Kötet
1 1| rendeltetett a világra.~Hogy ki most már itt a tökéletlen? A
2 1| Mátyásnak szólna, de Mátyás most olyan foglalkozásban van,
3 1| lyukat.~- Mit csinálunk most már vele! - csóválgatta
4 1| új búzát a zsidónak, és most az jutott neki eszébe, hogy
5 1| leginkább az ezüstöt, az kell most muníciónak, mert az olaszoknak
6 1| koronát. Azért odaadta.~S most Mátyás maga elé rakja gondolatban
7 1| se, milyen bőrben lehet most a gyerek. Négy esztendő
8 1| valami muszka kútnál emelgeti most a vödröt. Hej, adná a fölséges
9 1| sose gondolt ilyenekre, és most nagyon meglepi, hogy a világ
10 1| ő hatvankét esztendős-e most vagy hatvanhárom.~- Aj-haj -
11 1| mondták a fogolyirodában, hogy most már nemsokára vége lesz
12 1| Márikát nem kell félteni, hogy most mindjárt világgá szalad
13 1| nézi a kis fekete gyereket. Most lehet, most ünnepnap is
14 1| fekete gyereket. Most lehet, most ünnepnap is van, meg a gyerek
15 1| prédikációban, hogy „hol vagy most, Kajafás?” Szerencse, hogy
16 1| a szegényeknek. Tán még most is ott van a templom padlásán,
17 1| kellett senkinek se, azután most nem tudnak vele mit csinálni,
18 1| miféle csúnya nemzet. De már most úgy esztendeje formán nagyon
19 1| bontogatta. Mi juttatta most neki eszébe ezeket az elmúlt
20 1| tudja már, attól van ez most, hogy a nyughatatlan vért
21 1| csajhosok, hogy Etelnek még most is olyan lesz tőle a képe,
22 1| Hiszen majd kitudódik. Most már majd csak ír Rókus is.~
23 1| kést szülére.~- No, Róza, most halsz mög!~Etel elsikította
24 1| Mög a búr háború nem is most van, Rókus még akkor csöcsszopó
25 1| ha hazagyün, neköm mög most nincs ünneplőkalapom. Mert
26 1| ilyen az egész járásban. Most meg különösen fehér volt.~-
27 1| van a kovácsműhely, de az most már két esztendeje be van
28 1| nekiörülnek egymásnak, és most már, hogy tudják, ki kinek
29 1| az asztalon.~- Hát pedig most éppen azt akarják, hogy
30 1| a magyar szabadság, hát most már talpra, magyar!~Mátyás
31 1| homályvörös ember feláll. Csak most látszik, hogy az egyik lába
32 1| beszél az úrforma.~Az pedig most már egészen nekitüzesedett.~-
33 1| mondta. Fönthangon, keményen, most már nagyon otthon érezte
34 1| becsülte a nagyeszű zsidónét, most is odaszólt neki:~- Mikor
35 1| A muszka megfordult. Még most is bocskorban járt és vászonnadrágban,
36 1| ránézett a muszkára. Csak most vette észre, hogy a magyar
37 1| belőle a vért, ehol, még most is véres mind a két keze,
38 1| szétszaladt, mert azt mondják, most kiütött a szabadság, és
39 1| ilyen piszmogó munkát, de most nagy ára van a méznek, nagyon
40 1| találja, hogy Ferencnek most már el kell venni Etelt,
41 1| a tó másik oldalán van, most ki is van adva felesbe,
42 1| megkérdezte Etelt:~- Nene, hát most mi lösz a gyerökkel?~- Melyikkel? -
43 1| mondja a muszka, hogy ű most már télvíz idejin itt nem
44 1| akasztás is lett volna belőle - most nem kutakodott senki, a
45 1| mindenki magára meg a magáéra, most ez volt a törvény, ami legjobban
46 1| Piros úgy kihizlalta, hogy most kitelelhetett a maga zsírján
47 1| amúgy örült is neki, hogy most már a Mátyás akaratából
48 1| nem a muszkádnak.~Etelnek most már egész zöld lett a szeme,
49 1| bicskára. Lám, hogy ez is most lett az ördögé. A muszka
50 1| köves koronát. De azért most mégis forgott vele a világ,
51 1| itt-hon”.~Ferencnek ugyan még most csak bakancs volt a lábán,
52 1| nem nagyon érdekelte.~- Most is együtt möntek be a városba,
53 1| Ferenc. Mi szándékba vagy most?~- Hogy mi szándékba?~-
54 1| szándékba?~- Mibe foglalod most mán magadat? Itt maradsz
55 1| szívére vette a dolgot, és most is el-elködlő szemmel nézegette
56 1| De merre is lakik itten most az ásó?~A muszka úgy emlékezett,
57 1| törölgette a homlokát lihegve.~Most a muszka vette át az ásót.
58 1| fésülve, elválasztva, pedig most hétköznap van. Aztán így
59 1| bikanyakú, nagy dupla ember, most olyan zöldessárga színű
60 1| és összekapja magát, mert most veszi észre, hogy hosszabb
61 1| aranyozódik, de ez is csak most jutott neki eszébe, soha
62 1| kaszaharsogáskor a fürj. Most mentül jobban harsogott
63 1| hogy a menye mindig talált most valami öltögetnivalót, még
64 1| mindenféle rejtekekből, most pedig Etel lapult meg, ha
65 1| Szüle, mint életében mindig, most is szót fogadott, bár szíve
66 1| káposztába talált bele. Most azonban megkoppant a sült
67 1| elhatározta szüle, hogy most már törik-szakad, de Etelnek
68 1| rajtuk az élet törvénye. Most azonban még csak az a törvény,
69 1| nagyon kellemes gondolat most neki, megelégedetten alszik
70 1| vöheti a kisgyerök.~Etel most már nem haragudott, csak
71 1| apám beszélte, hogy van most valami ilyen felekezet is,
72 1| ezeket a luxuscikkeket, most azonban egyáltalán nem bocsátotta
73 1| megmondja Ferencnek, hogy no, most lubickold a fogad, ebadta!
74 1| egymással a mindenféle nép, mint most. Csak arra ne gondoljon
75 1| szerencsés lehetett volna, most nem kellene ennek az Etelnek
76 1| kellene behasználni, az most kifizetőbb lesz, mint a
77 1| házi rossz, mint aminőket most látni.~Igen, Ferenc maga
78 1| összeszorult a gyomra, és most néha úgy érzi, mindjárt
79 1| nyugtalanul fülelt kifelé, de most nagyon megnyugodva nyúlt
80 1| szépen csendíteni, hát az most majdnem főispán a városban,
81 1| mingyár össz... össze mönnek most... Igaz‑e, Mátyás só-sógorom...
82 1| szabadítani, de megbuktunk, hát most tik mentsetek meg bennünket,
83 1| meg már hogy lehet? Hiszen most a magyaré az uraság, a németről
84 1| Délután felhőszakadás volt, most ugyan elállt az eső, de
85 1| a tó mindig az volt, aki most: játékos szörnyeteg, egyszer
86 1| korteszászló, amelyik még most is büszkén hirdette a régi
87 1| a kőműveslegényt, hogy most az parancsol a városházán.
88 1| Nem lehet az igaz, vannak most ilyen kitalálások. De elhiggyék,
89 1| asztalt, így meg úgy az urak, most kell elbánni velük, látta
90 1| mindögy.~A tüskebajuszú most nem azt mondta, hogy „csakis”,
91 1| gyüssz ki, öszöm a szádot?~Most mán az Etel szavát is hallani.~-
92 1| mög vótam zavarodva még most is, de erre csak mögálltam.~-
93 1| ugyan máskor is szoktam, de most el is szomorodtam, édös
94 1| ütött a szó a fejembe. Nincs most szüret, hát mi a fenének
95 1| cipeködhetött vóna azzal most Ferenc?~Mondom oszt szülének,
96 1| úgy mög van ő ijedve még most is, hogy az eszibe se jutott
97 1| gyön még haza? Nem lösz itt most mán sömmi baj se.~- Nem -
98 1| ne bántsák kendtök, éppen most aludt el, hadd pihenje ki
99 2| levelet írt volna, hiszen most már a posta is jár, de meg
100 2| hozom is, ha neköm jót tött, most mán vögye hasznát a szomszédasszony
101 2| az esernyőcsináló, aki most is csakolyan homályvörös
102 2| esernyőcsinálótól is, aki most már szintén kezet nyújtott
103 2| szöröncsét továbbra is.~Mátyás most is azt tartotta ugyan, hogy
104 2| esernyőcsináló akasztófáravaló, sőt most már még magasabb száraz
105 2| ért.~Rájuk, a tanyaiakra most nagyon élhetős világ volt.
106 2| disznónak prédálták el a tököt. Most megsüt négyet-ötöt, hetipiacos
107 2| a hasa az istene, no meg most ki is van éhezve nagyon.
108 2| öleget vótunk ostorhögyösök, most mán próbálják űk is.~Csak
109 2| előtt, hogy az ő urának még most sincs. De erre meg azt szólta
110 2| Hallotta-e már azt, hogy most valami új módit találtak
111 2| ha Rókus békén hagyja - most már azt is tudja Etel, miért.
112 2| Nincs itt Ferenc? Éppen most ment el. No, akkor mén is
113 2| kerítés volt: a báró gátja. Most akarják lakoltatni a tógát
114 2| mellét. Nem olyan világ van most, hogy egy tisztességes gazdaembert
115 2| érdekében lép föl követnek most a választásokon. Ha Ferenc
116 2| is tette tiszteletét, és most mondta el azt a felköszöntőt,
117 2| gébicseknek, hogy tessék, most nézzetek meg minket, és
118 2| csirkének a dűlőkanyarulatig, most ül az ágy szélén, ingvállban,
119 2| a szélmolnár malmát, az most eladó, a népek meg nagyon
120 2| lehetne venni a ház körül. Most már alig lehet pulykapásztort
121 2| fizette még a porciót, mint most.~Etel sokat hallotta, de
122 2| Igaz, hogy én se kérdöztem. Most úgy eszömbe jutott, magam
123 2| választékot hatodszorra. - Most mán egykettőre föltöszöm
124 2| elfeketedik a világ, és lám, most is a fa mellé vágott a kisbaltával,
125 2| jelönlételben vagyok, akkor most is föl löhet bontani. Hű,
126 2| olyan izgatott lett, hogy most már egészen kifelejtette
127 2| után az lett volna is, az most már elenyészett, mint a
128 2| se kell majd pénzt adni.~Most is, hogy napszálltakor átszaladt
129 2| szavasabb gazdákkal, hogy most már reménykedett benne,
130 2| háború alatt volt - mert most már Rudolf trónörökös ő
131 2| Hát kend?~- Hernyózok.~- Most, hiszön most nincs hernyó.~-
132 2| Hernyózok.~- Most, hiszön most nincs hernyó.~- Éppen azért,
133 2| pénzt adna az állam, de tán most feslik is tőle valami. Etel
134 2| öregektől való üdvös félelemre, most azonban céltudatos szigort
135 2| teszi a doktort, és szüle most mint doktor van jelen, kezében
136 2| káposztapillénél is följebb, amit éppen most kapott el a fecske.~- No,
137 2| kapott el a fecske.~- No, most mán möhettök játszani!~Ki
138 2| megkérni Péterkét, hogy most már az ő szemét kössék be
139 2| anyjától hallott, hogy ő most új búzából új kenyeret eszik.
140 2| bevették az igazgatóságba, most már biztos, hogy leszámolnak
141 2| Nézd; hogy markolja még most is!~Ferenc hirtelen fölüti
142 2| volt, mint az aludttej, de most valóságos hóka lett, mint
143 2| ráncos kezét, mert Etel most mindenkit nagyon szeretett.
144 2| zsebkendőjével, leül, és most elejérül kezdi a levelet.
145 2| Ezt ő is észreveszi, és most már csak szó nélkül gondolja
146 2| magával elhitetni, hogy ő most dolgozik. Utoljára elunja
147 2| cigányhiten, de azért tán még most is egymás szájából eszik
148 2| szülém?~- Csak arra, hogy most is gombatlan rajtad az ing.~-
149 2| biztosra vette szüle, hogy most beüt az ördög a határba.
150 2| állt bele a hasogatás, és most már harmadik napja nincs
151 2| látogatóktól hallotta, hogy vannak most a városba olyan doktorok,
152 2| panaszkodott, Mátyásnak most keseredett meg igazán a
153 2| macskát soha be nem vöhette, most mög mán azt se bánja, ha
154 2| De azt is érezte, hogy most már mindegy. Minden mindegy.
155 2| pohárba. Úgy maradt ő már most, mint a szedett szőlő, olyan
156 2| szándék ötmillióért. Csakhogy most már nem Mátyásnak van címezve
157 2| nekik ásni. Különben hiszen most már itt lesz ő, még a fordításban
158 2| hálóhely akad-e ott? Ugyan most még melegek az éjszakák,
159 2| a gyerök, a kislány mög most mén föl iskolába.~No, ez
160 2| hanem az édes uráét, aki most az őszbe csavarodott fejével,
161 2| öklöcskéjében a kenyérdarabkával.~- Most aztán azt is mögmutatom,
162 2| mikor fürdettem Matyikát, most is azért mönt ki, hogy látni
163 2| maradt ránk belüle.~Mátyás most úgy van, mint az igazgató
164 2| ment a tanyára, de Mátyás most már ott maradt, és barátságosabban
165 2| híres kutat, ugyan annak most már letelik a becsülete,
166 2| úr köszönte szépen, de ő most már jó éjszakát kíván.~-
167 2| bablevest disznókörömmel, mert, most már megmondhatja, ő a madárhúst
168 2| a cifra bögrét hozta, de most nem régiséget hozott, hanem
169 2| igazgató úr meghalni se ér rá, most is szaladni kell neki valami
170 2| hadifogságból, megházasodott, éppen most fekszik gyerekágyat a felesége,
171 2| odakint szerzett magának. Most aztán a fene tudja, mi lesz,
172 2| szomorú rab a levél írója még most is, mikor a rabságnak már
173 2| eloszlik előle a sötétség, most csak annyit mondott, hogy
174 2| nem is volt rá szüksége, most azonban, hogy Ferenc se
175 2| sohase tette még életében, s most állt a szoba közepén, kezében
176 2| helybenhagytak, összeadtak, azt most elhagyhassák. És ha megtennék?
177 2| másodikat csak álmodtad, most már azt is el kell felejtened,
178 2| szívvel a halott urára, mint most.~- Találtunk egy tanyát,
179 2| törtem a nagyobbat, mert most ő volt a legyöngültebb.
180 2| Ferenc a fejét. Az arca most már nem volt sápadt. A hangja
181 2| többitül, hogy a szomorú rab most már tizenötmilliót kért,
182 2| és az igazgató úrnak csak most tűnt fel, hogy Ferenc nemcsak
183 2| ingecskéje is. Az igazgató úr még most is őrizgeti ezt a rossz
184 2| nincs tükör, mert ha Ferenc most meglátná magát benne, elijedne
185 2| az igazgató úr se. Amit most mondott neki, azzal ő már
186 2| melyik képviselőjével van most hadiállapotban, a finánccal-e
187 2| urat, hogy mi járatban van most idekint.~- Kijöttem megnézni
188 2| tartotta, nyelére támaszkodva, most fölveti a vállára, amiből
189 2| énvelem szóba állna. Merre van most?~- Lent van a csordakútnál,
190 2| Lent van a csordakútnál, most abban látja a Máriát. Gondolom,
191 2| látja a Máriát. Gondolom, most is sok nép van körülötte,
192 2| halkosan, mint a gerlice.~Igen, most már bizonyosan tudja Ferenc,
193 2| meg csalókkal soha dolga, most azonban már úgy a zsoldjába
194 2| látszott benne, mint azelőtt. Most már azok is látták, akik
195 2| nézze, mennyien vannak még most is, pedig már oszladoznak.
196 2| ezelőtt le se köpte volna, most ő a lobogó hordozója.~A
197 2| szemöldöke volt.~- Maga most eltisztul innen, nénikém.
198 2| vizslogott, hogy mi lesz most.~- Etel! - szólt az igazgató
199 2| igazgató úr -, ez nem sikerült. Most már csak maga örülhet neki.
200 2| fürdött gyerekhangját.~- Most ne nézzünk semmit, Ferenc
201 2| megvan a fiú, akkor magának most már furcsa hivatala van
202 2| az Etelé? Aztán kié lesz most már ez a szegény asszony?
203 2| szólni semmit Mátyásnak. Most már én mondom, hogy nem
204 2| itt a bicska is, éles, most köszörülte a János, vigyázzon,
205 2| örül a szíve annak, amit most tanult. Ehol ez a Ferenc,
206 2| hogy ő kicsoda és hol van most.~- Etel vagy, fiam, és itt
207 2| Etel -, csak azt nem tudom most, hogy ki volt a vőlegényöm.~-
208 2| a nefelejcs‑virág, hanem most már jól nézz mög engöm,
209 2| mi nap van ma.~Etelnek most már egészen kiment a szeméből
210 2| hiszön azt nekem adtad, most is az van rajtam a palástom
211 2| Tudod-e, hova mögyünk most, lányom?~- Nem tudom, anyám.~-
212 2| pillantson a kerek tükörbe. Jaj, most veszi észre, hogy még meg
213 2| vékony két keze.~- No, most már olyan a fejed, mint
214 2| felé nyúló karokkal, ahol most libeg a Boldogasszony, az
215 2| kimelegedett a szaladásban; most már térdig ér, fölemeli
216 2| selyemkendőt, jaj Istenem, most jut eszébe, hogy miért ment
217 2| felejtette otthon, mit szól most a Boldogasszony?~De a Boldogasszony
218 2| bizonyítja, hogy úgy látta, mint most látja, mikor a szent asszony
219 2| sóskáért. Ferencnek még most esze ágában sincs ilyen
220 2| osszák föl a közlegelőt, és most azon fundálódik, hogy a
221 2| ember annyi gépet, mint most egy hét alatt, s ehol ez
222 2| viselni, mikor ráér urizálni, most gépnek érezvén magát, a
223 2| forduljon a világ? Bizony most már hétköznap is tajtékpipát
224 2| megváltozott is, azt még most se tartotta helyesnek, hogy
225 2| köble ötvenezer rubli, de ez most már nem járó pénz, hanem
226 2| hadifogolytársa vagy valakije?~- Most nem vélekszök senkire -
227 2| ilyen hosszút is, és nem ez most a fontos, hanem hogy milyen
228 2| azt mondta Márikának, hogy most már csak meg kell tanulni
229 2| majd kibújó Márikának, de most hirtelen az a gondolata
230 2| nem gondolt arra, amire most. Hogy mikor Etel volt, akkor
231 2| le a padlásról a létrán. Most is, ahogy ment hazafelé
232 2| jobban illik hozzá, mert az most az eleje a gazdáknak, és
233 2| príma ember Ferenc, csak most rajta van a bóna.~Ferencre
234 2| bóna.~Ferencre pedig csak most jött rá a bóna igazán. Addig
235 2| mosolygott rá, és Ferenc most sokkal jobban megnézte,
236 2| hideg? Nyitva van az ajtó, most szaladt ki a macska, hallotta,
237 2| a csordakútnál, csakhogy most nem mered a semmibe, mosolyogva
238 2| Én édös uram...~Ferencre most nagyon boldog hetek következtek.
239 2| rendelkezik vele a jelenés, akiben most már hinni kellett, mert
240 2| oktatja így a zsidónét a most érvényben lévő kalendárium
241 2| rögtönzött beszédeket tartott, most bevallja a zsidónénak, hogy
242 2| kenyérből is karajolhat. Most pedig a kenyérért kell reszketni,
243 2| hogy a további várakozást most már rábízza a hólyagos himlőre,
244 2| szél hordja el a hajukat. Most már majd talpra állítja
245 2| hiába rángatta a lábát, oszt most ott rí a fa alatt.~- Jézus
246 2| azt máskor is szokta, de most nevetett is. Azt is tudta,
247 2| kicsit, a nap kisütött, és most látszott meg a lecsüggedt
248 2| leszállítják a lóról. Mert most már vége. Nincs már úri
249 2| darabig amúgy, mért van most megint emígy? Mért volt
250 2| tiszta búza, s mért arat most muhart az is, aki búzát
251 2| ló után is, s mért kell most lovat, tehenet eladni, hogy
252 2| fizetni? Holott az ember most is csak az az ember, aki
253 2| ezelőtt. Hát akkor mért lett most abból „hallja kend”, aki
254 2| csendőr meg a végrehajtó? Sőt most még tovább ment az állam
255 2| hogy emberhússal él, de most rájött, hogy az állam kutyahúst
256 2| jegyzőkönyvet, mert akkor tán még most se volna készen, a kapitány
257 2| fekete kutyának. De mivel most már volt neki neve, azon
258 2| régen kiáltott akkorát, mint most.~- Rókus! A Rókusom! Hiszön
259 2| engedelmet nem kért tőle, hogy ő most már elmehessen haza a családjához.
260 2| ügyvéd úr. - Megértette most már?~- Mög - mondta csöndesen
261 2| megint fölvitte, hogy a vasút most már nekik is fütyül. Ötvenmillió,
262 2| elment, Ferenc is elment, és most adja vissza neki, hogy ne
263 2| vállalja Matyikát, és lesz most már mind a hármuknak gyámolítója...
264 2| ami régen volt - hát ő most ezt elprédálja, kiváltsa
265 2| visszadobja a levelet, de most már megvárja, míg elmerül.
266 2| szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot,
|