Kötet

1 1| mindig csak tavasszal, amikor annyira megszaporította a semlyékben
2 1|   bele a borba, de csak éppen annyira, amennyire az illendőség
3 1|  hiszi, minden szilva rohadt.~Annyira megnyugodott, hogy libatömés
4 2|       a fekete féketős fejét, annyira szégyellte magát.~Mátyás
5 2|      ő is károsodott volna, s annyira odavolt, hogy még Ferencnek
6 2|  szentségtörést érjen köztük, annyira nem is ment soha az öregasszonyos
7 2|        A bánatos paraszt csak annyira mén, mint az út mellett
8 2|       egymással.~Ferenc pedig annyira ment a barátságban, hogy
9 2|    ezt ide énnekem, Ferenc.~- Annyira mönünk ezzel, mint döglött