Kötet

 1 1|            mint a kergetett jérce. Márika keskeny háta mögött azonban
 2 1|  négyesztendős múlt is, ennélfogva Márika ténybeli tapasztalatokra
 3 1|       megkívánja. Mindezeken fölül Márika azt is tudja, hogy a birkanyíró
 4 1|          titok egyedüli birtokosa, Márika jogosultnak érzi magát,
 5 1|            fölóbégatja a halottat.~Márika, aki eddig az anyja szoknyáját
 6 1|           elkezdett neki táncolni! Márika akkor már nem állhatott
 7 1|          bent is esett volna a hó. Márika, aki csöndesen csutkababázott
 8 1|         szüle azt gondolta, hogy a Márika viseltes cipője még egészen
 9 1|           át az ajándékot délután, Márika ottfelejtkezett játszani
10 1|         rezgette. Ezt ugyan mind a Márika mulatságára csinálta Ferenc,
11 1|             aki ordítozva fogta át Márika nyakát. Lelkivilága igen
12 1|          együtt.~De húshagyókedden Márika már délután beállított Péterkéért.
13 1|        tántorgott a szoba közepén. Márika kivörösödve énekelte, hogy
14 1|            elébe, mint a labda. De Márika sebesebb volt, s megelőzte
15 1|       hozott a vásárbul, édösapám?~Márika egész héten hallotta, mikor
16 1|        neki valamit a vásárból, és Márika azt hitte, neki is így kell
17 1|     amelyet még meg se lehet enni. Márika ellenben kieszelte, hogy
18 1|            ajtót, mög nene, mintha Márika kaparászná is. Hát csak
19 1|            az onokád is ott van, a Márika, nem értöd? Érti ű, azt
20 1| odatekintök, nyúl-e, róka-e, hát a Márika volt.~- Uramfia - vetök
21 1|         körösztöt -, te vagy-e az, Márika lelköm?~- Én vagyok, öregapám.~-
22 2|          voltak arra, hogy Péterke Márika kalauzolásával fogalmat
23 2|        nyakát ölelgető Péterkére ‑ Márika bevitte a cipót szülével
24 2|        nyújtani, nem is beszélve a Márika által kigondolandó örömekről.
25 2|             csak megimádkoztatlak.~Márika segítségével sikerül is
26 2|        magánbeszédnek. Azonban íme Márika is összeteszi a kezét, és
27 2|          egy miatyánknyi idő múlva Márika visszajött, húzta maga után
28 2|      borzasztó érdekesnek találta. Márika egy darabig irigyen nézte,
29 2|          kiutalt kenyerek közt, ha Márika rá nem emlékszik, amit reggel
30 2|        szája, mikor meglátta, hogy Márika mit játszik. Ő is nagyot
31 2|       hasamba, hideglelés pokolba!~Márika elnevette magát.~- Ó, te
32 2|     Hogyisne!~- Csak egy harapást, Márika!~- Nem adok én. Azért se
33 2|          Jobbat gondolt ő annál.~- Márika!~- Mondtam mán, hogy nem
34 2|            a kötésből, odaáll vele Márika mögé. Bontogatja a csomót
35 2|        hegyes egérfogával. Aközben Márika rendületlenül gyömöszöli
36 2|       elszántság és örök dicsőség. Márika felől nézve: jogtiprás és
37 2|          Péterke fürgébb, annyival Márika nagyobb és hosszabb lábú.
38 2|          volt az Isten röndölése”.~Márika, aki szülétől félt legjobban,
39 2|           Szentháromság egy Isten.~Márika pityeregve csókolt kezet,
40 2|          megéhezett.~A ház végiben Márika ült a padon, és hangosan
41 2|      jókedvű volt egész addig, míg Márika a levelet át nem adta neki.~
42 2|           csak akkor jutott eszébe Márika.~Biz azt szegényt megverte
43 2|          hóolvadásos, napos napon. Márika bontogatja este az ágyat
44 2|        iskolából -, hát azt mondja Márika az apjának újságképpen:~-
45 2|       fejjel idefordulva, igen, ez Márika, milyen nagy haja van már,
46 2|   kenyérben találtatódott, amelyet Márika sütött az új búzából. Életében
47 2|            én hajam - jelentkezett Márika. Nem szégyellte, lehet ilyent
48 2|          bevégezték a vacsorát, és Márika összeszedte a csentrest,
49 2|     Elmondta neki minden dolgát, a Márika ügyességét, hogy már a fánkot
50 2|             Szoknya libben rajta - Márika nem lehet, itt pihen a kanapén.
51 2|       mindenki Márikára nézett, de Márika csak az orrát törülgette,