Kötet

 1 1|      Volt, aki azt mondta, hogy jaj a katonának, de jajabb a
 2 1|  ijedten a fejéhez kapott, hogy jaj, meg se kérdezte Gyurka
 3 1|    eccörre elöntött a verejték. Jaj, szögény asszony, szögény
 4 1|        is kiférne az ablakon.~- Jaj, édös öregapám, de fázok -
 5 2|        rögtön megfelelt neki:~- Jaj, galambom, nagyon nehéz
 6 2|     Mátyás felhúzta a vállát.~- Jaj, az így van, föl kerék,
 7 2|      úgy mondogatta neki, hogy „jaj, de szép vagy, öszöm a szádat” -
 8 2|         a vánkosban, édes uram? Jaj, ezt a kendőt nem kötöm
 9 2|      nem színe az édes uramnak! Jaj, dehogy ülök le, szaladok
10 2|        otthon van az édes uram! Jaj, nem megyek, ne is hívjon,
11 2|          hogy ez eszébe jutott! Jaj, csak jönne már az édes
12 2|  kellesz, nem látlak, nem vagy! Jaj, csak el ne hányódott volna
13 2|       az apjának újságképpen:~- Jaj, de szép éneköt mondott
14 2|  egy-egy foszlányt az igéből.~- Jaj néktök, gonosz sáfárok és
15 2|     pillantson a kerek tükörbe. Jaj, most veszi észre, hogy
16 2|     kinek is? Matyikának? Nem - jaj, ott a hajnalszín palást,
17 2|         ajtót is nyitva hagyja, jaj, hova lett a Boldogasszony?
18 2|           látlak!” Etel odanéz, jaj Istenem, ott a Boldogasszony,
19 2| violával versengő selyemkendőt, jaj Istenem, most jut eszébe,