Kötet
1 1| nézett utána Etel, de nem szólt semmit.~Hiszen majd kitudódik.
2 1| küszöbszálkákat. Csak úgy mentében szólt vissza, egész elcsöndesedett
3 1| No, nézi, Mátyás bácsi? - szólt ki barátságosan.~- Nézöm
4 1| kék szeme, de azért nem szólt semmit, csak rántott egyet
5 1| kívánta.~Mátyás mogorván szólt ki a szőr közül:~- Úgy köllött,
6 1| maga latorkodásaiba. És szólt szülének, hogy karácsonyra
7 1| az asztalt.~- Mi baj? - szólt oda Ferenc.~A muszka odatapogatta
8 1| széket.~- Nyughass mán - szólt rá Etel, de azt is hozzátette,
9 1| esze. De aztán csak nem szólt, mert hátha az orrába venné.
10 1| dudát nyekergettek, rekedten szólt, az is az esőt jelzette.~
11 1| orgonázott, hanem rekedten szólt, mint a tök szárduda.~-
12 1| Ez már a katonasapkásnak szólt, aki egy üveg gazdátlan
13 1| is hallotta, hogy angyal szólt ki a gyerekből, és Mátyás
14 2| amikbe ő soha bele nem szólt, mert asszonynak nem való
15 2| köszönni az Istennek.~- Etel! - szólt ki Ferenc az ablakon. Nem
16 2| Szüle azonban megbotránkozva szólt rá.~- No, eriggy dolgodra,
17 2| fölvette, megnézte - nem neki szólt, hanem Mátyásnak. A címzés
18 2| elvinni az orvoshoz, nem szólt neki semmit, befogott tudta-híre
19 2| mögpirongasson érte tégödet. De nem szólt. Még ezért se. Ekkora értékért.
20 2| ott.~Messziről ökörkolomp szólt, Ferenc fölriadt a gondolatokból,
21 2| vakoskodsz mán, te kis szemők? - szólt oda neki Ferenc. - Hát Matyika?~-
22 2| én.~- El, édös uram, el - szólt közbe Etel, mert Ferenc
23 2| zárva volt. Zörgetett, nem szólt senki. Az ablakra került,
24 2| nekik, szólni azokhoz se szólt. A ház körül is szótlanul
25 2| szólni ugyan egy szót se szólt, mögsüketült-e, mögnémult-e,
26 2| sose hallottam.~- Mirül szólt?~- A Boldogságosról, hogy
27 2| a mennyei szent városról szólt, ahol elefántcsont trónuson
28 2| mi lesz most.~- Etel! - szólt az igazgató úr.~Nemcsak
29 2| Ferenc, akkor hírt adok - szólt utána az igazgató úr. -
30 2| szóljon már ő is, és Ferenc szólt is. Engedelmet kért az özvegytől,
|