Kötet
1 1| nevettek a csajhosok, hogy Etelnek még most is olyan lesz tőle
2 1| ősi törvényei szerint, s Etelnek éppen olyan korán kinyílt
3 1| Borzasztó tetszett neki, hogy Etelnek ilyen fehér képe van. Nincs
4 1| embörnyi embör létire.~Ezt már Etelnek mondta szüle, minden rossz
5 1| menye tükrében látni magát.~Etelnek zöldet villant a kék szeme,
6 1| köszönését is alig fogadta Etelnek, negyednapra azonban megkérdezte
7 1| De nem a muszkádnak.~Etelnek most már egész zöld lett
8 1| muszka csosza bocskora. Etelnek éppen ez tűnt fel, ahogy
9 1| De ez nem esett rosszul Etelnek.~- No, leginkább majd sűrűbben
10 1| azonban be kellett látni Etelnek, hogy ővele valami változás
11 1| mintha féketőmadzag volna.~Etelnek elborította a láng a képit.~-
12 1| lönnétök tik a Ferenccel.~Etelnek megeredt a könnye, pedig
13 1| most már törik-szakad, de Etelnek Ferenchez kell menni.~Igen,
14 1| pittyegést, és ha Mátyás Etelnek adhatná az eszét, akkor
15 1| öregtül?~Mit volt mit tenni. Etelnek odabent kellett maradni
16 1| parancsolta nyájasan szüle Etelnek, és Etel szót fogadott,
17 1| most nem kellene ennek az Etelnek magának vergődni a földecskéjével.~-
18 1| mindenkit tisztelt meg, Etelnek pedig úgy akart örülni,
19 1| beszélgetett egymással. Etelnek a hadisegéllyel volt valami
20 1| zavarodottan nyújtott kezet Etelnek.~- Köszönöm a barátságot,
21 1| vóna, beszólhattam volna Etelnek, hogy ne féljön, mert ébren
22 1| nem önnénk túrós rétest”. Etelnek nevetésre hasad a szája,
23 2| oda az ő pénze is.~Nem, Etelnek az volt a legnagyobb szomorúsága,
24 2| neki az utolsó krajcárig. Etelnek ez nagyon rosszul esett.
25 2| asszonyé, az is az emberé. Etelnek kiégne a szeme, ha a világ
26 2| halotti bizonylat köll.~Etelnek jobban fájt, hogy Ferenc
27 2| kapitányságon mondják meg, reggel. Etelnek virágkék lesz a szeme. Tán
28 2| hiszi, azt Mátyásnak vagy Etelnek kellene átvenni. Hát akkor
29 2| csak ha beszólítják érte. Etelnek elzöldül a szeme. Ezzel
30 2| szemérmes, mint a szűz lány, de Etelnek már nincs fejtörése emiatt.
31 2| Ő, szüle, meg is mondaná Etelnek, hogy nem való már őhozzá
32 2| anyjáék, a kötőjébe fogódzik Etelnek, futnak le jajveszékelve
33 2| gyászolni kellett volna Etelnek, más asszony meg is tette
34 2| mikor a kedve möggyün.~De Etelnek tán sohse jön meg többet
35 2| Persze a bába mind ilyen. Etelnek azt mondja, hogy nagyon
36 2| és a báró csokrot küldött Etelnek, holott az csak a menyasszonynak
37 2| Ferenc azt se mondta soha Etelnek, hogy „eredj arrébb”!~Aki
38 2| sehol.~- Mondtam öleget Etelnek, hogy ez lösz a vége, minek
39 2| szülikém - buggyant ki Etelnek a könnye. - Anyám helyött
40 2| van címezve a levél, hanem Etelnek, mert „a szülejim hogy nem
41 2| mégis meg kellene mutatni Etelnek, de aztán csak letett a
42 2| mintha édes testvérje volna.~Etelnek aztán nem kellett egyéb.
43 2| neki benne, emennyi meg Etelnek, mikor még külön ment a
44 2| szorítására. Reggel meg is mondta Etelnek, hogy bemén hozzá. Úgyis
45 2| javallt, mindent elmondani Etelnek, megnyugtatni, hogy nincs
46 2| másvilágiakkal, hanem ő.~Etelnek azonban se ez nem tűnt föl
47 2| is van kettő, akit ő írt.~Etelnek elhalkul a szava.~- Rókus?~-
48 2| hogy el ne mondhatnám.~Etelnek széthasad a szája. Szeme
49 2| Nem is löhet az. Őneki, Etelnek mi köze volna ahhoz? A mi
50 2| neki mondani valamit.~- Etelnek? - legyint Ferenc, fanyar
51 2| annak a kútjában jelent meg Etelnek először a Szent Szűz, és
52 2| mögtudjad, mi nap van ma.~Etelnek most már egészen kiment
53 2| azt juttatta eszébe, hogy Etelnek az álla alatt verődött egy
54 2| amiben nem tett ő eleget Etelnek? Ha tudná, a lelke üdvösségét
55 2| és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rózának és Mátyásnak, Bojszinak
|