Kötet

 1 1| mögáldjon.~- Isten kenddel is - mosolygott rá Etel.~Aztán, hogy maga
 2 1|         se kell. De Ferenc csak mosolygott szokása szerint, és fölnyalábolta
 3 1|    klórmeszezve.~- Nem hinném - mosolygott Ferenc, és ezt Etel nemcsak
 4 1|    Ferenc éppen olyan nyugodtan mosolygott, mint azelőtt, mikor még
 5 1|        Szüle is csukott szemmel mosolygott.~- Vén bolond! - legyintett
 6 2|    rétest.~- Dehogy nem löhet - mosolygott Ferenc.~- Ha csak a tóba
 7 2|         homlokával. Ferenc csak mosolygott nyugodtan.~Másnap se ijedt
 8 2|       mamutnak hívják.~- Igön - mosolygott Ferenc, ilyent látott már
 9 2|       ilyen egyformák vagytok - mosolygott magában az igazgató úr,
10 2|         Ott ült az ágya szélén, mosolygott rá, és Ferenc most sokkal
11 2|        ranghoz.~- Tudja Isten - mosolygott Ferenc -, minek az már énneköm?~
12 2|      énneköm?~De nem a komájára mosolygott, mikor ezt mondta, hanem
13 2|       tyúk a gyomban, csöndesen mosolygott:~- Az Isten tudja, mi lösz