Kötet

 1 1|     Formázza az ő katonafiát, Rókust, de az emberformább, mert
 2 1|     gyöttibe-möntibe... Látta Rókust...~Sikítva ugrott föl mind
 3 1|   megvirradt, Ferenc keltette Rókust, de akárhogy rázta, már
 4 2|   Ferenc az élő tanú rá, hogy Rókust már magához szólította az
 5 2|    szereti, azóta tudja, hogy Rókust nem szerette, és csudálatos,
 6 2|    Valami muszka asszony? Mán Rókust kérdöm, szögényt.~Ferenc
 7 2|     úgy, hogy asszony fésülte Rókust.~Etel leteszi a fésűt, és
 8 2|  siratni vagy kicsit siratni. Rókust - Isten bűnül ne vegye szülének,
 9 2|  rámenne, azt se szánná, csak Rókust föl lehetne támasztani,
10 2|   Isten el akarta volna venni Rókust, akkor miért oltalmazta
11 2|    volt jó az a nagy sietség. Rókust ki kell váltani a szomorú
12 2| katonára se gondolt. Csakhogy Rókust kezdettől fogva úgy látta
13 2|      megvan a cím a levélben. Rókust favágók találták meg az
14 2|  pénzt nem kap, viszi magával Rókust is, akár urának, akár béresinek,
15 2|       ötvenmillióért adják ki Rókust? Hát aztán hol vegye ő azt