Kötet
1 1| és nagyságuk szerint. De mire készen van egy rakással,
2 1| lefelé fordulni a Göncöl, mire Mátyás rájött, hogy hol
3 1| háromszor világosodott ki, mire Mátyás így megcsinálta az
4 1| Szpiritutó.~Már kivilágosodott, mire kiléptek a ház elé. A tetőn
5 1| beléd ez a nyughatatlan vér?~Mire kimondja, már meg is lazul
6 1| mán a Boldogasszony ágyát!~Mire Etel nem pirult el, hanem
7 1| szeretik-e egymást, mert mire való az ilyen csintalan
8 1| mi lett volna vele, de mire megköszörülték a nagy kést,
9 1| hallomásból beszélt. Meg mire való az ilyet firtatni?
10 1| Kendnek is adjon Isten!~- No, mire végzik kendtök?~- Hát arról
11 1| kétfejű sas lösz a bölcsőben, mire Ferenc hazakerül.~- Igen,
12 1| gurított át a Mátyásékhoz, mire Mátyás azt mondta, hogy
13 1| csinált. Azt is elmondta, mire kell a muszkának a diófa,
14 1| söprögetés után is látta valahol. Mire pedig rájöttek, hogy a szüle
15 1| Azt mondja mán kend, mire mönt a muszkával? Mögvágta-e?~
16 1| kotyogott még a feje, de mire a hóbuckákon átnyomakodott
17 1| jól megtaposták a földet. Mire készen lettek vele, kis
18 1| öngyújtót.~Beletelt egy hét, mire Ferencnek eszébe jutott
19 1| alsószoknyája a fölső alul. Mire Etel kijön - időbe is alig
20 1| azon szomorodott el, hogy mire ő annyi idős lesz, mint
21 1| mosók ki vannak tanulva. Mire való ilyet tönni? Hiszön
22 1| egy piros képű szélmolnár. Mire csöndes nevetés döcög végig
23 1| fiataloknak is lesz ilyen emlékük, mire ők lesznek az öreg emberek,
24 1| fölverte a csendőröket. De mire azok föltáskálódtak, akkorra
25 1| fölkérdöztem, hogy hát mit végzött, mire mönt, hun a segítség. Nem
26 2| magyarázta neki Ferenc, hogy mire kell az a holttá-nyilvánítás,
27 2| ijedtében lebújt a söntés alá, mire fölemelte a fejét, akkorára
28 2| Fiatal, hadd próbáljon, majd mire az ő feje tetején is összeér
29 2| neki adta testét-lelkét, mire való idegent játszani a
30 2| meg ezer mérföldre - de mire az asszony helyrecsikorgatja
31 2| Nem is lehet tudni, hogy mire tartja magát olyan nagyon,
32 2| hernyózásnak, s ki is melegedett, mire a Ferencék új kocsija megállt
33 2| szülének panasza lesz rá, mire visszajönnek.~- Jó löszök -
34 2| szemének semmi baja se legyen, mire Etel nekimenne a csöppjeivel. -
35 2| önni, itt a kenyér!~Azonban mire a két gyerek odaért, szülének
36 2| szösszé válik az abrosz, mire mögöregszik.~Mikor beértek
37 2| annyit se nyikkannál.~- Mire mondja ezt, szülém?~- Csak
38 2| vetett búza, letapossák, mire a fejét hányná.~Igen, szüle
39 2| csakugyan megijedt, mert mire a lámpát meggyújtotta, akkorra
40 2| szereti. És minden kihűl, mire a vendég nagy rimánkodással
41 2| szeret fájdalmat szerezni.~Mire Ferenc bejön, már arról
42 2| a nemzet egyeteme által.~Mire befelé mennek a tanyára,
43 2| Mátyás topog be.~- No, mire végzi, doktor úr?~- Dolgozni
44 2| odabent, legalább megtudja, mire ment az igazgató úr a Szpiritutó
45 2| Szép őszi napszállat lett, mire Ferenc végigkocogott a kőúton,
46 2| minden tisztába legyen téve, mire megjön a kis szőke ember.~
47 2| mint egy zsömle, mondjad, mire mégy vele, ha odaadom? Ha
48 2| a száján. Másnap reggel, mire Ferenc fölvackolódott, akkorra
49 2| sikoltozására futott be, de mire beért, akkorára Etel már
50 2| mind a két kezével a búzát.~Mire az igazgató úr odaért, akkorra
51 2| állandó lobogásban volt az ég. Mire az eresz alá beértek, pattogott
52 2| Hazajön-e, ha megtudja, mire ér haza? Azt is jó volna
53 2| gallyért, amelyik elhervad, mire a homokok közül kiérnek.
54 2| kezet is akar csókolni, de mire megfordul, már a palást
55 2| ágyba, s már horkol is, mire Etel megtalálja az utat.
56 2| Majd végit éri Matyika, mire őbelüle is Mátyás lösz.
57 2| Ferenccel nagy változás történt, mire megint rányitott az igazgató
58 2| idősebb nemzedékhez, és mire kitavaszodott, akkorára
59 2| szövetkezeti boltba, úgyhogy mire Mátyás hazaérkezett a kisgyerekkel -
|