotta föl a halottról a lepedőt. - Szögény Piros
1098 1|                    exámentot, neki mán könnyű.~A sápadt asszonyok még mélyebbre
1099 1|                        még mélyebbre hajtották a fejüket, valaki eljajdította
1100 1|                     egy másállapotos menyecske a kemencének dőlve fuldokolva
1101 1|                       zokogott, szüle rákezdte a minden szentek litániáját,
1102 1|                   pedig belemártotta két ujját a szenteltvíztartóba, és kétszer
1103 1|                        az ágy felé. Igaz, hogy a víz nem ért az ágyig, csak
1104 1|                     víz nem ért az ágyig, csak a sublótra hullott, ott is
1105 1|                 sublótra hullott, ott is éppen a Ferenc katonaruhás képire,
1106 1|                    szép körtefa rámát faragott a Szpiritutó, szívekkel, teknősbékával
1107 1|                  csókolódzó galambokkal. Ahogy a víz lepergett a képen, olyan
1108 1|             galambokkal. Ahogy a víz lepergett a képen, olyan volt, mintha
1109 1|                       olyan volt, mintha sírna a mosolygó szemű, petyke bajuszú
1110 1|                    petyke bajuszú Ferenc, akit a császár is megbecsült, mert
1111 1|                     két csillagot is varratott a gallérjára - de Piros már
1112 1|                      szárat kellett vágni, még a havak le nem esnek, pedig
1113 1|                       nagyon arra mutatott, és a törött karjában is érezte,
1114 1|                         hogy valami esés lesz. A temetésre se ment el másnap,
1115 1|                       mert nagyon szorgos volt a munka, meg a temető is távolast
1116 1|                      szorgos volt a munka, meg a temető is távolast van,
1117 1|                        temető is távolast van, a tó miatt messzire tették.
1118 1|                    messzire tették. Csak onnan a földről nézte a menetet,
1119 1|                     Csak onnan a földről nézte a menetet, de a sapkáját egész
1120 1|                    földről nézte a menetet, de a sapkáját egész levette,
1121 1|                  levette, úgy is tartotta, még a kövesúton el nem kanyarodtak
1122 1|                   kövesúton el nem kanyarodtak a Szent Mihály lovával. Pedig
1123 1|                      és havas eső is csapkodta a kopasz feje búbját, de hát
1124 1|                        búbját, de hát az ember a halottnak is megadja, ami
1125 1|                         Nene, hát most mi lösz a gyerökkel?~- Melyikkel? -
1126 1|                Melyikkel? - nézett rá szüle.~- A Ferencével. Pétörrel.~-
1127 1|                     Pétörrel.~- Hát azt mondja a muszka, hogy ű most már
1128 1|                 intézködést tösznek felüle, de a muszka csak szoringatta
1129 1|                       csak szoringatta magához a gyerököt, hogy ű mán csak
1130 1|                      mondta Mátyás. - De azért a Szpiritutó mégis nagyon
1131 1|                         aranyba foglaltathatja a muszkát, annyit köszönhet
1132 1|                         annyit köszönhet neki. A falat kitapasztotta, be
1133 1|                      az ő hazájában nyilván ez a divat. A tetőt megszegte
1134 1|                  hazájában nyilván ez a divat. A tetőt megszegte náddal,
1135 1|                     tetőt megszegte náddal, az a csuda, hogy a téli zimankó
1136 1|                       náddal, az a csuda, hogy a téli zimankó le nem sodorta;
1137 1|                        még nem is láttak ebben a tartományban, jövő esztendőre
1138 1|                        az alján igazít valamit a lába fejével. Valahol ott
1139 1|                         Valahol ott lent lehet a bezzegje, de hogy melyik,
1140 1|                      hogy hol vette Szpiritutó a nádat meg a léceket meg
1141 1|                   vette Szpiritutó a nádat meg a léceket meg a drótot meg
1142 1|                        nádat meg a léceket meg a drótot meg a többi miegymást.
1143 1|                       léceket meg a drótot meg a többi miegymást. De nem
1144 1|                  szándékú embernél, aki nem is a maga hasznára töri úgy magát.
1145 1|                    magát. Hát hol vette király a várát? Szerzette. A muszka
1146 1|                     király a várát? Szerzette. A muszka is szerzette, amire
1147 1|                        is hasztalan lett volna a szaladozás. Nem olyan világ
1148 1|                     Nem olyan világ volt, hogy a hatóságok nagyon mertek
1149 1|                        úgy negédességből, mert a kutya nem tett egyebet,
1150 1|                    megugatta, márpedig neki az a hivatala - másnap lelőtték
1151 1|                     hivatala - másnap lelőtték a pusztázót a lováról, és
1152 1|                    másnap lelőtték a pusztázót a lováról, és csúfságból még
1153 1|                      egy kutyafarkat is tettek a szájába, mintha pipálna,
1154 1|                       szájába, mintha pipálna, a fűzfához támaszkodva. Máskor
1155 1|              támaszkodva. Máskor az ilyesmiért a fél határt belökdösték volna
1156 1|                       határt belökdösték volna a kapitányságra, onnan a városba,
1157 1|                   volna a kapitányságra, onnan a városba, még tán akasztás
1158 1|                     most nem kutakodott senki, a pusztázót szép csöndesen
1159 1|                    csöndesen eltemették, aztán a kakas se kukorított többet
1160 1|                  Vigyázzon mindenki magára meg a magáéra, most ez volt a
1161 1|                        a magáéra, most ez volt a törvény, ami legjobban is
1162 1|                        legjobban is illik ide, a homoki világba, ahol nem
1163 1|                      nem támaszkodnak egymásra a házak, hanem szanaszét gurulva,
1164 1|                   mondani, hogy Mátyáséknál is a kezéhez ragadt volna valami
1165 1|                        kért egy kis tejet, hol a másiktól egy tojást. Ó,
1166 1|                 szalonnában, mert azt azelőtt, a dínomdánom napokban nem
1167 1|                        hogy most kitelelhetett a maga zsírján is. Csak a
1168 1|                        a maga zsírján is. Csak a gyereknek akarta egy kicsit
1169 1|                     akarta egy kicsit javítani a kosztját, hogy el ne savanyítsa
1170 1|                kosztját, hogy el ne savanyítsa a kis gyomrát a sok káposzta,
1171 1|                       savanyítsa a kis gyomrát a sok káposzta, krumpli. Sütésre-főzésre
1172 1|                     volt olyan kantáros legény a muszka, mint fúrásra-faragásra,
1173 1|                  baltával kellett kifeszegetni a tepsiből. A muszka nagyon
1174 1|                       kifeszegetni a tepsiből. A muszka nagyon megijedt,
1175 1|                   muszka nagyon megijedt, hogy a tésztából való srapnell-szilánkok
1176 1|                srapnell-szilánkok kárt tesznek a kis árva rizskása-fogában,
1177 1|                        azért megcsócsálta neki a kemény csemegét, és úgy
1178 1|                  kemény csemegét, és úgy rakta a szájába.~Igen, az már valóságos
1179 1|                     volt néha, amit Szpiritutó a kicsivel csinált, aki utóvégre
1180 1|                    elnézték az ablakból, amint a szomszédék hányták a havat,
1181 1|                     amint a szomszédék hányták a havat, és nem lehetett azt
1182 1|                 nevetés nélkül megállni, ahogy a kis rongyos gyerek a nagy
1183 1|                     ahogy a kis rongyos gyerek a nagy rongyos ember tövében
1184 1|                       kicsit összekeménykedett a hó, a muszka kis házakat
1185 1|                        összekeménykedett a hó, a muszka kis házakat gyurkált
1186 1|                  kastélyok voltak, amilyeneket a maga hazájában látott Szpiritutó.
1187 1|                      két karóból, azokra rakta a nagy pocakot, a szakállas
1188 1|                   azokra rakta a nagy pocakot, a szakállas fejet; szemet,
1189 1|            szerkesztette - olyan volt az, mint a valóságos panoráma, ahogy
1190 1|                      valóságos panoráma, ahogy a vörös orrú hófigura lenézett
1191 1|                   vörös orrú hófigura lenézett a lábánál kuporgó tornyos
1192 1|                   tornyos házakra. Mikor aztán a muszka tökhajból koronát
1193 1|                   tökhajból koronát illesztett a hóember fejére, akkor látni
1194 1|                       látni való volt, hogy az a valóságos muszka császár.~-
1195 1|                      egészen ilyennek képzelte a császárokat, csak persze
1196 1|                     löhetött, nem csudálom, ha a népei fölmondták neki a
1197 1|                        a népei fölmondták neki a barátságot.~A detronizálás
1198 1|                  fölmondták neki a barátságot.~A detronizálás úgy történt,
1199 1|                    hogy Szpiritutó nekiszaladt a hócsászárnak, föl akarta
1200 1|                         és maga nyekkent végig a hóban, ami Péterkének kimondhatatlan
1201 1|                     testét csak úgy döcögtette a kacagás. Aztán Szpiritutó
1202 1|                   biztatására ő iramodott neki a hóóriásnak. Kosfejet ütött
1203 1|                   Kosfejet ütött vele, mármint a térde hajlásával, mert csak
1204 1|                      sokkal erősebb volt, mint a Pali bácsi, mert a hóból
1205 1|                        mint a Pali bácsi, mert a hóból való császár egyszerre
1206 1|                      császár egyszerre leesett a lábáról, hasra vágódott,
1207 1|                   vágódott, s maga alá temette a soktornyos házakat.~Ez már
1208 1|                        tartotta, hogy kár volt a sok szép munkáért. Márikának
1209 1|                    odafagyott az ablaküveghez, a szíve akart megrepedni a
1210 1|                       a szíve akart megrepedni a nagy vágyakozástól. Hát
1211 1|                   vágyakozástól. Hát még mikor a Szpiritutó csikóbőr tarisznyát
1212 1|                     csikóbőr tarisznyát húzott a fejére, letérdelt négykézláb
1213 1|                   fejére, letérdelt négykézláb a hóba, körülbrummogta Péterkét,
1214 1|                  körülbrummogta Péterkét, mint a medve, aztán fölállt két
1215 1|                       kísértésének, letottyant a kanapéról, és az anyja észre
1216 1|                       se vette, hogy kiszökött a szobából, annyi neszt se
1217 1|                    Szüle éppen szembejött vele a pitvarban, csutkát hozott
1218 1|                      pitvarban, csutkát hozott a góréból, és mérgesen taszigálta
1219 1|                     mérgesen taszigálta vissza a tetten kapott egérkét.~-
1220 1|                         Nem is hiszöm, hogy az a muszka mög nincs háborodva.
1221 1|                csakugyan fölbosszantotta, hogy a muszka annyit esztelenkedik
1222 1|                    muszka annyit esztelenkedik a kisgyerekkel. Szüle már
1223 1|                        volt, elmosódott előtte a fiatalság, mint hajnali
1224 1|                    fiatalság, mint hajnali kép a hosszú fasorban, és nem
1225 1|              bukfencvetésre tanította Rókuskát a gyepen.~Etel se gondolt
1226 1|              mögháborodva? Azért, mert szereti a gyerököt?~- No, csak pártold
1227 1|                   gyerököt?~- No, csak pártold a muszkádat - szaladt ki szüléből
1228 1|                muszkádat - szaladt ki szüléből a szó, míg leöntötte a kötőjéből
1229 1|                  szüléből a szó, míg leöntötte a kötőjéből a csutkát, és
1230 1|                      míg leöntötte a kötőjéből a csutkát, és odább rúgta
1231 1|                        volt neki útjában.~Nem, a macska nem vétett semmit,
1232 1|                     még annyit se vétett, mint a macska. Csak éppen hogy
1233 1|                  esztendők pókhernyóitól, mint a leveleszáradt szilvafa.
1234 1|               fehér-piros, mint virágos almafa a napsütésben. Tudni való,
1235 1|                    hogy jó anyós csak egy volt a világon, azt is elvitte
1236 1|                      bizonyosan az se szerette a menye tükrében látni magát.~
1237 1|                         Etelnek zöldet villant a kék szeme, de azért nem
1238 1|                     semmit, csak rántott egyet a kerek vállán. Sohase járt
1239 1|                   asszonynak, nem, Etel nem az a természet volt, hogy hozzátörleszkedett
1240 1|                   senkibe.~Szüle azonban látta a vállvonítást, és orrába
1241 1|                       fogva, ha meglátta jönni a muszkát, mindig elhúzódott
1242 1|                        hogy Etel hogy nevetgél a legénnyel. Ilyesmit Etel
1243 1|                        észrevette, hogy mi van a begyében szülének, és Etel
1244 1|                         ha föl nem vette volna a csöndes harcot. Mindig kezet
1245 1|                     harcot. Mindig kezet adott a muszkának, sőt egyszer azt
1246 1|                     csak azt nem tudta kivenni a beszédből, miért. Azonban
1247 1|                      Mátyásnak, hogy Etel, meg a muszka nagyon értik egymást
1248 1|                       nem szeretné megérni azt a csúfságot, hogy az ő menye
1249 1|                  csúfságot, hogy az ő menye is a Piros sorsára jusson.~-
1250 1|                  szigorúan, és beavatta szülét a titokba, hogy mi szándéka
1251 1|                    Szüle egy kicsit fanyalgott a terven. Ő sokkal illendőbbnek
1252 1|                        így sok segítségére van a ház körül. De szüle nem
1253 1|                   örült is neki, hogy most már a Mátyás akaratából is regulázhatja
1254 1|                      mert szüle azért szerette a békességet, és csak úgy
1255 1|                  szurkálódzott.~Etel kint állt a kerítésajtóban, és azon
1256 1|                   tavasszal hova kellene tenni a veteményest, mert az idei
1257 1|                   helyén sok kárt tettek benne a tyúkok.~- Ne hozzak nagykendőt,
1258 1|                   szüle.~- Minek?~- Nem jó így a hidegben - leskelődni.~Etel
1259 1|                 szülének már könnyebben megárt a hideg, mint neki.~Ezen szüle
1260 1|                      fölhúzta magát, három nap a köszönését is alig fogadta
1261 1|                         nem tudja-e, hova lett a fazekasról a fekete jérce
1262 1|                         hova lett a fazekasról a fekete jérce tojása.~- Tudom
1263 1|                      én jércém tojta.~- De nem a muszkádnak.~Etelnek most
1264 1|                       most már egész zöld lett a szeme, mint az egérre ugró
1265 1|                macskának.~- Sok baja van azzal a muszkával, szülém. Én szégyöllném
1266 1|                        Kegyetlen jólesett neki a kegyetlenség. Még a szája
1267 1|                       neki a kegyetlenség. Még a szája szélét is megnyalta
1268 1|                        előtt, Etel személyében a mai fiatalság ellen. Ő próbált
1269 1|                nyelvelni az anyósával, mármint a Mátyás anyjával, pedig az
1270 1|                     minek vinnék kenyértörésre a dolgot arra a kis időre,
1271 1|                    kenyértörésre a dolgot arra a kis időre, ami még szülének
1272 1|                 valakinek mégis ki kell önteni a szívét, mert nagyon fojtogatja
1273 1|                         mert nagyon fojtogatja a keserűség. És utóvégre Mátyás
1274 1|                       Mátyás mogorván szólt ki a szőr közül:~- Úgy köllött,
1275 1|               káposztába hús köllött. Mit járt a szád? Mögkaptad, amit kerestél.~
1276 1|                   szájáról egyszerre lehervadt a szó. Az ablakhoz húzta a
1277 1|                       a szó. Az ablakhoz húzta a kis-széket, elővette a Krisztus‑
1278 1|                   húzta a kis-széket, elővette a Krisztus‑atyafiság könyvét,
1279 1|                 Krisztus‑atyafiság könyvét, és a pápaszem alól abba potyogtatta
1280 1|                 pápaszem alól abba potyogtatta a könnyeket, de nem háborodott
1281 1|                       nem tudta volna is, hogy a férfinemen levő emberek
1282 1|                     érzett maga mellett, akire a saját botlását rákenhette.~
1283 1|                       szemben. Mátyás elővette a muszkát, és megkérdezte
1284 1|                    hogy állja-e már új asszony a Piros helyét. Nem így kérdezte,
1285 1|                      még egymagadban az ágyat?~A muszka nagyon komolyan felelt.
1286 1|                     fekete palástban van, mint a kazáni Mária, otthon, az
1287 1|                       szemű kis Jézust is tart a két karján, csak éppen a
1288 1|                       a két karján, csak éppen a piros köves korona nincs
1289 1|                   piros köves korona nincs még a fején. De mihelyst rendes
1290 1|                        neki, mindjárt megkapja a koronát is, és akkor a két
1291 1|                megkapja a koronát is, és akkor a két Jézuskájának a szeme
1292 1|                       akkor a két Jézuskájának a szeme is fölnyílik.~Itt
1293 1|                        szeme is fölnyílik.~Itt a muszka megtörölgette a szemét
1294 1|                     Itt a muszka megtörölgette a szemét az öklével, és megkérdezte
1295 1|                     mennyiért adná el neki azt a kiszáradt öreg diófát.~-
1296 1|                        én - csavargatta Mátyás a nyakát. - Van neköd pénzöd?~
1297 1|                        Az óvatosság mindig jó. A muszka megvallotta,·hogy
1298 1|                       megküldi Mátyásnak, amit a fáért kíván. Amire Mátyás
1299 1|                        mondta, hogy ha kivágná a fát, mindet okvetlen Szpiritutónak
1300 1|                alighanem kihajt.~Pár nap múlva a muszka egy nagy szőlőtaposó
1301 1|                  szőlőtaposó kádat gurított át a Mátyásékhoz, mire Mátyás
1302 1|                    mondta, hogy ha már ott van a kád, maradjon is ott, de
1303 1|                      tudna szerezni, csináljon a diófával, amit akar. Mátyás
1304 1|                diófával, amit akar. Mátyás ezt a szuszéket akkor kívánta
1305 1|                      mikor meglátogatta Pirost a halottas ágyán, a szuszék
1306 1|                       Pirost a halottas ágyán, a szuszék ott volt az ágy
1307 1|                      takaros, faragásos munka, a muszka eszkábálta.~Másnap
1308 1|                      muszka eszkábálta.~Másnap a muszka átvitte a szuszéket,
1309 1|                        Másnap a muszka átvitte a szuszéket, s Mátyás eldicsekedett
1310 1|                     Azt is elmondta, mire kell a muszkának a diófa, s ezzel
1311 1|                elmondta, mire kell a muszkának a diófa, s ezzel a tereferével
1312 1|                     muszkának a diófa, s ezzel a tereferével igen eredményesen
1313 1|                    igen eredményesen szolgálta a közjót.~Lám, hát Etelt mégis
1314 1|                  gondolta szüle, s megkérdezte a menyét, hogy elfogadná-e
1315 1|                        kicsit kitöredezett már a hajtogatásán, de azért még
1316 1|                      Lám, szülének igaza volt, a muszka csakugyan mög van
1317 1|                     lehetett Piroson szeretni, a Mária-látásokon pedig megbotránkozott.
1318 1|                     szent szülőjét belekeverje a maga latorkodásaiba. És
1319 1|                karácsonyra ne kerestessen diót a szomszédoknál, mert az ő
1320 1|                   hiszi, nem is nagyon férges.~A muszka pedig kivágta a diófát,
1321 1|                         A muszka pedig kivágta a diófát, le is gallyazta
1322 1|                    diófát, le is gallyazta ott a tetthelyen, ki is fűrészelte
1323 1|                   tetthelyen, ki is fűrészelte a derekából a fejfának valót,
1324 1|                      is fűrészelte a derekából a fejfának valót, azt hazagungorgatta,
1325 1|                    valót, azt hazagungorgatta, a többit otthagyta Mátyásnak,
1326 1|                      megint megerősödött abban a világnézetben, hogy sose
1327 1|            világnézetben, hogy sose volt jó az a nagy sietség, mert ha annak
1328 1|                      asztalosnak adta volna el a fát, sokkal rosszabbul jött
1329 1|                       Szpiritutó lassan haladt a munkával, mert se műhelye,
1330 1|                      szerszáma nem volt hozzá, a szoba közepén kutyorgott
1331 1|                       szaladni Péterkéhez, aki a kuckóban feküdt. Megfázott
1332 1|                szegényke, nagy forrósága volt, a muszka ugyan főzte neki
1333 1|                      ugyan főzte neki fazékban a bodza-teát, de természeti
1334 1|                     természeti ellenkezés volt a kis pajtás és a bodza-tea
1335 1|                ellenkezés volt a kis pajtás és a bodza-tea közt. Csak úgy
1336 1|                        madzagra kötve értettek a repüléshez, csipogáshoz
1337 1|                      nagyjában ki volt faragva a fejfa, s már a szív alakot
1338 1|                    volt faragva a fejfa, s már a szív alakot kezdte kiformálni
1339 1|                       alakot kezdte kiformálni a muszka, amikor elpattant
1340 1|                       muszka, amikor elpattant a bicskája.~- Bozse moj, bozse
1341 1|                      térdelt az ablaknak, csak a keresztre vetődött árnyékot
1342 1|                       és sápadtan támaszkodott a fejfára.~- Emböj vót - nyilvánított
1343 1|                     Péterke, és már görbítette a száját, hogy embergyűlölő
1344 1|                       embergyűlölő érzelmeinek a szokásos módon adjon kifejezést.~
1345 1|                    ember akkorára bent is volt a szobában. Szép csöndesen
1346 1|                        pillanatra megállt, még a hótól elvakult szeme megszokta
1347 1|                       elvakult szeme megszokta a szoba homályát. Havas volt
1348 1|                  kalapja, válla, melle, s hogy a forróság megcsapta, egyszerre
1349 1|               egyszerre tócsa támadt körülötte a hóléből.~Olyan iparosforma
1350 1|                     nyalka bakakáplárjára, aki a sublót tetején szívek és
1351 1|                     egy teknősbéka hátán állja a kemény haptákot - de azért
1352 1|                      Szpiritutó tudta, hogy az a két fekete szem, amely vasvilla
1353 1|                     módjára fúródik bele, csak a Ferencé lehet.~- Adjon Isten -
1354 1|                    vizes keze fejét végigkenve a kabátja száraz hátulján,
1355 1|                       kabátja száraz hátulján, a zsebébe nyúlt.~A muszka
1356 1|                     hátulján, a zsebébe nyúlt.~A muszka kétségbeesett pillantást
1357 1|                kétségbeesett pillantást vetett a törött bicskára. Lám, hogy
1358 1|                        is most lett az ördögé. A muszka nem volt gyáva ember,
1359 1|                       Számot is vetett ő ezzel a találkozással, mert hallott
1360 1|                     aki belevágta az asszonyba a bicskát, és tudta, hogy
1361 1|                     mert Piros már odaát várja a piros köves koronát. De
1362 1|                        most mégis forgott vele a világ, és mégse a baltát
1363 1|                 forgott vele a világ, és mégse a baltát kapta föl, csak a
1364 1|                       a baltát kapta föl, csak a fejfába fogódzott mind a
1365 1|                       a fejfába fogódzott mind a két kezével.~- Adjon Isten -
1366 1|                        és előbbre lépve kivett a zsebiből egy piros cukorfütyülőt,
1367 1|                   cukorfütyülőt, bele is fújt.~A cukorfütyülő megszólalt,
1368 1|                 gurgulázó fütyülés futott szét a szobában. Az ember odatájékozódott
1369 1|                       Az ember odatájékozódott a kuckóhoz.~- Nézd-e, Pétörkém,
1370 1|                     neköd apád - nyújtotta oda a sípot a gyereknek, de se
1371 1|                          nyújtotta oda a sípot a gyereknek, de se meg nem
1372 1|                        se meg nem csókolta, se a kenderszőke hajboglyát nem
1373 1|                     Mindjárt meg is magyarázta a muszkának, miért. - Egyönösen
1374 1|                       fönntartásával elfogadta a fütyülőt, sőt elszánt kísérleteket
1375 1|                      elszánt kísérleteket tett a nyalogatás terén is. Nagyokat
1376 1|                       is. Nagyokat cuppantott. A szél koppanó hópelyhekkel
1377 1|             hópelyhekkel hajigálta az ablakot. A muszka nagyot lélegzett,
1378 1|            mögmosakodni.~Nem, szappan nincs... A muszka nagyot nyelt. Azt
1379 1|                     nincs. Hanem majd átszalad a Mátyásékhoz, az Etelhez.~
1380 1|                    elgondolkodva rebbent egyet a szeme. Etelhez? Ja, igen,
1381 1|                    menni sehova. Majd ő elmegy a boltba. Lám, ha eszébe jutott
1382 1|                       meg lehetett volna venni a fütyülővel együtt. Csak
1383 1|                elegendő magyar pénze. Elővette a bugyellárisát, a muszka
1384 1|                      Elővette a bugyellárisát, a muszka odapislantott, néhány
1385 1|                      dollár - fogta föl Ferenc a pillantást. Arra szökött,
1386 1|                    pénzt.~Péterke belesivított a beszédbe. Rájött, hogy a
1387 1|                       a beszédbe. Rájött, hogy a sípot nem szívni kell, hanem
1388 1|                   olyan komor kedélyt is, mint a Péterkéé.~- Szój - fűzött
1389 1|                     Szój - fűzött magyarázatot a tudatlanok számára az előrebocsátott
1390 1|                       itt az alkalmas pillanat a vérségi kötelékek életbeléptetésére.
1391 1|                életbeléptetésére. Megsimogatta a gyerek buksiját.~- Látod,
1392 1|                      töjj apa - fordult falnak a buksi. - Paji báti töjj.~
1393 1|                       buksi. - Paji báti töjj.~A muszka elszomorodott, Ferenc
1394 1|                  elmosolyogta magát. Odalépett a kereszthez, és végighúzta
1395 1|                kereszthez, és végighúzta rajta a jobb kezét.~- Pirosnak?~-
1396 1|                 Pirosnak?~- Annak - reszketett a szája a muszkának.~- Hallottam
1397 1|                     Annak - reszketett a szája a muszkának.~- Hallottam az
1398 1|                           Hallottam az esetjét a kapitányságon. Szögény teremtés.
1399 1|                       elhaladt az ablak alatt, a muszka is kiment és utánanézett,
1400 1|                bukfencet szeretett volna vetni a hóban örömében, hol kiszaladni
1401 1|                       örömében, hol kiszaladni a világból szíve fájásában.
1402 1|                   fájásában. Aztán csak bement a gyerekhez, eldúdolgatta
1403 1|                   ágyat, és odafektette faltól a kicsit. Ő maga a kanapén
1404 1|                        faltól a kicsit. Ő maga a kanapén nyújtózkodott végig,
1405 1|                    hosszú lábait. Gondolta, ez a nap úgy múlik el legjobban,
1406 1|                  jött-ment, sokáig kint maradt a konyhán, csak a nagy pocskolása
1407 1|                    kint maradt a konyhán, csak a nagy pocskolása hallatszott
1408 1|                     pocskolása hallatszott be. A muszka szeretett volna neki
1409 1|                    leült az asztalhoz, szemben a muszkával, papírral csörtögött,
1410 1|                   belőle. Jóízűen evett-ivott, a muszka egész bátran vizsgálgatta
1411 1|                      egész bátran vizsgálgatta a szempillái résein keresztül.
1412 1|                       de kétannyinak látszott. A szeme mosolygós volt, azonban
1413 1|                        mosolygós volt, azonban a szemöldöke közt három erős
1414 1|                       három erős ráncot vetett a homloka. A haja olyan vasderes
1415 1|                       ráncot vetett a homloka. A haja olyan vasderes színű
1416 1|                        volt, és amikor letette a vizes-kancsót, és kétfelé
1417 1|              vizes-kancsót, és kétfelé törölte a durzós, sárguló barna bajuszát,
1418 1|                 bajuszát, akkor látszott, hogy a szája végitől lefelé jobbra-balra
1419 1|                jobbra-balra mély árok húzódik.~A muszka ráért nézelődni,
1420 1|                     Ferenc sokáig evett. Mikor a hagyma meg a túró elfogyott,
1421 1|                      evett. Mikor a hagyma meg a túró elfogyott, akkor kis
1422 1|                        bicskahegyen mártogatta a kenyeret a sóba, paprikába.
1423 1|             bicskahegyen mártogatta a kenyeret a sóba, paprikába. Az utolsó
1424 1|                  szeletkét azonban visszahúzta a szájából, letette, és elkomolyodva
1425 1|                 írásokat az asztalra hajigálva a zsebiből, körülnézett. A
1426 1|                       a zsebiből, körülnézett. A sublóton meglátott két cigarettát,
1427 1|                      egyiket elvette, ráismert a képire, nézegette a rámát,
1428 1|                   ráismert a képire, nézegette a rámát, rámosolyodott, a
1429 1|                        a rámát, rámosolyodott, a gyertyánál rágyújtott, és
1430 1|               gyertyánál rágyújtott, és kiment a szobából.~A muszka kinyitotta
1431 1|              rágyújtott, és kiment a szobából.~A muszka kinyitotta a szemét.
1432 1|                  szobából.~A muszka kinyitotta a szemét. Észrevette, hogy
1433 1|                         hogy az amerikai bankó a bugyellárisból a földre
1434 1|                amerikai bankó a bugyellárisból a földre esett, megmozdult,
1435 1|                       hallgatta, hogy csikorog a ház előtt a hó, Ferenc le
1436 1|                      hogy csikorog a ház előtt a hó, Ferenc le s fel járkált
1437 1|                       rá, hogy nem így szokták a fejszét keresni.~Mikor bejött,
1438 1|              levetkőzött, s aközben észrevette a földön az amerikai pénzt.
1439 1|                   Fölvette, az asztalra dobta, a gyertyával rávilágított
1440 1|                        gyertyával rávilágított a kisgyerekre, aki lihegve
1441 1|                    aludt, lenyomkodta mellette a dunnát, hogy a fal hozzá
1442 1|                        mellette a dunnát, hogy a fal hozzá ne érjen, a gyertyát
1443 1|                     hogy a fal hozzá ne érjen, a gyertyát elfújta a padkán,
1444 1|                      érjen, a gyertyát elfújta a padkán, anélkül hogy a muszkára
1445 1|                 elfújta a padkán, anélkül hogy a muszkára ránézett volna,
1446 1|                 ránézett volna, aztán lefeküdt a sötétben.~De nyilván nem
1447 1|                     Néhányszor azt is hallotta a muszka, hogy felül. Mért?
1448 1|                       ágyban nem tud elaludni?~A muszka felugrott, és meglökte
1449 1|                       baj? - szólt oda Ferenc.~A muszka odatapogatta magát
1450 1|                 Makogott, alig lehetett érteni a szavát. Ferenc nyugodtan
1451 1|                        dolog volt. Nem te vagy a hibás. Mindnyájunkkal mögeshetött
1452 1|                        elmegyek - csukladozott a muszka hangja.~- Az a te
1453 1|             csukladozott a muszka hangja.~- Az a te dolgod, testvér. De mostan
1454 1|                       Adjon Isten jó éjszakát!~A muszka paraszt és a magyar
1455 1|                  éjszakát!~A muszka paraszt és a magyar paraszt keze megtalálta
1456 1|                        keze megtalálta egymást a sötétben, és aztán csakugyan
1457 1|                   fertályóra múlva aludt, mint a tej. Ferenc azonban nem
1458 1|                      nyugodalomban, mert egyre a kapálódzó gyereket takargatta.
1459 1|                     Mikor meg az békén hagyta, a muszka kezdett el mindenféle
1460 1|                       Ferenc. - Otthon jár már a testvér is.~Mátyásék közül
1461 1|                    legelőbb Ferencet. Mindjárt a megérkezése után való nap,
1462 1|                    Szpiritutóval föltekintette a földeket. Azokon ugyan nem
1463 1|                       sok látnivaló volt, mert a hó alatt egyik föld olyan,
1464 1|                   alatt egyik föld olyan, mint a másik. A hó fölött azonban
1465 1|                      föld olyan, mint a másik. A hó fölött azonban egész
1466 1|                     csikorog az ember csizmája a maga földjén, mint a másén.
1467 1|                  csizmája a maga földjén, mint a másén. Az idegen földön
1468 1|                        má-sé, má-sé”. De mikor a tulajdon földjén érzi magát
1469 1|                    tulajdon földjén érzi magát a csizma, akkor mindjárt frissen
1470 1|                     külön csikorgót tett volna a varga, „itt-hon, itt-hon”.~
1471 1|                     még most csak bakancs volt a lábán, azt is amerikai gépsuszter
1472 1|                    azért egyszeribe beletanult a törvénybe, és sokkal keményebben
1473 1|                     sokkal keményebben taposta a havat, mint a muszka csosza
1474 1|              keményebben taposta a havat, mint a muszka csosza bocskora.
1475 1|                        öregembörrel botladozik a muszka a hóban.~Pedig Etel
1476 1|               öregembörrel botladozik a muszka a hóban.~Pedig Etel ismerte
1477 1|                  házsártos ember volt, egyszer a feleségében is megmártotta
1478 1|                     feleségében is megmártotta a bicskát - kocsisnak vagy
1479 1|                        vagy minek szegődött be a városba, s csak az apja
1480 1|                   halála után folytatta megint a parasztságot. Az Etel lakodalmán
1481 1|                fiatalember volt, aki alig mert a lányokhoz szólni. Piros
1482 1|                      szólni. Piros se úgy lett a felesége az Etel lakodalma
1483 1|                       ő kérte volna meg, hanem a nyakába varrták az időses
1484 1|                        varrták az időses lányt a keresztanyjáék.~De hát úgy
1485 1|                        való idő az ilyen, mert a havat nem szedik úgy a zsidók,
1486 1|                    mert a havat nem szedik úgy a zsidók, mint a barackot
1487 1|                      szedik úgy a zsidók, mint a barackot meg a bort, bár
1488 1|                    zsidók, mint a barackot meg a bort, bár szedhetnék, mert
1489 1|                      belőle elég. Nagyon fúrta a fejét, hogy mit találhatott
1490 1|                      találhatott már megint ki a muszka, nem restellte előkeresni
1491 1|                       nem restellte előkeresni a papucsát. Az egyiket meg
1492 1|                       találta az ágy alatt, de a másik nem volt sehol, bár
1493 1|                      Mire pedig rájöttek, hogy a szüle csakugyan jól emlékezett,
1494 1|                         mert ő maga akasztotta a papucsot söprögetés után
1495 1|                  óraláncra, akkorra eltisztult a muszka a szenzállal, az
1496 1|                    akkorra eltisztult a muszka a szenzállal, az idő meg úgy
1497 1|                     úgy elförtelmesedett, hogy a jó kutyát se verte volna
1498 1|                        verte volna ki az ember a házból. Aminthogy a Bojszit
1499 1|                      ember a házból. Aminthogy a Bojszit is nemhogy kiverték
1500 1|                   kiverték volna, hanem inkább a tulajdon hajlékából beinvitálták