Kötet

  1 1|           ajánlom ezt a könyvem.~Móra Ferenc~ ~Otthon, az én hazámban,
  2 1|    szomszédból, a Piros hadifoglya, a Ferenc feleségeé, akinek a földje
  3 1|   tisztességtudással. A Piros urának, Ferenc szomszédnak az anyja onokatestvére
  4 1|            hoz Rókusról. Itt a levél, Ferenc írta, a muszka azt olvasta
  5 1|              meg az is bizonyos, hogy Ferenc olyan olvasható betűket
  6 1|               is.~De hát nem írt. Sőt Ferenc se válaszolt, akit megkérettek,
  7 1|            sas lösz a bölcsőben, mire Ferenc hazakerül.~- Igen, az volt
  8 1|          csinál magában. Igaz, hogy a Ferenc tanyája megroskadt, meg
  9 1|               gondolta a nyáron, hogy Ferenc nem kerül haza, és Rókus
 10 1|               Etel három holdja meg a Ferenc négy holdja - nohát szép
 11 1|              hát azt el is cserélheti Ferenc valamelyik innenső szomszéddal,
 12 1|               hullott, ott is éppen a Ferenc katonaruhás képire, aminek
 13 1|        mosolygó szemű, petyke bajuszú Ferenc, akit a császár is megbecsült,
 14 1|             halkan.~- Mög - bólintott Ferenc. - Hát egy kis szappantok
 15 1|           Amerikai dollár - fogta föl Ferenc a pillantást. Arra szökött,
 16 1|               A muszka elszomorodott, Ferenc azonban elmosolyogta magát.
 17 1|               is azt akartam mondani.~Ferenc aztán elment. Ahogy elhaladt
 18 1|          legjobban, ha alvást tettet.~Ferenc megjött, gyertyát gyújtott,
 19 1|          muszka ráért nézelődni, mert Ferenc sokáig evett. Mikor a hagyma
 20 1|            csikorog a ház előtt a hó, Ferenc le s fel járkált az éjszakában -
 21 1|        asztalt.~- Mi baj? - szólt oda Ferenc.~A muszka odatapogatta magát
 22 1|             lehetett érteni a szavát. Ferenc nyugodtan válaszolt.~- Semmit
 23 1|              múlva aludt, mint a tej. Ferenc azonban nem sokat részelt
 24 1|            ökörnevek - mosolyodott el Ferenc. - Otthon jár már a testvér
 25 1|     megérkezése után való nap, amikor Ferenc Szpiritutóval föltekintette
 26 1|       cseperedtek föl. Csakhogy aztán Ferenc összeszólalkozott az apjával,
 27 1|                De hát úgy elváltozott Ferenc, hogy nemcsak Etel nem ismert
 28 1|      nyersanyag irányában.~- Itthon a Ferenc - topogta le a havat a csizmájáról.~-
 29 1|       beszélik, hogy Emerikából gyött Ferenc, osztán annyi a pénze, hogy
 30 1|        szaladoznak. Ha itthon volna a Ferenc, mindjárt átmennék hozzá.~
 31 1|              Ingyen adták - bólintott Ferenc.~- Hát az egészség hogy
 32 1|            mögint más - rázta a fejét Ferenc. - Nem Gurman, hanem Murman,
 33 1|          hogyne látta volna - felelte Ferenc. Hiszen együtt szöktek meg,
 34 1|             akkor ‑ mikor megvirradt, Ferenc keltette Rókust, de akárhogy
 35 1|       Eltemetted?~Nem, nem temette el Ferenc, mert a föld keményre volt
 36 1|                  Hát ezt is köszönöm, Ferenc. Mi szándékba vagy most?~-
 37 1|    megszalonnáztak. Ugyan inkább csak Ferenc evett, a muszkának el-elakadt
 38 1|          szalonnát, de a kis pajtás a Ferenc térdét veregette.~- Apám
 39 1|          Szpiritutót ugyanis elküldte Ferenc szöget venni, és míg a boltosné
 40 1|         möhetünk is - csattantotta be Ferenc a bicskát s a maradék kenyeret,
 41 1|           Nézzük no, bírjuk-e? - állt Ferenc a kereszt mellé.~Ketten
 42 1|          hósivatagokon.~- Az - mondta Ferenc, s visszahúzódott a tető
 43 1|               Az igaz - biccentett rá Ferenc. - No, akkor hozom az ásót.
 44 1|            ólajtóhoz támasztotta.~Még Ferenc utánakurkászott a hóban,
 45 1|          becsapta maga után az ajtót.~Ferenc megtalálta az ásót, rákocogtatta
 46 1|          szürkeség alatt.~A temetőben Ferenc nem tudott tájékozódni,
 47 1|               mély már - becsülte föl Ferenc a gödröt.~Beléállították
 48 1|              Beléállították a fejfát. Ferenc tartotta, míg Szpiritutó
 49 1|             kereklett a fejfa hegyén. Ferenc próbálta megrázni, de meg
 50 1|          Lehajtott fejjel imádkozott. Ferenc nézte a muszka írásos szívét.~
 51 1|             bátran, elfogódás nélkül. Ferenc is úgy felelt:~- Tégöd is,
 52 1|             muszka átugrott az árkon, Ferenc megindult a temető kapuja
 53 1|     megkiáltotta:~- Hé, megállj csak.~Ferenc visszafordult. A muszka
 54 1|       bácsinak, a Mátyásnak. Emlékbe.~Ferenc összefogta a két tenyerét.
 55 1|             mert mérgesen nekitámadt. Ferenc föl se vette, csak akkor
 56 1| visszavonulási szándéka nem végleges. Ferenc nem dobbantott még egyet,
 57 1|         szíves fogadtatáson túlesvén, Ferenc egy kicsit tétovázott az
 58 1|     köszöntötte a szomszédot.~- Nini, Ferenc! Mingyárt megösmertem!~Ferenc
 59 1|         Ferenc! Mingyárt megösmertem!~Ferenc egy kicsit idegenül nézte
 60 1|                nem is olyan bákó ez a Ferenc. A szemibe is mer nézni
 61 1|             mög is ölégöltem - mondta Ferenc őszintén.~Etel nem haragudott
 62 1|          kerüljön beljebb a házba.~De Ferenc nem akarja föltartani Etelt
 63 1|             kukoricás szakajtót. Ez a Ferenc még azt gondolhatja, hogy
 64 1|       Márikámmal.~Bemennek a szobába, Ferenc köszön az ajtóban, leveszi
 65 1|           mondani. Olyan különös ez a Ferenc, olyan furcsa, mintha nem
 66 1|               élsz, Etel? - néz körül Ferenc a szobában.~- Csak így télön.
 67 1|     világítani.~- Jól van az - mondja Ferenc, és megakad a szeme a sublóton
 68 1|    zöldessárga színű a zöld pohártól.~Ferenc elszótlanodva nézi a képet.
 69 1|        másikat rántott -, akkorra már Ferenc föl is áll, mert még tésztát
 70 1|              nem lesz pipaszagú, mert Ferenc csak cigarettázik, csak
 71 1|             hogy mind rájuk avasodik.~Ferenc köszöni szépen a jóakaratot,
 72 1|               erőlteti a dolgot, mert Ferenc még azt találná gondolni,
 73 1|             ki nem bírt szökni, mikor Ferenc beállított valamiért.~Szüle
 74 1|  özvegyasszony vagy, annak se utolsó, Ferenc mög özvegyembör, az elejiből,
 75 1|          hajnalban is napáldozat van, Ferenc meg helyes, rendes ember,
 76 1|              ilyen cukorra, mint ehol Ferenc, nagyon száll a légy, oszt
 77 1|             szüle, ha előbb nem öszik Ferenc lepényt, még én nem sütök
 78 1|      átküldjem-e ezt a kis lábbelit a Ferenc kisfiának?~Etel megbotránkozott.~-
 79 1|               Péterkével, és estefelé Ferenc vezette haza Márikát. Ugyan
 80 1|            mellé, de szüle rápirított Ferenc előtt.~- Látja, Ferenc,
 81 1|     rápirított Ferenc előtt.~- Látja, Ferenc, hogy irigyli a fiatal még
 82 1|               ég, alig lehet kitűrni. Ferenc pedig arrul beszélt, hogy
 83 1|        autójuk van. Csöndesen beszélt Ferenc, nem hadonászott, sok cigarettát
 84 1|         Hadivászon - morzsolgatta meg Ferenc az ingvállat, és mondott
 85 1|              Igen, ott más világ van, Ferenc nem mondja, tetszett is
 86 1|                a búza is, meg minden. Ferenc, még oda volt, sokat álmodott
 87 1|             tudom, minek hívják.~Nem, Ferenc nem komenista. Lehet, hogy
 88 1|           látott mást, csak azt, hogy Ferenc összetette a két keze fejét,
 89 1|           Márika mulatságára csinálta Ferenc, de Etel is nevetett rajta,
 90 1|       szépasszony-feleségöt”, s amire Ferenc csak azt a tromfot adta,
 91 1|          fekete subán a fehér foltok, Ferenc eleget elszürenkezett Mátyáséknál.
 92 1|              a két bolondból.~Ha este Ferenc átjött a gyerekért, szüle
 93 1|              Nem löhet - tréfálkozott Ferenc -, ki vigyáz akkor rám az
 94 1|               akkor zálog se kell. De Ferenc csak mosolygott szokása
 95 1|               Nem hinném - mosolygott Ferenc, és ezt Etel nemcsak azért
 96 1|            olyan az, mint a patyolat.~Ferenc megnézte, mert az Etel réklijén
 97 1|               arra se volt semmi oka. Ferenc éppen olyan nyugodtan mosolygott,
 98 1|      Mátyással. Etellel az ördög van, Ferenc pedig bamba. Mit gondol,
 99 1|              egyszer megropogtatja is Ferenc a derekát. Csak Ferenccel
100 1|           különös szokásokat vett fel Ferenc. Mindig újságot hoz ki a
101 1|            hát majd sóbálvánnyá vált, Ferenc derékig meztelenül hóval
102 1|              jó, ha csak ennyi volna, Ferenc katona volt, háborúban,
103 1|   rátanulhatott erre a pucérságra. De Ferenc a fogát is mosta. Kefével.
104 1|          kicsit, abban nincs semmi, a Ferenc idejében ilyesmi még megesik
105 1|      istenadta, hogy árnyékot se vet. Ferenc meg gazdaember, mégpedig
106 1|            mégiscsak valaki az ember.~Ferenc azonban nagyon fahitű ember.
107 1|             nem egészen értette, amit Ferenc a pénz elértéktelenedéséről
108 1|                 Töszöm azt? - sodorta Ferenc a cigaretlit.~- Arra nem
109 1|         házasodnod.~- Nem én - nézett Ferenc Mátyásra nagyon őszinte
110 1|              ilyen helyes ember, mint Ferenc, bizonyosan könnyen találna
111 1|           volt belüle - rázta a fejét Ferenc. - Elszoktam én már az asszonytól,
112 1|             Ma sütöttem - dicsekedett Ferenc.~- Hatot eccörre? Tán szögényök
113 1|      haladhatnánk hazáig - kefélgette Ferenc a könyökével a kalapját.~-
114 1|              Nem, nem is oda - mondta Ferenc. Onnan inkább azt is kihányja,
115 1|       fizetött.~- Nem mondom - intett Ferenc -, de árnyékot vetött negyven
116 1|             nincs kihasználva, mondta Ferenc. Látta ő más országokban,
117 1|          azért kedve telt benne, hogy Ferenc ilyen szemes. Szerencsés
118 1|           ugyan, de nincs benne szék.~Ferenc azt ajánlotta, hogy a földnek
119 1|            aminőket most látni.~Igen, Ferenc maga is látja, hogy Etelben
120 1|              mögleli foltját - mondta Ferenc, és nagyon barátságosan
121 1|              dínomdánomot - szabódott Ferenc.~Mátyás megnyugtatta, elmúlt
122 1|               is lesz más náluk, csak Ferenc, meg ha esetleg vetődik
123 1|               káposztát húsvétig.~Jó, Ferenc tisztelteti a Róza ángyit,
124 1|               az is az esőt jelzette.~Ferenc a konyhán találta az asszonyokat,
125 1|            Tán beteg vagy? - kérdezte Ferenc.~- Tudja a nyavalya. Nem
126 1|             szögénységrül - vette fel Ferenc a tréfát. - Férjhöz köll
127 1|                  űzte tovább a tréfát Ferenc. - Hát Mátyás bácsi?~- Odabent
128 1|            kivörösödve énekelte, hogy Ferenc Jóska mit írt a levélbe,
129 1|              magát.~Szüle látta, hogy Ferenc elkomolyodott, és haragszik-formán
130 1|          mégis emlékszök rá. Tödd le, Ferenc, a subádot!~Ferenc erőt
131 1|           Tödd le, Ferenc, a subádot!~Ferenc erőt vett magán, még koccintott
132 1|          szegetlen kalácscipót tolt a Ferenc tányérja mellé. Ezt neki
133 1|    Muszkaországban.~- No nem - mondta Ferenc, és kettétörte a cipót,
134 1|    kukoricával?~- Mikor hogy - felelt Ferenc kurtán, s fölé hajolva a
135 1|          Szüle azt mondta, úgy látja, Ferenc nem nagyon kenyeres.~- Nem,
136 1|              Nem, az nem - nyeldesett Ferenc.~- No, szögény Rókusom az
137 1|             majd möghalt a kenyérért.~Ferenc vörösre köhögte magát. Valami
138 1|            meg, ha már neki sütötték.~Ferenc köszönte szépen, már lent
139 1|         nélkül.~Etel észrevette, hogy Ferenc csak elmorzsolgatta a kenyeret,
140 1|          azonban csak azt látta, hogy Ferenc hozzányúlt az étetőhöz,
141 1|           abba is belenyugodott, hogy Ferenc beérte a töltött káposztából
142 1|             kákabelű embör löttél te, Ferenc - elégedetlenkedett Mátyás.~-
143 1|              ölégnél - mentegetődzött Ferenc. Azelőtt nem így volt, győzte
144 1|                ahová a lábát betette. Ferenc még nem jött össze az öreggel,
145 1|   megbeszélhetik a dolgot. Mit gondol Ferenc, hogy kellene csinálni,
146 1|         nagyon együgyű az ilyenekben. Ferenc azt gondolja, hogy legjobb
147 1|              eb a német kutya nélkül.~Ferenc vesztére beleszólt az öntusakodásba.~-
148 1|                 könyökölt az asztalra Ferenc.~A csősz fölállt, és emelte
149 1|          rajta a pápaszemet.~Etel is, Ferenc is a sublótra tekintettek.
150 1|          katona világba villogó képe.~Ferenc útra huzakodott.~- Úgy hallom,
151 1|            mit csinálj... te... te...~Ferenc elébe toppant.~- Mönjék
152 1|         tárogatta a karját Etel felé.~Ferenc aztán nem is vesztegetett
153 1|             nagyon örültek egymásnak.~Ferenc aztán bement a szobába,
154 1|             tenyerébe Etel a kezét.~A Ferenc keze meleg volt, az Etelé
155 1|        magukat a megszaladt vizekben. Ferenc elgondolkozva kerülgette
156 1|          elviszik akkorára, lesz más, Ferenc azt hiszi, igen egyre megy
157 1|   felköszöntek is neki a barátsággal.~Ferenc a tóparton haladt a kör
158 1|                amit meg lehet érteni. Ferenc csak arra gondolt a maga
159 1|              akadt még eddig mestere. Ferenc nem tudott semmit a régi
160 1|              az bizonyos, hogy amióta Ferenc az eszét tudta, sőt a Ferenc
161 1|          Ferenc az eszét tudta, sőt a Ferenc öregapja az eszét tudta,
162 1|              fölül marad, mint a hab. Ferenc meg nem foghatta, mért van
163 1|         együtt, és a legokosabb, amit Ferenc tehetett, az volt, hogy
164 1|             alatt vagy az ól tetején. Ferenc csak egy-két macskabagoly
165 1|            szebb a halhatatlanságnál.~Ferenc megállt a küszöbön, ette
166 1|        Mátyásnak volt rá gondja, hogy Ferenc őmellette üljön, az öregek
167 1| összevegyeledni a fiatalokkal, de hát Ferenc jó negyvenest mutat az őszbe
168 1|    szállhatott rá ez a hamarliszt, de Ferenc is kézügyben tartja az eszét.
169 1|         vagyok éneklős embör - mondja Ferenc, és megfogja az öregember
170 1|             hallgasson, mit mond ez a Ferenc. Erre a hatökrös is kinyitja
171 1|           köllött választani? - kérdi Ferenc csöndesen. - A negyvennyócasra
172 1|             is hallott már róla, hogy Ferenc gépet vett, és lehet, hogy
173 1|               inge se az övé, azonban Ferenc megint megszólal. Megint
174 1|           együtt dúdoltak a többivel.~Ferenc is mondta velük, de már
175 1|                 Ez is a báró kutyája!~Ferenc fölugrott. Elfehéredett,
176 1|              hogy meghasadt a vége. A Ferenc hangja nem orgonázott, hanem
177 1|               szült volna! - tágult a Ferenc orrlyuka. S a husángot bevágta
178 1|        harccal senki se törődött már.~Ferenc fölugrott egy asztal tetejére.~-
179 1|            Vállalom - ütött a mellére Ferenc. - Én mindönt vállalok,
180 1|             Mátyás ijedten rángatta a Ferenc lába szárát, azt hitte,
181 1|      esztelenül bajba keveri magát.~- Ferenc, Ferenc, ide hallgass!~Ferenc
182 1|               keveri magát.~- Ferenc, Ferenc, ide hallgass!~Ferenc félreértette
183 1|         Ferenc, Ferenc, ide hallgass!~Ferenc félreértette az öreget,
184 1|           nagy törvénytisztelő lett a Ferenc kérdésére. Igenis, ő majd
185 1|          gondoltam - nevette el magát Ferenc, és leszállt az asztalról.
186 1|            Mátyás nyöszörögve szaladt Ferenc után, ameddig öreg lába
187 1|            elkáromkodta nekik, hogy a Ferenc fejében nyilván minden szöglet
188 1|              egyarasznyit lehúzódott.~Ferenc átvágta a báró gátját. Ész
189 1|              hallotta Mátyástól, hogy Ferenc nem kap többet két-három
190 1|          fogja több szomszéddal, hogy Ferenc részeg volt, azt se tudta,
191 1|            lőhet őzet az erdeiben, de Ferenc azt mondta, hogy nem él
192 1|          valami jó kis bérletet? Nem, Ferenc örül, ha a maga kis földjén
193 1|             nagyutcán, a sörházba, de Ferenc nem ért rá, a kaszárnyába
194 1|          vegye át a vitézségi érmeit.~Ferenc egyenesen Mátyásékhoz ment,
195 1|              Ezt-é, csöppeim - mondta Ferenc, előhúzva a zsebéből a kisezüstöt
196 1|            Köszönöm szépen, édösapám.~Ferenc úgy örült a szabadságnak,
197 1|            Hogy miképpen került össze Ferenc Etellel, azt legérdemesebb
198 1|              nyomára, így mög ahogy a Ferenc búzájába beértünk, mindjárt
199 1|            szögény a körösztnél, mert Ferenc nem várta mög Pétör-Pált,
200 1|          tovább a kerítésnél.~- Pedig Ferenc kutyát se tart - mondom.~-
201 1|         cipeködhetött vóna azzal most Ferenc?~Mondom oszt szülének, hát
202 1|               a firhang sarka. Néz ki Ferenc pislogva.~- Mink vagyunk -
203 1|                 mondom jó föntszóval.~Ferenc mögrázza az ujját, hogy
204 1|               hamar, ott fehérlik mán Ferenc a kerítésnél.~- No - mondom -,
205 1|            baj se.~- Nem - azt mondja Ferenc -, ne bántsák kendtök, éppen
206 1|           szája, és eldugja a fejét a Ferenc háta mögé, Ferenc pedig
207 1|             fejét a Ferenc háta mögé, Ferenc pedig mosolyog csöndesen,
208 2|            már a posta is jár, de meg Ferenc az élő tanú rá, hogy Rókust
209 2|              és hiába magyarázta neki Ferenc, hogy mire kell az a holttá-nyilvánítás,
210 2|      bekereste még az első nyáron, de Ferenc csak a részletet fizette,
211 2|         Dehogy nem löhet - mosolygott Ferenc.~- Ha csak a tóba nem mégy.~
212 2|               ezt tréfából mondta, de Ferenc nagyon komolyan válaszolta
213 2|              is löhet vönni.~Csakhogy Ferenc nem így gondolta a tanyarendezést.
214 2|        zongorát nem szándékozik venni Ferenc? Mert a másik bárónak az
215 2|           lisztet tartani benne. Nem, Ferenc se nem báró, se nem másik
216 2|              is mind, itt a tó körül?~Ferenc szép szóval okosította Mátyást.
217 2|             erre meg azt szólta volna Ferenc, hogy lám, neki van igaza,
218 2|                mint a sovány malacot. Ferenc elmosolyodott. Igen, hallotta.~
219 2|         pézölsz.~Jól hallotta Mátyás, Ferenc nem is tagadja. A tanítókisasszony
220 2|              meg az utána valórul is. Ferenc bement a városba, de úgy
221 2|          aztán nagyon megbánta. Mióta Ferenc összeadta magát a menyivel,
222 2|             számítanak mind a hárman. Ferenc munkálja az Etel földjét
223 2|          legnagyobb szomorúsága, hogy Ferenc nem vegyítette össze a kettejük
224 2|               egy kenyéren vannak, ha Ferenc nem sok kárt tesz is a kenyérben -
225 2|             fiam - mondta rá ilyenkor Ferenc. - Akkor, nem mondom, közös
226 2|             Etelnek jobban fájt, hogy Ferenc ilyen vasfejű, mint az,
227 2|     meghitelnek, akkor talán más lesz Ferenc, bár nem tudta, mért hiszi
228 2|              vagy lúdtömés közben is. Ferenc ővele nem szokott pajzánkodni,
229 2|            bomlott őérte az első ura. Ferenc nem ilyen, ez meg se csípte
230 2|           volt benne egy kis ital. De Ferenc vízzel itta a bort, úgy
231 2|             fejét, „szép vagyok?”, de Ferenc akkor is csak rábólintott,
232 2|            szerezni.~Halottak estéjén Ferenc átment Etelhez. Messziről
233 2|           marassza Etel.~Alig ment el Ferenc, megverik az ablakot. Ki
234 2|        kézbesítő. Mit akar? Nincs itt Ferenc? Éppen most ment el. No,
235 2|            Ferenchez. No, mit hoztak? Ferenc maga se tudja, a kapitányságon
236 2|              jó Istenem, ha az lenne! Ferenc nem hiszi, azt Mátyásnak
237 2|             betöri érte a homlokával. Ferenc csak mosolygott nyugodtan.~
238 2|            mert az csizmában jár. Nem Ferenc volt a bűnös, hanem az a
239 2|              most a választásokon. Ha Ferenc megígéri neki, hogy az ő
240 2|             elsimítja az egész ügyet. Ferenc azt mondta, hogy ha a báró
241 2|               aznap kapta meg. Később Ferenc ki is vette a zsebéből,
242 2|                melyik a szalmás lába. Ferenc támogatni akarta, de Mátyásban
243 2|   végigvágódott a papsajtok közt.~Így Ferenc egyedül ment föl a dombra,
244 2|            fölött libegő ködfátyolba. Ferenc eltakarta a hátával a nagy
245 2|             mögérhette volna - nézett Ferenc maga elé.~Etel ránézett,
246 2|           maga elé.~Etel ránézett, de Ferenc már akkor a csősszel koccintott.~
247 2|         egészen jól odatájékozódnak a Ferenc fejére. Ott is szállhatnának
248 2|                ingvállban, elrezzenti Ferenc homlokáról a legyeket, és
249 2|            letörli róla a verejtéket.~Ferenc állja a légyszúrást, de
250 2|              fölé Etel.~- Én? - kérdi Ferenc, ami elég különös kérdés,
251 2|               kántor - csap rá Etel a Ferenc vállára, ahogy meg is érdemli,
252 2|               Hát ki az én édös uram?~Ferenc már rendben van, mert mosolyog,
253 2|          tisztát szedni ki Ferencnek. Ferenc nagyon sötéten néz, az asszonyt
254 2|          Kimönjek?~- Mindögy - ül föl Ferenc az ágyban. - Én is kimöhetek.
255 2|              van. Ő a piros babvirág, Ferenc meg a hajnalicska, aki többet
256 2|      utánamenne-e neki a kútba? Ugyan Ferenc erre is csak mosolyog azzal
257 2|             egy pulykafiók. Mondta is Ferenc, hogy jövő ilyenkorra majd
258 2|              ha már malmos akar lenni Ferenc, vegye meg a szélmolnár
259 2|             Bemén lakni a városba. De Ferenc azt vetette ellen, hogy
260 2|              az a nagy sietség, amire Ferenc azt felelte, hogy nagyon
261 2|          avasodott a szegény emberre. Ferenc azt vágta neki, hogy éppen
262 2|            hogy mit hányja-veti magát Ferenc, mint a polturás malac garasos
263 2|              foghatja; hol szedte föl Ferenc ezeket az úri tempókat.
264 2|      telhetetlen az újításokban, mint Ferenc. Ezeknek a mai fiataloknak
265 2|              nem hagyta helyben, hogy Ferenc, mint köri elnök, mindjárt
266 2|             Mátyás ki is mondta, hogy Ferenc sokkal jobban tette volna,
267 2|           egyetértettek Mátyással, de Ferenc azzal torkolta le őket,
268 2|               és szaporázva az adtát, Ferenc pedig csöndes szóval, mosolyogva,
269 2|          Istennek.~- Etel! - szólt ki Ferenc az ablakon. Nem volt a hangjában
270 2|            úgy ugrott, mint a szikra.~Ferenc megmosakodva, ünneplőcsizmában,
271 2|      utálkozással engedelmeskedett. A Ferenc haja nemigen volt hollófeketébb
272 2|               száradt fehér szálakat. Ferenc először csak nevetett, hogy
273 2|              Rókust kérdöm, szögényt.~Ferenc kedvetlenül megrántja a
274 2|            Etel leteszi a fésűt, és a Ferenc vállára teszi a kezét. Komolyan
275 2|               arról mit beszélni, meg Ferenc nem is nagyon emlékezett
276 2|           Etel marka erősen belekap a Ferenc hajába, pedig nem is akarja,
277 2|      Vacsorára.~- Magának is teccött?~Ferenc nevet. Érzik rajta, hogy
278 2|                vörösödik el Etel.~Azt Ferenc nem tudja, mert olyankor
279 2|         szerette volna megtudni, hogy Ferenc hogy s mint volt az asszonyokkal.
280 2|      megkérdezni tőle, mert fél, hogy Ferenc megmondaná. Hiszen Ferenc
281 2|             Ferenc megmondaná. Hiszen Ferenc abban is olyan különös,
282 2|            hogy sohase hazudik, és ha Ferenc kivallaná, hogy ő is csakolyan,
283 2|          ujját, hamar egy kis sót rá!~Ferenc ott várakozik a küszöbön,
284 2|             én még ingvállban vagyok!~Ferenc elmegy előre, menjen csak,
285 2|            még ha azt kívánná is tőle Ferenc, ugyan nem is kívánja, mert
286 2|            rendes dolog.~- Édös uram!~Ferenc megfordul, szemmel láthatóan
287 2|     napragyogásban. Etel boldog, hogy Ferenc fogja a kezét, és inkább
288 2|    morzsolgassa a megvágott kisujját. Ferenc pedig nem veszi észre se
289 2|            hogy mindig Etel tapodja a Ferenc nyomát? Ferenc nagyon helyes
290 2|              tapodja a Ferenc nyomát? Ferenc nagyon helyes ember, az
291 2|            arra is rájött szüle, hogy Ferenc se olyan színbársony ám,
292 2|             azt el kell ismerni, hogy Ferenc mindig megadta a tiszteletet
293 2|     Máriácskával, mindjárt vitte neki Ferenc a kisszéket, s odaültette
294 2|                Muszka írás ez - nézte Ferenc a levelet, de elolvasni
295 2|                Majd vigyázunk - nézte Ferenc vidáman a holdfényben szelíden
296 2|             alatt csírázó gyümölcsre.~Ferenc más szerencsére gondolt.
297 2|             mind kivágom a többit is.~Ferenc elnevette magát. No, majd
298 2|              szüle, noha úgy szerette Ferenc fiát, mint tulajdon édes
299 2|              a sulykot a nyújtófához.~Ferenc azonban mintha hallaná az
300 2|               hozott neki a városból, Ferenc pedig körülnéz, és megvakarja
301 2|         visszanézve, hogy hisz-e neki Ferenc és követi-e. Igen, Ferenc
302 2|             Ferenc és követi-e. Igen, Ferenc nagyon vidáman lépked utána,
303 2|            kukorica széliből meglátja Ferenc, hogy Mátyás térden állva
304 2|         pilise fénylik a napsütésben. Ferenc még nem tud semmit, de már
305 2|                  Tisztulj! - üvölt rá Ferenc, rúg rajta akkorát, hogy
306 2|           amért ide tudtalak vezetni!~Ferenc tétován körülnéz, nem tudja,
307 2|             ura nyakát az asszony, de Ferenc nem szól, pedig szüle is
308 2|               az ura mellől a baltát.~Ferenc fölriad a villanástól, és
309 2|            hogy markolja még most is!~Ferenc hirtelen fölüti a fejét,
310 2|       szögénykét a naprul, gyerökeim.~Ferenc föláll, föltámogatja Etelt,
311 2|             édösgyeröke, osztán mégis Ferenc embörölte mög előbb magát.~-
312 2|               A sublóton tartották, a Ferenc meg a Rókus katonaképei
313 2|          Valami csudálatos volt, hogy Ferenc, aki azelőtt se tett különbséget
314 2|               nagyon örült neki, hogy Ferenc így kibocsátott a kislánynak,
315 2|            ezt meg tudta volna tenni. Ferenc azt felelte, hogy gyerekre
316 2|             nagyon csudálkozott. Mert Ferenc, noha megtartotta a parancsolatokat,
317 2|       rendeltetve.~- Hát akkor lögyön Ferenc, az én édös uram nevire -
318 2|               fogta meg a kezét Etel.~Ferenc ezt se találta jónak.~-
319 2|          nemigen járogattak senkivel. Ferenc nem ért rá, mióta annyi
320 2|             mentül jobban tollasodott Ferenc. S éppen azért volt nehéz
321 2|         bizony nem is tudom még, hogy Ferenc hogy akarja.~- Mert azért,
322 2|               nap éppen delelőn állt, Ferenc nem akarta belesüttetni
323 2|               amilyen körtéket terem.~Ferenc odaállt a háború-körtefa
324 2|             Mátyással bement a házba.~Ferenc az istállóba nézett be,
325 2|         behajítva a levelet a rácson. Ferenc fölvette, megnézte - nem
326 2|                  kérdi egy pillanatig Ferenc, s már bontja a levelet,
327 2|           szüleim - kezdődik a levél. Ferenc tántorog egyet, és nem olvas
328 2|            tisztölettel fijuk, Rókus.~Ferenc megtörli a homlokát - visszafordul,
329 2|               ha igaz lönne! - mondja Ferenc fölszakadó sóhajjal a méheknek,
330 2|          ilyent eleget az újságokban.~Ferenc összehajtogatja a levelet,
331 2|               is onokája, mert hiszen Ferenc neki nem veje, csak a fia
332 2|        kibújik a bőribül. Ezt ugyan a Ferenc bajuszával is megtehetné,
333 2|           mikor maguk is kifőzhetnék. Ferenc bizonyosan kaphatna jogot
334 2|             is megfújta, ahol ült, és Ferenc csak állta mosolyogva az
335 2|          jólesett volna a májának, ha Ferenc egyszer megkontyolta volna
336 2|               is hordani kellett - de Ferenc azt se mondta soha Etelnek,
337 2|         faggatta.~- Jó embör vagy te, Ferenc.~- Hát amilyen a legtöbb,
338 2|               kellő irányba terelni a Ferenc figyelmét. - Gyön, mén itt
339 2|             gyerekből, hova tette. De Ferenc pártját fogta, hogy nem
340 2|              nem lett meg, hanem hogy Ferenc olyan könnyen hagyta az
341 2|               fejfájás. Való az, hogy Ferenc annyit nem eszik, nem alszik,
342 2|      öregasszony ráemelte a szemit.~- Ferenc is gyöjjön ide. Úgy. Az
343 2|          kicsit fulladozott a hangja. Ferenc is megfogta az öregasszony
344 2|              Nem lopásbul. Hanem hogy Ferenc mögpirongasson érte tégödet.
345 2|            kőért. Ritka. Ritka embör.~Ferenc elmosolyodott.~- Szülém,
346 2|             mögfizeti. Mög aztán majd Ferenc. De az énekben legyen benne,
347 2|      simogatta Etel az öreg fejét, és Ferenc is odaállt mellé, hogy egy
348 2|           hozzád, Rókus, hadifogoly”.~Ferenc az ámítónak ezt a levelét
349 2|             igazi Rókus, a halott, és Ferenc sohase szeretett Rókusról
350 2|         mindig lemaradt benne a búza. Ferenc azt gondolta, sokkal többre
351 2|           hátuk mögött áll. De bizony Ferenc két napig feléjök se nézhetett,
352 2|           napot, hé? - kiáltott rájuk Ferenc a partról. De csak úgy barátságosan,
353 2|      Kutyacsontok löhetnek, vagy mik.~Ferenc úgy messziről igen nagyollja
354 2|     emberfejből.~- Hoci csak - mondja Ferenc, és a kezébe vesz egy koponyát.~
355 2|               Az ez, rendes halálfej, Ferenc nagy érdeklődéssel nézegeti.
356 2|           Szamár fejetök - feddi őket Ferenc -, hát hogy volnának ezök
357 2| galambitatónak, az sincs beleolvasva.~Ferenc meghagyta a legényeknek,
358 2|              is volt mellette, de azt Ferenc nem vette figyelembe, csak
359 2|            eset határozottan ártott a Ferenc tekintélyének. Hiszen más
360 2|    Csudálkoztak is rajta nagyon, hogy Ferenc okos ember létire ezt nem
361 2| tökéletlenséggel, baj lesz belüle, de Ferenc nem hallgatott a szép szóra,
362 2|             értéke, el kell dobni. De Ferenc látott már ilyenfélét a
363 2|              a lelkem veszteném vele.~Ferenc egy kicsit megszégyellte
364 2|        azonban a cifra edényt illeti, Ferenc nem hagyta magát, a legközelebbi
365 2|            eladó szándékkal hozta be. Ferenc sokkal különb úr volt, mint
366 2|               ide szánta?~Nem, azokat Ferenc megtartja emlékbe. Az igazgató
367 2|           Hanem aztán földerült, mert Ferenc azt mondta, hogy ha az igazgató
368 2|               megbecsült régiségeket. Ferenc hallgatta illedelmesen,
369 2|           hívják.~- Igön - mosolygott Ferenc, ilyent látott már ő egészben
370 2|           nagyon elcsodálkozott, hogy Ferenc az ilyesmit is megvigyázta
371 2|              a szöme - csodálkoztatta Ferenc tovább az igazgató urat.~
372 2|              megásatja a földet, ahol Ferenc engedi. Kosztot visz magával,
373 2|          szolgálunk - készségeskedett Ferenc. - Ott az Etel tanyája,
374 2|           kedveli a szagát.~- Dehogy, Ferenc, nem tesz kárt bennem, se
375 2|          bámult el az igazgató úr, és Ferenc nagyon örült, hogy az igazgató
376 2|           magát, mikor kiderült, hogy Ferenc neki fia lehetne.~Az igazgató
377 2|           gyümölcsöt az asztalra, míg Ferenc kiment borért -, érözze
378 2|              maga nem eszik kenyeret?~Ferenc csak egy szótlan nemet int
379 2|               régen volt erre járása. Ferenc legyint, hogy hagyja el
380 2|               gyerekpaplannal. És míg Ferenc kimegy egy kis borért, noha
381 2|              fájdalmat szerezni.~Mire Ferenc bejön, már arról beszélnek,
382 2|               ugyan mibe kerülhetett?~Ferenc elmondja, hogy ennyi pénze
383 2|               a városi uraktól. Mióta Ferenc olyan vezér lett idekint,
384 2|         mégpedig okosat. Hadd lássa a Ferenc barátja, hogy ő se olyan
385 2|                A halottnak? - kérdezi Ferenc.~- Persze, hogy ne éhezzen,
386 2|                csak a hitványa. Maga, Ferenc, tudom, az utolsó falat
387 2|             mert maga úgyse eszi meg.~Ferenc elsápadt és megtántorodott.
388 2|        belezuhan a sírba.~- No mi az, Ferenc? Megszédült? Hozzanak hamar
389 2|               már elmúlt - törölgette Ferenc a homlokát. Szokott ez neki
390 2|               nagyobb baja ne legyen.~Ferenc ezzel be is ment a tanyára,
391 2|              elképed, mint ő, mikor a Ferenc életkorát megtudta. Kölcsönkenyér
392 2|            voltak elégedve egymással.~Ferenc pedig annyira ment a barátságban,
393 2|        törvényt, ugye?~- Amit muszáj, Ferenc. Amiért becsukják az embert,
394 2|            köllene ezt magának tudni, Ferenc?~Ferenc csak éppen úgy kérdezte
395 2|            ezt magának tudni, Ferenc?~Ferenc csak éppen úgy kérdezte
396 2|            nincs valami baj maguknál, Ferenc?~- Isten mentsön, nagy lélekveszödelöm
397 2|           beszélte este a vacsoránál. Ferenc meg a pincekulcsot nem találta,
398 2|       zsákokkal, cserepes kosarakkal. Ferenc berakta egy katonaládába
399 2|              hogy rá tudott gyújtani.~Ferenc alighanem úgy járt, mint
400 2|              Fáj valamije, édös uram?~Ferenc mosolyogva felelt, de Etel
401 2|             Elmönjek vele, édös uram?~Ferenc nem ellenkezett. Nincs ugyan
402 2|         Fronton, hadifogságban? Igen, Ferenc volt mindenütt.~- De a felesége
403 2|          persze hogy nincs. Ezt ugyan Ferenc három nappal ezelőtt is
404 2|             félts engöm, fiam - tette Ferenc az ablak közé az orvosságot. -
405 2|              felé aludt el, akkor meg Ferenc ébredt föl, és hallgatta
406 2|           Őbenne is így őrölt a gond. Ferenc tudta, mi baja, és azt is
407 2|            lelt? - ugrott hozzá Etel. Ferenc is akkor lépett be az ajtón,
408 2|              valami bogár volt rajta.~Ferenc kivette a gyerek keziből
409 2|             háború-körte - törölgette Ferenc a száját -, de magával is
410 2|                  kérdezte Etel, mikor Ferenc megsuhogtatta az ostort.~-
411 2|          kérdezte az igazgató úr, még Ferenc belegombolta a levelet a
412 2|               a szüretre - veszkődött Ferenc a bugyellárissal, aztán
413 2|              elbeszélgetni Ferenccel. Ferenc megérti, hogy elég volt
414 2|          mondja az igazgató úr, hanem Ferenc is elvégzi a maga gyűlését,
415 2|               ott ebédel, oda tartson Ferenc is, aztán majd elbarátkoznak
416 2|              ugyan nekik könnyebb is.~Ferenc elakadt lélegzettel hallgatta
417 2|              Így e’ - szánta el magát Ferenc, elővette a két levelet,
418 2|              kétségét ki akarja vetni Ferenc, az igazgató úr szívesen
419 2|             nem is kerül olyan sokba.~Ferenc erre azt mondja, hogy a
420 2|              Hát bizonyos maga abban, Ferenc, hogy ezeket nem írhatta
421 2|             az egy Istenben! - mondta Ferenc keményen, és felemelte mind
422 2|              kezét.~- Megálljon csak, Ferenc, ne siessen úgy. Majd nem
423 2|               érez a bajuszán estére!~Ferenc elmosolyodott. Nem a szokott
424 2|         széket a Ferencéhez.~- Látja, Ferenc, azért nem kell előtte titkot
425 2|               ha embert ölt volna is, Ferenc, még azt is meggyónhatná
426 2|             ketten. No, Isten tartsa, Ferenc!~Szép őszi napszállat lett,
427 2|            őszi napszállat lett, mire Ferenc végigkocogott a kőúton,
428 2|         hosszú piros felhőpaplant, és Ferenc a jól végzendő munka reményében
429 2|           Messziről ökörkolomp szólt, Ferenc fölriadt a gondolatokból,
430 2|          szalonnát száraz gallytűzön, Ferenc szinte érezte a szagát,
431 2|              szemők? - szólt oda neki Ferenc. - Hát Matyika?~- Elaludt
432 2|          szüksége, most azonban, hogy Ferenc se volt otthon, ő is elment
433 2|         lelkek kinyilvánították, hogy Ferenc nemcsak hogy meggyógyul,
434 2|          értette ki az egészből, hogy Ferenc meggyógyul, és ezért nagyon
435 2|         fölgyújtja a lámpát, benyitja Ferenc az ajtót.~- Dicsértessék!~-
436 2|             Mindörökkön, édös uram!~A Ferenc hangja riadt, az Etelé nyugodt.~-
437 2|              Rókus. Az ámító. Nézd e.~Ferenc előadja a leveleket, Etel
438 2|                Ösmeröm a keze írását.~Ferenc leveti magát, nagyot reccsen
439 2|               tudja. Ha nem halt mög.~Ferenc végigtörli a homlokát a
440 2|               önti el az édes urát. A Ferenc beszéde egy kicsit vontatottan
441 2|               és csöpög belőle a vér.~Ferenc nagy lélegzetet vett, Etel
442 2|              Nem, nem ez volt - rázta Ferenc a fejét. - Jól szolgált
443 2|           Szögény édös uram. - Etel a Ferenc kezére tette a kezét, de
444 2|                szólt közbe Etel, mert Ferenc zihálni kezdett. - Tán adhatnám
445 2|             utolsó szónál lehorgadt a Ferenc feje.~- Ezt tötte? Maga?
446 2|          csendesen.~- Én - emelte föl Ferenc a fejét. Az arca most már
447 2|         Gyűlölet? Fájdalom? Szeretet? Ferenc ezt sose tudta megmondani.~
448 2|               és kifutott a szobából.~Ferenc vállat vont, egy darabig
449 2|               marad hív hozzá, Rókus.~Ferenc elmosolyodott, és kiment
450 2|          előrevetett karjára borulva. Ferenc egy darabig verte az ablakot,
451 2|              a gyerek, aztán rádőlt a Ferenc karjára.~- Csupa apja -
452 2|         karjára.~- Csupa apja - nézte Ferenc, ahogy letette az ágyra,
453 2|          Luca-napja körül járt, mikor Ferenc megint látogatást tett az
454 2|               való idő. Jött volna is Ferenc előbb, de először a borokat
455 2|             aki sütött volna - mondta Ferenc kedvetlenül, és az igazgató
456 2|              csak most tűnt fel, hogy Ferenc nemcsak rossz bőrben van,
457 2|     kócosodott.~- Mi történt maguknál Ferenc?~- Az történt, hogy az Etel
458 2|          tudja, mi érte.~El is mondta Ferenc, hogy ezt mért teszi hozzá,
459 2|           száján. Másnap reggel, mire Ferenc fölvackolódott, akkorra
460 2|         adjonistent, se fogadjistent. Ferenc azt kérdezte tőle, hogy
461 2|        eltérdel a Fekete Mária előtt.~Ferenc azért egy-két nap nem gondolt
462 2|            Mátyás Ferencet vette elő. Ferenc csak annyit mondott neki,
463 2|               hogy meg van zavarodva.~Ferenc maga nem tudja, hogy mit
464 2|         Egyedül volt vele a szobában, Ferenc csak a gyerek sikoltozására
465 2|            felejtötte - konyította le Ferenc a fejét.~- Nem kell kétségbeesni,
466 2|                Nem kell kétségbeesni, Ferenc, majd csak megtér - mondta
467 2|             lelkibe - nézett maga elé Ferenc. - Ugyan tudom is, hogy
468 2|               azt hiszi, hogy belelát Ferenc lelkébe, csak tapogatva,
469 2|         kerülgetve, példálgatózva. De Ferenc így is elérti a kérdést,
470 2|       szobájában nincs tükör, mert ha Ferenc most meglátná magát benne,
471 2|          Micsoda gyerekbeszédek ezek, Ferenc? Rókus meghalt, mert beteg
472 2|         regnált magán? Nyugodjon meg, Ferenc, maga mindig tisztán állhat
473 2|        tisztán állhat az Úristen elé.~Ferenc csuklásforma lélegzetet
474 2|              a bátorítást.~- Nem hát, Ferenc - rázta meg a vállát az
475 2|              mégiscsak azt mondom én, Ferenc, hátha meg se halt? Honnan
476 2|        Tverszk? Adja ezt ide énnekem, Ferenc.~- Annyira mönünk ezzel,
477 2|              patkóval, kéröm - mondta Ferenc, előgombolva a másik két
478 2|             azt feleli, hogy azt majd Ferenc tudja jobban megmondani,
479 2|             malom mégis?~- Úgy mondja Ferenc, csak nehéz kamatos pénzt
480 2|           pénzt kapni a mai világban.~Ferenc csakugyan téglát hordat,
481 2|         valamit.~- Etelnek? - legyint Ferenc, fanyar nevetéssel. - Nem
482 2|                Szeretném megpróbálni, Ferenc.~- Hogyhogy azt hoz? - fürkészi
483 2|          egyenösen.~- Nem kísérne el, Ferenc?~Ferenc húzódozik, nem szeret
484 2|               Nem kísérne el, Ferenc?~Ferenc húzódozik, nem szeret ő
485 2|               szép szóval, hogy aztán Ferenc is csak megindul, és útközben
486 2|             most már bizonyosan tudja Ferenc, hogy ez Zsuzsánna napján
487 2|              A dallamát már nem tudja Ferenc, mert ő nem éneklős ember,
488 2|            hanem beszélgetést hallott Ferenc, két asszonyhangot, az Etelét
489 2|       lefekvésig vigyázták az ajtót - Ferenc azt hiszi, csak magában
490 2|             nap volt - Mária-jelenés. Ferenc nagyon elcsudálkozott a
491 2|              én, elmúlik-e - állt meg Ferenc, ahogy a búzaföldek szélén
492 2|            ezt nézni se - fordítja el Ferenc a fejét.~De az igazgató
493 2|             Jó hírt hoztam. Rókus él. Ferenc nem gyilkos.~A szent asszony
494 2|              lehanyatlik.~- Mehetünk, Ferenc - mondja az igazgató úr.~
495 2|                mondja az igazgató úr.~Ferenc is megfogja az Etel kezét.
496 2|         csillog ki.~- Jó víz - mondja Ferenc -, béka van benne. De Mária
497 2|    örülnivaló-e.~- Micsoda? - kérdezi Ferenc, meghajítva görönggyel egy
498 2|        nemcsak neki mondta? - kérdezi Ferenc a torkába szökkent szívvel.~-
499 2|               Most ne nézzünk semmit, Ferenc fiam, mert mindjárt itt
500 2|           látta a látóasszony ezt is.~Ferenc megtorpant.~- Nézze csak,