Kötet
1 1| kocogtatja a feszület vasához, az Úr Krisztus bádogteste halkan
2 1| szerencsétlenkedjen vele az úr, inkább beadom a kapitányságra.
3 1| mint mikor a tisztelendő úr nagy méreggel kérdezi a
4 1| tudná ültetni a tisztelendő úr. Mikor a német katonák itt
5 1| keresztények, ugyan a tisztelendő úr kikiabált rájuk az ablakból,
6 1| se, hanem a tisztelendő úr a puskáját is rájuk fogta,
7 1| hozakodott elő a tisztelendő úr, kegyetlen nagy asztalverdeséssel.~-
8 1| nem volt ott, a kékkő nagy úr lett, úgy mondták, hogy
9 1| követ is meg a polgármester úr is, másnap aztán már megint
10 1| Mögmondom. Az, hogy nincs többet úr mög paraszt, csak elvtárs
11 1| fejet.~- Mondja, mondja az úr!~Az úr mondta. Fönthangon,
12 1| Mondja, mondja az úr!~Az úr mondta. Fönthangon, keményen,
13 1| Csak az az állom, amit az úr mondott. Hát ha állom nem
14 1| a Burman? A tisztelendő úr pedig úgy mondja, hogy a
15 1| akkor maga lesz ott az az úr, és nyugodtabban megbeszélhetik
16 1| honvédemlékhez, az ügyvéd úr kijön a városból nehány
17 1| se semmi. A tisztelendő úr kiüzent, hogy ő betegen
18 1| betegen fekszik, az ügyvéd úr pedig nem is üzent semmit,
19 1| különös, hogy az ügyvéd úr éppen azért került csávába,
20 1| bimm-bamm... a tisztelendő úr a betegágyábul is meghúzatta
21 1| csakhogy máskor a kántor úr kezdte, a többiek aztán
22 1| kevélyen. - Az más. A báró úr elszüveskedett hozzám, rá
23 1| eresztették. Maga a báró úr járt érte közbe, aki mindig
24 1| mönyecske? Mert az őrmester úr már alig áll a lábán, olyan
25 2| együtt, mert a tisztelendő úr is azt mondta nekik meg
26 2| tanúsítani, hogy a körben ez az úr éltette a komenizmust, a
27 2| valakivel, hiszen a bíró úr tudja, hogy ő kicsoda-micsoda,
28 2| békességnél - örült neki a bíró úr is, és megrázta a kezét
29 2| tudja, meg a tisztelendő úr is tudja, hogy az ő szívük
30 2| nem kell félni, az ügyvéd úr vette kezébe a dolgot, a
31 2| engedélyt a tisztelendő úr, tekintve a tekintendőket,
32 2| eszünkbe juthatott volna. Úr parancsol a kutyának, kutya
33 2| szülét, hogy a tisztelendő úr se állhatta meg mosolygás
34 2| nem hallotta a tisztelendő úr, és jó is, hogy nem hallotta,
35 2| neki, akkor a Pulcki konz úr hazabocsátaná. És azután
36 2| aki se nem pap, se nem úr? Ezt az egyet Mátyás is
37 2| fejjel minisztrálnak az Úr teste körül, és nyitott
38 2| bűnösöknek ‑ mondja a tisztelendő úr, és búcsúzóba megfogja még
39 2| menjen még a tisztelendő úr, ő testamentumot akar tenni.~
40 2| mosolyog a tisztelendő úr.~Mátyás is mosolyog, de
41 2| cifra edényt.~A tisztelendő úr azonban csak a vállát vonogatta.
42 2| származik.~A tisztelendő úr megveregette Ferencnek a
43 2| első gondolata.~Az igazgató úr pedig azt gondolta magában:~-
44 2| szeme volt, mert az igazgató úr úgy hímelt-hámolt, mint
45 2| be. Ferenc sokkal különb úr volt, mint a cigánykodó
46 2| mint a cigánykodó igazgató úr, mert letette az asztalra
47 2| nyújtott kezet az igazgató úr -, azokat is ide szánta?~
48 2| megtartja emlékbe. Az igazgató úr elsavanyodott, és azt gondolta
49 2| mondta, hogy ha az igazgató úr nem restellne kimenni hozzájuk,
50 2| is a földben, az igazgató úr megásathatja, ha kedve tartja.~
51 2| kedve tartja.~Az igazgató úr egyszerre tele lett örömmel,
52 2| meg, amikor az igazgató úr egy embernyi nagy lábcsontot
53 2| pittsburgiben. Az igazgató úr nagyon elcsodálkozott, hogy
54 2| barátságban váltak el. Az igazgató úr megígérte, hogy a jövő héten
55 2| Ejha, bámult el az igazgató úr, és Ferenc nagyon örült,
56 2| örült, hogy az igazgató úr elcsodálkozott.~- Hát család
57 2| No, ez szép. Az igazgató úr nem is gondolta volna, hogy
58 2| fia lehetne.~Az igazgató úr azonban nemcsak barátságból
59 2| ráadásba kapta az igazgató úr. Etel mindjárt azt kérdezte
60 2| tiltakozott az igazgató úr, nagyon szíviből. Először
61 2| otthon minálunk.~Az igazgató úr azt mondta, már otthon is
62 2| megismeri az urát az igazgató úr! Nemhogy olyan, mint a falat
63 2| a szentírás.~Az igazgató úr bólogatott, s ráfelejtkezett
64 2| mosolygott magában az igazgató úr, és nem lepte meg, hogy
65 2| tanyahasúvá válik a városi úr is.~Igaz, hogyha választani
66 2| közül, akkor az igazgató úr inkább a kisebbet választaná,
67 2| ijedtségen.~Az igazgató úr szétfoszlat a tányérján
68 2| dolgot:~- Tudja, igazgató úr, hogy azt a sok rissz-rossz
69 2| hírét?~Nem, az igazgató úr nem hallotta, régen volt
70 2| Péterke a tóba. Az igazgató úr előtt szinte megképzik a
71 2| jegyöt?~Igen, az igazgató úr látja. Barna anyajegy, van
72 2| volt? - kérdi az igazgató úr.~- Én is ezt mondtam először
73 2| hamar - mondja az igazgató úr, aki senkinek se szeret
74 2| az ablakban. Az igazgató úr azt mondja, azért nem virágzik,
75 2| de úgy nézi, az igazgató úr álmos is már, átkíséri a
76 2| előre ment.~Az igazgató úr lent guggol a sírban, centiméterrel
77 2| Ferencnek mondja, de az úr értsen belőle. Ért is. Fölnéz
78 2| hangon mondja, amiből az úr megértheti, hogy itt olyan
79 2| enged a negyvennyolcból. Az úr azonban gyors végét veti
80 2| úgy van, mint az igazgató úr volt az előbb. Nem bírja
81 2| Gondolja? - kérdi az igazgató úr.~- Kéröm szépön, ide hallgasson.
82 2| szívesen beismeri az igazgató úr is. Neki is mindig a szájában
83 2| lehetséges - mondja az igazgató úr -, erre még nem is gondolt
84 2| megtántorodott. Ha az igazgató úr meg nem fogja, belezuhan
85 2| szárat.~- Erre üljön, doktor úr.~Az igazgató úr nevet. Nem
86 2| doktor úr.~Az igazgató úr nevet. Nem doktor ő.~- De
87 2| becsüli az eszit. Az igazgató úr vállalja a doktorságot.
88 2| házamnál is.~Az igazgató úr átment a Mátyás tanyájára
89 2| nézett körül az igazgató úr.~- Ellátja Etel mindön gondját,
90 2| kerüljön beljebb.~Az igazgató úr köszönte szépen, de ő most
91 2| azért, hanem az igazgató úr siet vacsorázni, még ma
92 2| Este kopognak az igazgató úr ajtaján. Tessék. Mátyás
93 2| No, mire végzi, doktor úr?~- Dolgozni akarok, Mátyás -
94 2| Mátyás - mondja az igazgató úr. Nagy csomó árkus papír,
95 2| szivarra, amivel az igazgató úr megemberelte. Várja türelmesen,
96 2| mégse fogott dologba az úr, csak írt, írt, rettentő
97 2| gyulladozni a fejében. A doktor úr valami főírnokféle lehet,
98 2| szívesen Mátyás.~Az igazgató úr mosolyog, de csak mint a
99 2| miféle könyvet ír a doktor úr?~Mátyás úgy veszi ki a szóból,
100 2| a szóból, hogy a doktor úr olvasókönyvet ír.~- Löhet
101 2| hány esztendős?~Az igazgató úr megmondja. Mátyás úgy elképed,
102 2| hagyta rá az igazgató úr, és megnézte az óráját.
103 2| el nem ment. Az igazgató úr a világi dolgokra tanította
104 2| igazgató úrral, és az igazgató úr elmagyarázta, hogy milyen
105 2| azt kérdezte:~- Igazgató úr ösmeri a törvényt, ugye?~-
106 2| magánál okosabbat.~Az igazgató úr elgondolkozott. Úgy tudja,
107 2| röndöli a törvény.~Az igazgató úr azt tartotta, nem jó senkit
108 2| mért kérdi az igazgató úr?~- Mit szólna hozzá, ha
109 2| gondoljon, mondta az igazgató úr, hiszen ő csak tréfából
110 2| őket az ujjával az igazgató úr, és elmosolyodott. Eszébe
111 2| küldött. Hátha az igazgató úr el tudná olvasni. Nem, ehhez
112 2| gondolta a méltóságos úr, és rosszkedvűen mondta
113 2| eszébe jutott az igazgató úr. Ő maga se tudta, mért van
114 2| megtudja, mire ment az igazgató úr a Szpiritutó levelével.~-
115 2| tényleges almát.~Az igazgató úr maga nyitott ajtót Ferencnek.
116 2| kérdezte az igazgató úr, még Ferenc belegombolta
117 2| apósát. Nem, az igazgató úr meghalni se ér rá, most
118 2| lesz az, mondja az igazgató úr, hanem Ferenc is elvégzi
119 2| ütődött meg az igazgató úr.~- Így e’ - szánta el magát
120 2| igazgató úrnak.~Az igazgató úr nem csudálkozott azon, hogy
121 2| így kezdődik.~Az igazgató úr ezt mind meg tudta értetni
122 2| rájött, hogy a Pulcki konz úr nem egyéb, mint a lengyel
123 2| vetni Ferenc, az igazgató úr szívesen eljár a dologban,
124 2| lehet - forgatta az igazgató úr eltűnődve a leveleket. De
125 2| poharat, de az igazgató úr a karjára tette a kezét.~-
126 2| felszökkenésével.~- Azt soha, igazgató úr. Az Etel soha. Helyös asszony
127 2| mönyországba. Az úgy.~Az igazgató úr közelebb húzza a széket
128 2| legjobb, amit az igazgató úr javallt, mindent elmondani
129 2| megbiztatta a polgármester úr a gyűlésen, hogy ami földet
130 2| lett, ahogy az igazgató úr mondta. Megkönnyebbedett
131 2| hiszen tudja az igazgató úr, hogy van az a gazdaembernél.~-
132 2| tréfálkozott az igazgató úr.~- Volna, ha volna, aki
133 2| ahogy volt. Az igazgató úr mondja meg, hogy hibás-e
134 2| megtér - mondta az igazgató úr, és eltűnődve, szívatlan
135 2| lelógó szivarját. Az igazgató úr ismerte az Etelek fajtáját,
136 2| ingecskéje is. Az igazgató úr még most is őrizgeti ezt
137 2| igazgató úrnak.~Az igazgató úr ezt el is mondta Ferencnek
138 2| ahogy volt.~Az igazgató úr azt kérdi Ferenctől: nem
139 2| vagyok?~Jó, hogy az Igazgató úr szobájában nincs tükör,
140 2| elijedne magától. Az Igazgató úr szelíden a térdére teszi
141 2| nem beszélhet, az igazgató úr se. Amit most mondott neki,
142 2| meg a vállát az igazgató úr. - Még akkor se maga volna
143 2| nézegette az igazgató úr a borítékot. - Nini, ezen
144 2| imádkozni, vagy se.~Az igazgató úr pedig bejárta a levéllel
145 2| szabály van.~Igen, az igazgató úr tudta, hogy olyan munka
146 2| Jelenleg éppen az igazgató úr az, akinek a szemibe Mátyás
147 2| Mán mögengedjön, doktor úr - nyújtja a kezét -, de
148 2| törölközik ki az igazgató úr -, csak az a kár, hogy a
149 2| hogy nem akarta az igazgató úr szemét kiverni, az övét
150 2| megvakítana az Isten.~Az igazgató úr már ismeri Mátyás világnézetét,
151 2| Az állatorvossal, doktor úr - magyarázza elkeseredetten
152 2| Máriát - mondja az igazgató úr -, olvastam az újságban,
153 2| história? - kérdi az igazgató úr. Mátyás azt feleli, hogy
154 2| társalkodik.~Az igazgató úr azt kérdezi Mátyástól, hogy
155 2| csodálkozik, hogy az igazgató úr okos ember létire ilyent
156 2| jelenése legyen.~Az igazgató úr nem tud eligazodni rajta,
157 2| vállára, amiből az igazgató úr megérti, hogy itt más dolguk
158 2| Tudom - mondja az igazgató úr -, már amit az újságokban
159 2| elfacsarodott a szíve. Az igazgató úr azonban úgy tud erőszakoskodni
160 2| és útközben az igazgató úr kifaggatja belőle, hogy
161 2| csendőrök bevitték a tisztelendő úr följelentésére. Mert a tisztelendő
162 2| följelentésére. Mert a tisztelendő úr, ahogy hírit vette a dolognak,
163 2| kútfőinél - gondolta az igazgató úr, és füléhez tölcsérezett
164 2| lehajtott fejjel, az igazgató úr a válltartásról Etelt gyanította
165 2| kérdezte az igazgató úr.~- Boca Modol nevezetű,
166 2| lépett előre az igazgató úr. - Ez az ember az ura a
167 2| nem értette.~Az igazgató úr megfogta a karját a látóasszonynak,
168 2| Etel! - szólt az igazgató úr.~Nemcsak a hangjával, a
169 2| fordult meg.~Az igazgató úr odaállt elébe, és ahogy
170 2| szétnyílása.~- Ne bántsa, igazgató úr, nem jó ezt nézni se - fordítja
171 2| a fejét.~De az igazgató úr nem ezért jött. Egyik kezével
172 2| angyalbárányokat. Az igazgató úr szomorúan hátralép. A könnyű
173 2| Ferenc - mondja az igazgató úr.~Ferenc is megfogja az Etel
174 2| mögött. Aztán az igazgató úr belenéz a kútba. Olyan,
175 2| szólal meg az igazgató úr -, ez nem sikerült. Most
176 2| nyúl a zsebébe az igazgató úr -, itt az írás. Minszkben
177 2| valami majorban.~Az igazgató úr sokféle formáját látta már
178 2| búzát.~Mire az igazgató úr odaért, akkorra már állt,
179 2| könnyei.~- Nézze, igazgató úr... - az igazgató úr még
180 2| igazgató úr... - az igazgató úr még sohase hallotta ilyen
181 2| vissza szavával az igazgató úr. - Mert ha megvan a fiú,
182 2| is a fiának.~Az igazgató úr mégis megértette vele, hogy
183 2| egyeztek meg, hogy az igazgató úr tudatja a szomorú foglyot
184 2| megvidámulást. Aztán az igazgató úr felül a kocsijára, és Ferencnek
185 2| hozzá. Nem, az igazgató úr nem fogad el semmit, az
186 2| Ferenc - mosolyog az igazgató úr. - Nézze, látom, nyílik
187 2| igazgató urat.~Az igazgató úr megköszöni szépen, és tán
188 2| kis halottat az igazgató úr, megállítja a kocsit, és
189 2| csokorba valót az igazgató úr, addig örül a szíve annak,
190 2| mindig volt, s az igazgató úr nagyon örül annak a gondolatnak,
191 2| azt kérdezte tőle a báró úr, hogy ha elhozná ide a minisztert,
192 2| Az, hogy a miniszter úr nem tekintetes úr ám.~-
193 2| miniszter úr nem tekintetes úr ám.~- Hát az baj, de csak
194 2| mégse lett belőle tekintetes úr.~- Se nem nagyságos, mint
195 2| nagyságos, mint a polgármester úr, se nem méltóságos, mint
196 2| kéröm szépen?~- A miniszter úr kegyelmes úr. Ke-gyel-mes.
197 2| A miniszter úr kegyelmes úr. Ke-gyel-mes. Nem felejti
198 2| Adjon Isten, miniszter úr, álmosítani köllene mán
199 2| Szervusz, bátyám!~- Az úr is kegyelmes úr? - kérdezte
200 2| bátyám!~- Az úr is kegyelmes úr? - kérdezte Mátyás.~- Nem,
201 2| hallhatta meg az igazgató úr is. Mert mikor nyár vége
202 2| mosolyodott el az igazgató úr.~Ferenc kihúzott a tarisznyájából
203 2| kereste elő az igazgató úr a fiókjából a legfrissebb
204 2| odahajítani - tette le az igazgató úr a levelet -, okosabb választ
205 2| nyavalyájából, gondolta az igazgató úr. Hála Istennek, vétek is
206 2| emlegették, az igazgató úr nem akarta vele szomorítani
207 2| szólt utána az igazgató úr. - Ha pedig magának eszibe
208 2| valami hírünk, igazgató úr?~- Van, Ferenc, éppen karácsonyra
209 2| kéménybe füstre. A Pulcki konz úr megszidta a svéd konzult,
210 2| incselkedett az igazgató úr - vigyázzon, mert még maga
211 2| Máriát!~Persze az igazgató úr ezt csak tréfából mondta,
212 2| lehetett látni, hogy a báró úr szükségesnek látta meglátogatni
213 2| az üstházban, mint a báró úr képmását. Továbbá Ferenccel
214 2| komájával megitta a báró úr a brúdert, és megkérdezte
215 2| ott senki. Ebből a báró úr azt látta, hogy ínyére van
216 2| egy araszt.~Persze a báró úr nem tudhatta, hogy Etel
217 2| mint a másik. A tisztelendő úr gyönyörű könyörgést mondott
218 2| tudni, miért. Az ügyvéd úr szoktatta rá a népeket,
219 2| zsidóné, a csendőr, a kapitány úr, a polgármester úr, de tán
220 2| kapitány úr, a polgármester úr, de tán még a kegyelmes
221 2| még a kegyelmes miniszter úr kenyeréért is, mert akármilyen
222 2| őket a csendőrök, az ispán úr már megavizálta nekik, hogy
223 2| odaálljon egy valóságos nagy úr, és onnan tanítsa a népeket.
224 2| újra löhet ültetni.~A báró úr, mint szemfüles ember, kivette
225 2| úgyis arra laktak. A báró úr oda már nem ment ki, ő eleget
226 2| jelenjen meg a kapitány úr előtt, és fizesse le a bírságot,
227 2| csak fizetné, de a kapitány úr azt mondja neki, hogy várjon,
228 2| volna készen, a kapitány úr lediktálja az úgynevezett
229 2| kutya - fordul a kapitány úr az írnokához, és folytatja
230 2| eljáráson kívül a kapitány úr, ugyan a mostani divat szerint
231 2| divat szerint főfelügyelő úr, áldott jó ember. Nem bírságolta
232 2| kutakodott a kapitány úr a polcon -, hanem a Ferenc
233 2| van, ni.~Ezzel a kapitány úr kiment, Mátyás pedig szemügyre
234 2| ennek is emböre.~Az írnok úr fölbontotta a borítékot,
235 2| farkas - és hogy az igazgató úr nem Földvárra ment el deszkát
236 2| az utcában van egy ügyvéd úr, jó barátja az igazgató
237 2| barátságot magának.~Az ügyvéd úr visszatelefonált, azt, amit
238 2| Szentségös Isten!~Az ügyvéd úr leülteti Mátyást, és azt
239 2| gyufát, nem rá. Az ügyvéd úr észreveszi, a negyedik szál
240 2| értse meg - s az ügyvéd úr kezd le s fel járkálni a
241 2| Mátyás vállára az ügyvéd úr. - Megértette most már?~-
242 2| lehet - mondja a tisztelendő úr, aki megint nyájasan elbeszélget
243 2| a taksát. A tisztelendő úr nem kérdezősködik a kívánságról,
244 2| ajtóból.~- Ejnye, tisztelendő úr, mög tudná-e neköm mutatni
245 2| hívják.~Ennyire a tisztelendő úr sem járatos Tatárországban,
246 2| Dehogy - nevet a tisztelendő úr -, majd olyan emberek azok,
247 2| látja, hogy a tisztelendő úr nyomon beszél.~És aztán
|