Kötet

 1 1|           Legalább van kivel íratnom Ferencnek.~- Sorotok, csináljátok -
 2 1|            Etel is megtanulhatná, ha Ferencnek kedve volna hozzá. Igen,
 3 1|             kedve volna hozzá. Igen, Ferencnek, mert Mátyás úgy találja,
 4 1|             Mátyás úgy találja, hogy Ferencnek most már el kell venni Etelt,
 5 1|            udvaráról.~- A kis Pétör, Ferencnek a fia! - nyilallt a szívébe
 6 1|             Mátyásékhoz, az Etelhez.~Ferencnek elgondolkodva rebbent egyet
 7 1|           varga, „itt-hon, itt-hon”.~Ferencnek ugyan még most csak bakancs
 8 1|            után azzal nyújtott kezet Ferencnek:~- Szembesülj mán velem,
 9 1|          menő szándékú ember szokta.~Ferencnek is eszébe jutott az illendőség.~-
10 1|          volt, hogy ő nyújtott kezet Ferencnek.~- Isten megáldjon, testvér.~
11 1|               Beletelt egy hét, mire Ferencnek eszébe jutott az öngyújtó.
12 1|         pulikba is, mint a Bojszi, s Ferencnek ilyen szeme volt, ha akarta.~
13 1|               de Etel úgy érzi, hogy Ferencnek nem lehet ilyent mondani.
14 1|              fényes fekete szeme van Ferencnek. Ezért nagyon el is szégyellte
15 1|            hogy jót akarnak azok is.~Ferencnek olyan különös hangja volt,
16 1|             sípokat. Akármilyen volt Ferencnek a hangja, Etel elhallgatta
17 1|         tette szüle, hogy úgy látja, Ferencnek az ingei el vannak klórmeszezve.~-
18 1|     palántázás, majd akkor megmondja Ferencnek, hogy no, most lubickold
19 1|          Mátyás, és a lelkére beszél Ferencnek. Hogyha csak melegedni mén
20 1|             hogy miképpen nyissa föl Ferencnek a szemét. Volt egy kis pénze
21 1|               hogy nem csapnak-e be.~Ferencnek notesze is volt, plajbásza
22 1|       amelyiköt asszony nem melegít.~Ferencnek éppen olyan kell, nem állhatja
23 1|   pattogatott kukoricát küldött tőle Ferencnek, és meghagyta neki, vigye
24 1|          Messzi Gyurka - tette hozzá Ferencnek.~Etel nem nagyon szerette
25 1|           kancsót, vagy a kancsó őt, Ferencnek úgy örült, hogy azt mondta
26 1|            jár vele, aki elveszi. De Ferencnek semmi kedve hozzá. Nem kívánja
27 1|            neki.~- Nézd - panaszolja Ferencnek -, a könyörgőjit ennek a
28 1|          száján van, hogy azt mondja Ferencnek, „hatökör vagy te ahhoz
29 1|       szegény embernek. Ő mondta így Ferencnek, nagyon kérte a bocsánatot
30 1|              megkínálta Ferencet, de Ferencnek nem volt szivarozhatnékja.
31 1|               eredj hamar, szóljál a Ferencnek, neki puskája is van, mög
32 2|        pénzzel. Mátyás belátta, hogy Ferencnek igaza van, a takarékban
33 2|            csak a gerendán tartotta.~Ferencnek még jobban szolgált a szerencse,
34 2|            annyira odavolt, hogy még Ferencnek kellett vigasztalni. Kárán
35 2|             ettől nem kellett félni. Ferencnek nem volt szokása se a dicsekvés,
36 2|           miért kellene másnak lenni Ferencnek. Jó volt hozzá, mint a falat
37 2|         sarkában.~- Rókusért égetöm.~Ferencnek bizony egészen kivágódott
38 2|              Mentő taraja lett volna Ferencnek elég, mert Etel meg Mátyás
39 2|       engedjük a magunk közül valót! Ferencnek már nagy volt a tekintélye,
40 2|        sublót elé, tisztát szedni ki Ferencnek. Ferenc nagyon sötéten néz,
41 2| helyrecsikorgatja a fiókot, akkorára Ferencnek már jó a kedve.~- Úgy nézöm,
42 2|           csavargatta a nyakát, hogy Ferencnek nagyon nyughatatlan elméje
43 2|             a más dolgába. Egyszóval Ferencnek semmi kedve a tatár kocsmárosnéról
44 2|            az ő ügykörébe tartozott.~Ferencnek rendesen gépárjegyzékeket
45 2|             mint ember, megmondhatná Ferencnek mint embernek, hogy malmon
46 2|      valamelyik kendő nem volt színe Ferencnek, mert az a szüle sublótjába
47 2|          mégiscsak mostohája voltál, Ferencnek volt az édösgyeröke, osztán
48 2|            orra, szája, mint az övé; Ferencnek azt mondja, hogy mintha
49 2|             hanem a báró kínálkozott Ferencnek. Persze nem jöttek el, csak
50 2|     csudálkozott el Etel, és mutatta Ferencnek, hogy mi volt a derékalj
51 2|             lélek lesznek ők ezután.~Ferencnek már akkor ott volt a zsebében
52 2|          tisztelendő úr megveregette Ferencnek a vállát.~- Mind kitalálás
53 2|             ennek az úrnak - ez volt Ferencnek az első gondolata.~Az igazgató
54 2|        aprócska a család. Azt hitte, Ferencnek már menyecske lánya van,
55 2|             barátságból kérdezte föl Ferencnek a családi állapotát, hanem
56 2|         valók voltak ezök.~Ezt éppen Ferencnek mondja, de az úr értsen
57 2|             Induláskor eszébe jutott Ferencnek valami. A Szpiritutó levele,
58 2|               és rosszkedvűen mondta Ferencnek, hogy nyújtsa ki a nyelvét.
59 2|             használt, Istenem, hátha Ferencnek se használ?~- Ettül ne félts
60 2|             a Szűz Máriának, hogy ha Ferencnek meg kell halni, ő el nem
61 2|              úgyis hiába várna tőle.~Ferencnek egyszer vergődésében eszébe
62 2|       igazgató úr maga nyitott ajtót Ferencnek. Várta már régen a muszka
63 2|         igazgató úr ezt el is mondta Ferencnek vigasztalásul. Az asszonyok
64 2|              még annál is szomorúbb, Ferencnek ki is esett a szemiből a
65 2|             Tudom - nézett az arcába Ferencnek a látóasszony. - Mögképzött
66 2|             úr felül a kocsijára, és Ferencnek akkor jut eszébe, hogy még
67 2|            szívesen - ragyog az arca Ferencnek, külön mosolyog minden izma,
68 2|              pénzt, mint a sóskáért. Ferencnek még most esze ágában sincs
69 2|             ragyogott a szeme bogara Ferencnek.~- Küldte - kereste elő
70 2|           vele szomorítani Ferencet, Ferencnek meg nem jutott eszébe, s
71 2|         szemébe húzta a kendőjét. De Ferencnek úgy tetszett, mintha a tartásában
72 2|        különösebb gondot nem okozott Ferencnek.~Csak akkor vette észre
73 2|             elszaggatott. Ilyen kell Ferencnek, mert ezt már ő szaggathatja
74 2|           arról is értesülni kellett Ferencnek, hogy az özvegy járt a látó-asszonynál,
75 2|              de nagyon szép álom, és Ferencnek már régen volt olyan jó
76 2|         Etel-hajuk. Erről jut eszébe Ferencnek, hogy mit keres ő itt, s
77 2|           semmibe, mosolyogva int le Ferencnek:~- Én édös uram...~Ferencre
78 2|             elvette az eszét szegény Ferencnek, a másik azt gondolta, hogy
79 2|          föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rózának és Mátyásnak,