Kötet
1 1| esetleg el is tudom sütni. Osztán mennyit adna érte? A teljes
2 1| Emerikából gyött Ferenc, osztán annyi a pénze, hogy ritkaság
3 1| Szpiritutó Mátyást.~- Hát osztán te láttad? Saját szömöddel?~-
4 1| de ilyet! - nevet Etel -, osztán nem lösz az a tészta pipaszagú?~
5 1| akkor együtt maradhatnának, osztán mégiscsak lenne ember is
6 1| asszonytól, Mátyás bácsi, osztán mög olyanformán vagyok vele,
7 1| olyan kormányi biztos, osztán őt is állásba akarja tenni,
8 1| az ajtót a katonák! Hát osztán, erős az, mint a kőfeszület,
9 1| mönjek én. Mögharagudtam osztán kögyetlen, hogy hogy hagyhatnám
10 1| hagyom itt egymagára? Erre osztán csakugyan föl is bátorkodott,
11 1| féljön, mert ébren vagyunk.~- Osztán anyáddal mi lött, lelköm? -
12 1| gyerünk no. Mög is indultunk osztán mind a ketten, ugyan úgy
13 1| harangoznak.~Én is mögálltam osztán, körösztöt is vetöttem,
14 1| Ferenccel, hozza azt a puskát, osztán szömbesüljönek velünk a
15 1| hogy kerüljünk az ajtóra, osztán gyün kifelé, hallani is
16 1| ijedtségöt.~- Nono - mondok.~Osztán elgyüttünk haza, persze
17 2| embör; mint a potyókaszilva, osztán annak is mindögy, ki rázza
18 2| postás is, pézt is hozott.~- Osztán erről nem tudtál neköm szólni?~-
19 2| Lágyan csúsztatja a fésűt.~- Osztán az a Rókus, szögény, hogy
20 2| egykettőre föltöszöm az ételt, osztán möhetünk.~És Etel, még fölteszi
21 2| Ne, kisgyerök, neköd is, osztán möhettök. Csak a tóra ne
22 2| Jó. De csak egy harapást. Osztán előbb bekötöd a szömömet.~
23 2| Ferencnek volt az édösgyeröke, osztán mégis Ferenc embörölte mög
24 2| lábába temeti az anyja, osztán onnan vöszi elő eleventen,
25 2| ugye, édös uram? Azóta osztán úgy mögutálta, hogy még
26 2| megszöktünk. Tudod. Öten. Osztán mikor mán csak ketten maradtunk.
27 2| láttunk, csak tapogatództunk. Osztán csönd, olyan, hogy alig
28 2| A bagoly mögvakult tőle, osztán ha hóval möghajigáltuk,
29 2| akarok mögdögleni. Erre osztán... a többit tudod mán. Elcsöndesödött.
30 2| a fújnivaló, édös apám, osztán ha magunk nem fújjuk, akkor
31 2| magad vetöd az ágyadat, osztán nagyon szélösre vetöd egymagadnak.
|