Kötet
1 1| volt ilyen kibírhatatlan. Uram teremtőm, de csak szép idő
2 1| haszna mög belüle senkinek. Uram, Teremtőm, tekints le ránk,
3 2| Mit álmodott az én édös uram? - hajol fölé Etel.~- Én? -
4 2| kezit. - Hát ki az én édös uram?~Ferenc már rendben van,
5 2| nyakravalót, szép az én édös uram anélkül is - mondja Etel,
6 2| Mingyárt, mingyárt, édös uram - lelkendezik Etel, és nevet
7 2| volna rendes dolog.~- Édös uram!~Ferenc megfordul, szemmel
8 2| kitenné érte. Mit főzzek, édes uram? Süssem-e vagy rántsam a
9 2| rántsam a csirkét, édes uram? Újítsam-e már a tollat
10 2| tollat a vánkosban, édes uram? Jaj, ezt a kendőt nem kötöm
11 2| mert már otthon van az édes uram! Jaj, nem megyek, ne is
12 2| mert nem szeretek én az uram nélkül sehova se mönni!
13 2| jajveszékelve a dombról.~- Édös jó uram - fogja át az ura nyakát
14 2| lögyön Ferenc, az én édös uram nevire - fogta meg a kezét
15 2| ilyenért kizavart volna az uram a házbul, mikor én mönyecskesorban
16 2| odaértette a szájához.~- Uram, irgalmazz!~Mátyás meghozta
17 2| magát Etel. - Az az első uram volt, szögény, de odaveszött
18 2| háborúba. Ez mög a mostani édös uram, csakhogy mostan sokkal
19 2| fagyökérből őrlöttek, ugye, édös uram? Azóta osztán úgy mögutálta,
20 2| elé.~- Fáj valamije, édös uram?~Ferenc mosolyogva felelt,
21 2| orvossal! Elmönjek vele, édös uram?~Ferenc nem ellenkezett.
22 2| mönjön üres kézzel, édös uram. Vigyön egy kis gyümölcsöt
23 2| Ebéddel várjam, édös uram? - kérdezte Etel, mikor
24 2| Dicsértessék!~- Mindörökkön, édös uram!~A Ferenc hangja riadt,
25 2| szokott hát maga álmodni, édös uram. Miért nem löhetött ezt
26 2| a hátán.~- Szögény édös uram. - Etel a Ferenc kezére
27 2| elmondtam már én.~- El, édös uram, el - szólt közbe Etel,
28 2| megszólalt:~- Én vagyok, édös uram.~Ferenc kiugrott az ágyból -
29 2| Kinevetött máma engöm az én édös uram.~- Hogy tudod te azt? -
30 2| Hiszön ott álltam az én édös uram háta mögött.~- Éröztem is
31 2| számot ád neköm az én édös uram, csak egyrül nem.~- Ez igaz -
32 2| a fejét.~- Keresse, édös uram, keresse. Amikor őtet mögtalálja,
33 2| mink egyek vagyunk, édös uram.~Ezt se akkor nem értette
34 2| le Ferencnek:~- Én édös uram...~Ferencre most nagyon
|