Kötet

501 2|            édös apámnak - tekingetett Ferenc a Mátyás tanyája felé.~-
502 2|           furcsa hivatala van ám itt, Ferenc. Akkor maga csak a Mátyás
503 2|               Ne menjen olyan messze, Ferenc - mosolyog az igazgató úr. -
504 2|           amit most tanult. Ehol ez a Ferenc, a legnagyobb emberi háború
505 2|             annak a gondolatnak, hogy Ferenc azóta talán visszapróbálgatja
506 2|         jelenik meg a Mária a kútban. Ferenc nem tud semmit, ő azt hitte,
507 2|              a tó tud titkot tartani.~Ferenc meg más hitetlenek azt mondták,
508 2|             nem lehetne mondani, hogy Ferenc ne sajnálta volna Etelt.
509 2|           itatta volna vérivel. És ha Ferenc halt volna meg úgy, mint
510 2|      szeretnek, ha szeretnek valakit. Ferenc - Ferenc meg úgy szívelte
511 2|           szeretnek valakit. Ferenc - Ferenc meg úgy szívelte Etelt,
512 2|         holtában megsirassa az ember. Ferenc meg is siratta Etelt, ha
513 2|               hogy „dolores inferni”. Ferenc nem ád ugyan ilyenekre semmit,
514 2|           abba is bele kell nyugodni. Ferenc gyászmisét rendelt, elvégezte
515 2|           hívságos dolgokra gondolni. Ferenc fúratja a kutat, rakatja
516 2|               csudálkozik rajta, hogy Ferenc ennyifelé forgatja magát,
517 2|               még langyosat is fújsz.~Ferenc nevet, nem úgy, mint ezelőtt,
518 2|                Nagyon sokba kapsz te, Ferenc, majd végit se éröd.~- Majd
519 2|            megbeszélve, hogy a körben Ferenc fogadja a minisztert, aztán
520 2|              nyár vége felé rányitott Ferenc egy kosár korai piros szagos
521 2|              Nagyon meglátszik magán, Ferenc.~Csakugyan Ferenc nagyon
522 2|              magán, Ferenc.~Csakugyan Ferenc nagyon megtelt tavasz óta,
523 2|        mosolyodott el az igazgató úr.~Ferenc kihúzott a tarisznyájából
524 2|             senkire - gondolkozott el Ferenc.~- Akkor még egyet próbálunk,
525 2|                No; az jó lesz - vélte Ferenc is, és fölemelt az asztalról
526 2|              szép, akár a lilomlevél.~Ferenc a legteljesebben kigyógyult
527 2|             bankkal.~- Ha hírt kapok, Ferenc, akkor hírt adok - szólt
528 2|        Okvetetlen - igengetett vissza Ferenc az ajtóból.~Csakhogy Ferenccel
529 2|               az volt a különös, hogy Ferenc, aki szívelte az élő Etelt,
530 2|             hogy a lelkeket babrálja. Ferenc pedig, bár ármentesítő társulatot
531 2|         kellett gyertyát gyújtani, és Ferenc jól látta az izgalom kipirosodását
532 2|       Mögnézzük, fiam - simogatta meg Ferenc a kislány haját, aztán keresztet
533 2|             Matyika.~- Ugye? - mondta Ferenc. - Mög sok szöme. Jól mögkelt,
534 2|             hogy milyen ízű a kenyér.~Ferenc azonban csak tartotta és
535 2|              összeszedte a csentrest, Ferenc gyerek módjára csak úgy
536 2|               ebben az ügyben vezette Ferenc a deputációt a városi urakhoz.
537 2|           mozog, mint az övé mozgott. Ferenc bizonyosra vette, hogy ennek
538 2|           szívesen nekigyürekszik, de Ferenc sokkal szégyenlősebb természetű
539 2|             lehetett látni térdig. De Ferenc rögtön elkapta róla a szemét.
540 2|             az egyet bizonyosan tudta Ferenc, mert már az Etel életében
541 2|        azonban azon kapja magát rajta Ferenc, hogy piacon, templomban,
542 2|            nem tudta volna megmondani Ferenc, ugyan kezdetben nem is
543 2|             Matyika nyakába kötöttem.~Ferenc maga is segített a nagykendőt
544 2|            összeturkáltak mindent, de Ferenc azt mondta a kislánynak,
545 2|            Valami bajod van neköd, te Ferenc? Úgy lesoványodtál, mint
546 2|                mikor lóbogarat öszik.~Ferenc azt felelte, álmatlankodik
547 2|           tönni édös apámmal - mondta Ferenc, éppen csak hogy mondjon
548 2|              Asszony után köll nézni, Ferenc.~- Hát csak nézzön, édös
549 2|         nézzön, édös apám - hagyta rá Ferenc.~Mátyás nézett is. Hiszen
550 2|            Mátyás fölokosította, hogy Ferenc mégiscsak jobban illik hozzá,
551 2|       gömbölyűségű özvegynek, amikből Ferenc nemcsak azt tudhatta meg,
552 2|               nem látott szemöldökeit Ferenc felé, hogy szóljon már ő
553 2|             hogy szóljon már ő is, és Ferenc szólt is. Engedelmet kért
554 2|                 Hát hogy ezt vödd el, Ferenc.~- Vögye el az Isten.~-
555 2|           olyan utolsó szömély ám ez, Ferenc. Ölég jó karban van, különösen
556 2|              Mátyás, s úgy megijedt a Ferenc ábrázatától, hogy fölhagyott
557 2|    sógorasszony, mert azt mondja ez a Ferenc, nem eladó még a disznó,
558 2|              azért nagyon príma ember Ferenc, csak most rajta van a bóna.~
559 2|            mintha hinne neki, dehogy, Ferenc sohase adott hitelt semmiféle
560 2|               szabad velünk az Isten. Ferenc csak próbát akart tenni
561 2|             csakugyan az is volt, ezt Ferenc mindenkinél jobban tudja,
562 2|           tőle.~Ezeket így elgondolta Ferenc, míg nyomakodott előre az
563 2|       kerubimok oltalma alatt - akkor Ferenc igazán nem úgy viselte magát,
564 2|               embör az Úristen előtt.~Ferenc olyasmit motyogott, hogy
565 2|           mönjön innen Isten hírivel.~Ferenc úgy sompolygott ki az ajtón,
566 2|      kommunista katonák elől futott a Ferenc tanyájára. Ferenc úgy akart
567 2|            futott a Ferenc tanyájára. Ferenc úgy akart kiugrani az ágyból,
568 2|             vagy magában mondta, vagy Ferenc megsüketült, mert hangot
569 2|                Szpiritutó.~Erre aztán Ferenc föl is ébredt, és alig várta
570 2|           hírünk, igazgató úr?~- Van, Ferenc, éppen karácsonyra jött,
571 2|             magának tovább a haragot, Ferenc.~- Ne is, mert én jó hírt
572 2|            sömmirül - juttatta eszébe Ferenc az igazgató úrnak a saját
573 2|              csak tréfából mondta, és Ferenc is mosolyogva mondta rá,
574 2|            Máriát látta meg még akkor Ferenc, hanem Etelt. Még azon az
575 2|             szélén, mosolygott rá, és Ferenc most sokkal jobban megnézte,
576 2|                 Én vagyok, édös uram.~Ferenc kiugrott az ágyból - persze
577 2|           eljön hozzá minden éjszaka. Ferenc aztán ébren is komolyan
578 2|         eljött a harmadik éjszaka is, Ferenc belegyőződött abba, hogy
579 2|            elvállalná-e a követséget, Ferenc először azt hitte, hogy
580 2|     helybenhagyta a küldöttség is, de Ferenc megvetette a lábát, és nem
581 2|              Tudja Isten - mosolygott Ferenc -, minek az már énneköm?~
582 2|              még mindig tartottak, és Ferenc az egész házasságuk alatt
583 2|              Neköm? - csodálkozott el Ferenc.~- Bizony, majd mögsúgom -
584 2|      búzamezőkön.~Ezen mosolyodott el Ferenc, mikor a báróval beszélgetett,
585 2|             te azt? - csodálkozott el Ferenc.~- Hiszön ott álltam az
586 2|          cselédje vagyok.~Ettől fogva Ferenc akármerre járt, egyre a
587 2|                 Ez igaz - vallotta be Ferenc. - Írattam én Rókusnak.~-
588 2|            azé löszök örökkön örökké.~Ferenc elkomorodott.~- Hol találhatom
589 2|              Ezt se akkor nem értette Ferenc, álmában, se másnap, ébren,
590 2|             jó helyen járok - fordult Ferenc a kopasz baráthoz. - Ugye
591 2|           búzamezői - mondta a barát.~Ferenc körülnéz, hát nincs ott
592 2|              már lehetne őket aratni, Ferenc végighúzza rajtok a kezét,
593 2|            búzaszentelőkor, s éppen a Ferenc földjén áldotta meg a vetéseket,
594 2|          némöt, éljön a negyvennyolc.~Ferenc, aki alig járt mostanában
595 2|        mutatkozott meg Etel. De azért Ferenc nem szomorodott el, várt
596 2|             csináltam - mondta kurtán Ferenc.~Mátyás azt vélte, jobb
597 2|           jobb lenne, ha arra érne rá Ferenc, hogy egy kicsit kelletné
598 2|         máskor is fölkaroltam. Mög ha Ferenc követ lösz - pedig azért
599 2|             is. Éppen attól fél, hogy Ferenc nem lesz követ, de még a
600 2|           megettek. Voltak nehányan a Ferenc pártján is, meg is mondták,
601 2|             több beszéd esett, mint a Ferenc haláláról. Ő már bevégezte,
602 2|              báró is mennyit papolt a Ferenc temetésén, de hát ez neki
603 2|         ásóját nem kapta vissza, amit Ferenc a vízkor elvitt tőle a gátat
604 2|             dolgot. El kellett adni a Ferenc földjeit, a jószágait, az
605 2|               aztán nem csoda, hogy a Ferenc sírjának a gondozása egészen
606 2|       kapitány úr a polcon -, hanem a Ferenc kapta volna, de annak már
607 2|          ugyan nem is nálunk, hanem a Ferenc tanyáján, ő volt a muszkája
608 2|               szobában, még beszél.~- Ferenc, úgy látszik, megkérte Szpiritutót,
609 2|            korona a régihez képest? A Ferenc földjét negyvenkétmillióba
610 2|               elment, Etel is elment, Ferenc is elment, és most adja
611 2|               mert ő nem volt itthon. Ferenc is csak úgy volt, de tán
612 2|             amit a nád közt szedtem a Ferenc sírjára.~- Sok rosszat tett