19-atjot | atkec-bezav | bezze-csond | csong-elese | eletb-epers | epesz-felig | felin-furdo | furge-halsz | halva-hozza | huber-kakab | kakas-kezei | kezel-koros | koroz-lebal | lebbe-makoz | maksz-megta | megte-mosog | mosok-odane | odany-palin | palya-rater | ratet-subaj | subas-szivr | szivs-temet | templ-ugyes | ugyit-vetot | vetog-zugta
Kötet
1 2| Mátyás tanyája.~1927. május 19.~ ~.oOo.~ ~ ~
2 1| Jeanette, 1927. április 25.~ ~~ ~Szüle a bográcsot
3 2| medvecukorlé.~- E-ereggy innen, á-állok én, mint a... Sion högye -
4 2| követe, s jobbnak látta abbahagyni az arkangyalok reszkettetését.
5 1| szomorú és fáradt emberei.~Abbazia, Villa Jeanette, 1927. április
6 2| hangosan kiabálni, hogy abcug a némöt, éljön a negyvennyolc.~
7 1| némelyiknek négy-öt is van az ablakában, hát hozott egyet neki is,
8 1| mint a kevély ló. Az ő ablakán akármikor benézhet az Úristen.
9 1| Félszemével hátrapillant az ablakára, és fölkapja a fejét, mint
10 2| plakátot, ki is ragasztották az ablakba, s a zsidóné kocsmája „a
11 1| fölkapta a kis pajtást, aki az ablakdeszkáig pipeskedve lesett ki a világba,
12 1| Sönki. Ütöm az öklömmel az ablakfát, háromszor. Möglebben a
13 1| semmit, háttal térdelt az ablaknak, csak a keresztre vetődött
14 1| fejében, valahányszor az ablaknál vizslogott, akkor mért bújt
15 1| zirr-zurr, csörömpöl az ablaküveg.~- Bemönjünk-e vagy te gyüssz
16 1| orrocskája majd odafagyott az ablaküveghez, a szíve akart megrepedni
17 2| fejét odanyomja a jó hűvös ablaküvegre, a szoknya megint lebben,
18 2| s úgy megijedt a Ferenc ábrázatától, hogy fölhagyott minden
19 2| is van, hogy ez tatár nőt ábrázol, meg látja is Mátyás, hogy
20 2| kendőt, magasra emelte az abrosz-lobogót, és rákezdte biztos, erős,
21 2| készítésű búcsús lobogó, kék abroszra rágombostűzött Máriaszíve-kép
22 1| tartsa-e a száját, vagy az abroszról hörpölje fel a szentelt
23 1| kitanulta, napszámba is eljárt, acatolni, gyomlálni, kötözni, s mint
24 2| teszik le a kaszát, és az acatoló lányok virágarca se mered
25 1| találmányuk van, hogy az acélgolyó nem fogja őket, csak az
26 1| visszaugrott, mint a lapda, de az acsargásából kiérzett, hogy visszavonulási
27 1| embert köszönthetett. Nem acsargott, ahogy úrfélére szokás,
28 2| Szűz Mária engödelmet nem ad rá, mert én az ő cselédje
29 1| akinek le s fel szaladozik az ádámcsutkája, mint a lúdgége, beljebb
30 2| szaladozik valami nyugtalanság az ádámcsutkájában, arra gondol, hogy milyen
31 1| mondanád mán ki, mölyik Ádámé, hogy tudnám, kit öljek
32 1| mögvárja, még az apja kezibe adhatja.~Szüle megborzadt. Majd
33 1| pittyegést, és ha Mátyás Etelnek adhatná az eszét, akkor a menyecske
34 2| Ferenc zihálni kezdett. - Tán adhatnám is mán a vacsorát, ne gyötörje
35 2| levélben, azt mondja Rókus, adjak neki kenyeret, mert ő möghal
36 2| annak nem ér a mondás.~- Hát adjál neköm is újságot!~- Hogyisne!~-
37 2| De erősködött, hogy csak adjam oda, ő mán úgyse éri mög
38 2| csináltassák meg az iskolát, és adjanak bele tanítót, mert másképp
39 2| konyhát, de nem mondott se adjonistent, se fogadjistent. Ferenc
40 2| mért oly szomorú, és nem adná-e olcsóbban a megvidámulást.
41 2| városi népeknek, inkább ezért adnák a pénzt, mint a sóskáért.
42 2| prédikál kéccör.~- De ha te adnál neköm fehér kenyeret, akkor
43 1| nyúlt a pohárhoz.~- No, nem adnám egy süveg ördögért, ha valami
44 1| Péterkének. A piacon már úgyse adnának érte semmit, mert a kérge
45 2| jobban tette volna, ha az adó leszállítására sarkallta
46 1| az akcist, be is ment az adóhivatalba, de egy alacsony kisded
47 2| eladni, hogy az ember az adóját meg tudja fizetni? Holott
48 1| macskástól, csak éppen az adókönyvecskéteket kímélve meg, mert az oly
49 2| doktorságot. Honoris causa, adományozva Mátyás, mint a nemzet egyeteme
50 2| nézzen bele, nehogy valami adósság miatt még a tanyát is ellicitálják
51 1| mindig olyan barátságos adótiszt volt az, azt mondta neki,
52 2| össze a kettejük pénzét. Adott-vett Etel helyett, de elszámolt
53 1| a vöröseinkkel, mert se adóval nem sarcoltak bennünket,
54 2| lányom, hiszön azt nekem adtad, most is az van rajtam a
55 1| oldalán van, most ki is van adva felesbe, de hát azt el is
56 2| egyszer, már jól bent az adventben, meglátta Márikát a tisztaszobában
57 1| tagos, bírós mind a kettő. Afelől természetesen nem kérdezősködtek,
58 2| fölfelé, be, a fehér virágos ágak közé, mindig följebb, mindig
59 2| forgatja, hasonlítgatja az ágakat, óvatosan, hogy le ne üssön
60 2| ragya verje el útról útra, áganként és kacsonként a nemzetközi
61 1| pödzeni a tényvalót, mint agárkutya a nyulat. Mögkocogtattam
62 2| létra alá, amelyen szüle ágaskodott, és mindig olyankor nézett
63 2| őszibarack megkötött, de két kis ágfa törötten, elszáradtan lóg
64 1| szülével, a füstölt húsokat aggatják föl. Nem tesz semmit, Etel
65 1| volna valakihez, de nem is aggatódzott szántszándékkal senkibe.~
66 2| köll az embörnek.~- Nono - aggóskodik Mátyás -, de azért mégse
67 2| tiszta-szobában. Látod, itt az ágyacskád mög a sublótod mög a tükröd,
68 2| bajod, hogy magad vetöd az ágyadat, osztán nagyon szélösre
69 1| Nagyokat puffant a kolonc az agyagtapasztáson, ahogy a kutya körbe-körbe
70 1| meglátogatta Pirost a halottas ágyán, a szuszék ott volt az ágy
71 2| Boldogasszony ott áll az ágyánál, és rázza a vállát.~- Etel
72 1| mindenkinek jutott. Mátyás is az agyarára szorított egyet, és kihúzta
73 1| Szép, nagydarab ember. Agyas-fejes, vállas, markos. Formázza
74 1| valamit? - szólok ki neki az ágybul. Möghallhatta, mert a szobaajtó
75 1| csak úgy vótam, ahogy az ágybúl kiugrottam, oszt éröztem,
76 1| Igaz, hogy a víz nem ért az ágyig, csak a sublótra hullott,
77 2| nem látjátok, hogy emböri agykoponyák?~- Hát igön, kutyafejű tatárok -
78 2| galambitatónak hazaviszi az agykoponyát, mert azt tartják, ha a
79 2| kaszába szaladhatott volna, ló agyonrúghatta volna, az mind lehetett
80 2| és ígérte neki, hogy agyonvágja, ha szülének panasza lesz
81 1| mert majd akkor engöm is agyonvernek, oszt egy kárbul lösz kettő,
82 1| lett volna, úgy lehet, ő is agyonverődött volna, mert a népek mindig
83 1| világít be.~Etel lecsúszik az ágyról, s a fehér homályban fehér
84 2| behívnák katonának, hogy mint ágyú hirdesse a jó Isten dicsőségét,
85 1| ultimátum. Az már az első ágyúdördülés a háborúban. De már nem
86 2| tettek, az Isten könnyebbítse ágyuk szalmáját, akik ebben mesterek
87 2| lövészárkokban, kinek az agyveleje kiloccsanva a széttört koponyából,
88 1| Éppen ezért vöttelek elő. Ahelyött hogy tyúkkal-kaláccsal kecsögnél
89 1| most vagy hatvanhárom.~- Aj-haj - sóhajt Szpiritutó, fölnéz
90 1| koronája van ezüstpénzben? Ajajaj, az jár csak rosszul, mert
91 1| való mán az.~- Jó ez még ajándéknak, fiam. Tarlón járáskor hasznát
92 1| lakótársat. És mivel apró ajándékok erősítik a barátságot, a
93 1| Márikától küldte át az ajándékot délután, Márika ottfelejtkezett
94 1| matériát mindig Mátyásnak ajándékozta.~- Nem tudom, Mátyás bácsi,
95 1| hanem herőcét is. Etel ugyan ajánlkozott, hogy majd ő áll a lábas
96 1| kipróbált barátnak,~szeretettel ajánlom ezt a könyvem.~Móra Ferenc~ ~
97 1| nincs benne szék.~Ferenc azt ajánlotta, hogy a földnek a víz felül
98 1| Szpiritutó, hány hét a világ?~- Ajjaj, ne is kérdezze.~Mátyás
99 2| mosolyát nem zavarja meg az ajkak szétnyílása.~- Ne bántsa,
100 1| ujja közé vette az alsó ajkát, mint mindig, ha olyasmit
101 2| ölbeli, valami nagyon nem is ajnározgatták soha, mert Etel azelőtt
102 2| fejébe, hogy a tisztaszoba ajtaja is nyitva volt, és a földön
103 1| kivilágosodott, s a gazda a fészer ajtajában ráismert a vászonruhás emberre.
104 2| kopognak az igazgató úr ajtaján. Tessék. Mátyás topog be.~-
105 1| Mátyás nem ment be a nyitott ajtajú kis szobába, amiből tódult
106 2| hitték, csók nélkül ez a szép ájtatoskodás se válik lelkök üdvére.
107 1| engedték, bele is ütötte az ajtófélfába. Valami Talí vagy Pali bácsi
108 1| olvadt havat a sapkáról az ajtófélfához. - Alighanem az volt az
109 1| koppan-e, vagy a lába az ajtófélfákban.~- No, nyugodalmas jó éjszakát! -
110 2| az ereszet alatt, és az ajtófélfának vetve a vállát, eljátszogat
111 1| kis tanyából hallott volna ajtónyitást.~Csakugyan onnan jött ki
112 1| nyelvin.~Mátyás nem rohant ajtóstul a házba, hanem a „dicsértessék”
113 2| ostort, megcsapkodja vele az akácfa poros ágait, és indul vissza
114 2| megindítani, máskor meg ha egy akácfalevél esett a fejére, az ekét
115 1| mellett. Annál a villa formájú akácfánál.~A keresztet odatámasztották
116 2| Ráeshetett a lelkére valami akáclevél. Semmi névvel nevezhető
117 2| magával, de hát hálóhely akad-e ott? Ugyan most még melegek
118 2| holott semmi törvényes akadálya nincs a visszatérésnek,
119 2| múlt télen nyelvforgalmi akadályokba ütközött.~Midőn a szent
120 2| ahol az apja fakó-szekérön akadozik.~Mátyás nem is mondja, amit
121 1| hogy vékony folyású és akadozó erecske volt. De sokszor
122 2| homokra. Bikanyálrongyok akadoztak a lovak fülébe, az ostor
123 2| előre, egyszer egymásba akadtak, máskor megálltak, amire
124 1| bele, a szeme is föl volt akadva, ő fogta le.~Mátyás kivette
125 1| hogy most már a Mátyás akaratából is regulázhatja Etelt.~Ó,
126 1| elé, mert azzal a Mátyás akaratának eleget tett volna, de nem
127 1| elcsudálkozott magán, még a gyerek akaratos haját bontogatta. Mi juttatta
128 2| lesimogatván a tenyerével az akaratosan fölperdülő, vékonyra száradt
129 2| csinál magának. Sose gondolt akarattal a halott asszonyra, mint
130 2| lesz mit a tejbe aprítani, akárhányan kérik az őrlöttet. Ma is
131 2| közbenjárásnak, árvaszék vagy akárhol, hát csak neki szóljanak.~
132 2| homokot. És merne fogadni akárkivel, hogy abbul kapor lesz,
133 2| azt bámulta benne, hogy akármekkora szél fújt, mindig úgy alkalmazta
134 2| ezt majd elintézi kendnek akármelyik bank vagy a posta is. Csak
135 2| igazi ura feje alját, aztán akármit csinálnak a tóval az inzsellérek,
136 1| hogy nem él őzhússal. Nem akarna-e valami jó kis bérletet?
137 2| nézném, édös apám, templomba akarnánk mönni, oszt az enyimet a
138 1| volt a szemében.~- Az orrát akarom megtörleni a kis mérögdudának -
139 1| kevesebbet adtak érte, mög el se akarták vönni. Fizetni mög mindönki
140 1| csőszt.~- Mintha... mást akartál volna... mondani... sógor.~
141 1| népeknek, hogy mink föl akartunk benneteket szabadítani,
142 2| Mátyást, hogy a nyakába akassza a subát, és betegye maga
143 1| kieszelte, hogy azt nyakba lehet akasztani és azért illedelmesen hálát
144 1| onnan a városba, még tán akasztás is lett volna belőle - most
145 2| nem a csendőröket mondta akasztófáravalónak, hanem azt, aki kitanálta,
146 1| a kezembe, hol a kaszát akasztom le a szögrül - mögálljatok,
147 1| világában; tisztára egyéni akció, és sohase hivatalos hatalommal
148 2| aztán olyant nyög, mint akiből mindjárt kiszakad a lélek,
149 1| puskáját is rájuk fogta, akibül a seregélyeket szokta ijesztgetni.
150 2| kobakjába helyezett, már abba, akiébe. Hogy ötvenmillióért adják
151 1| nem teremtett az Isten, akiért ő egyet lépne, és mikor
152 2| hogy ilyenkor az a győztes, akihöz az asszony húz, hogy talán
153 2| olvasott levelű gallyán, akikre még nappal is bakter vigyáz?
154 2| amit vesz, meg azok is, akiktől vásárol, mert senkit meg
155 1| kakasnak véli Ferencet, akin még jércének is megakadhat
156 2| emberrel közlekedni, no. Mert akiről tudja az ember, hogy mit
157 2| vásznak száradtak a napon, akkorák, mint egy sátorlap, de hófehérek,
158 1| tisztelettel hallgatják az akkori nyálas fiatalok; csak ki
159 2| hínáros zöld tócsában. Akkorka csak, hogy egy felnőtt ember
160 2| hogy odafönt is laknak, akkortájban már rendes ember nem tartózkodik
161 1| az adóhivatalba, de egy alacsony kisded barna ember, hiszen
162 1| farsang - guggolt le Etel, aláfújni a nyers venyigének, amely
163 1| Péterkére az ablakot, és aláigazította a vállát a keresztfa jobb
164 1| meg a következendőket is aláírhatja minden ésszel élő ember.
165 2| látta rózsállani, a többi alakja nem rémlett neki, mert azt
166 2| veszi, látja, hogy valami alakok vannak rajta, de inkább
167 1| faragva a fejfa, s már a szív alakot kezdte kiformálni a muszka,
168 1| Etel se szégyenlősebb, se alamuszibb, mint más asszonyi fajzat.
169 2| nyelvkönyvben előbbre való az alany meg az állítmány, ami helyes
170 2| hallotta az állítmánykiegészítő alanyesetnek? Aztán meg a háború alatt
171 2| értelmesen. Gyászmisét szeretne alapítani. Minden esztendőben Szent
172 1| forgalom, kis haszon elmélete alapján úgy számított, hogy a kút
173 1| eltorzítva benne, mint az ideális alapon álló történetírásban. Legalább
174 2| énekel.~Szülének nagyon alázatos lesz az arca.~- Az Isten
175 2| kérdezte tőle, gyáva, kéregető alázatossággal, hogy meg tudná-e ő neki
176 2| tenni, Márikának meg kellett alázkodni és megkérni Péterkét, hogy
177 2| nem járul hozzá az Isten áldása. Sőt addig irigyelte szüle
178 1| Isten meg is hallgatta az áldást és adott is ezerannyit minden
179 2| furcsa kis madárarcot.~- Áldjon mög a Jézus-Mária-Szent
180 2| szerint főfelügyelő úr, áldott jó ember. Nem bírságolta
181 2| elnyelte Etelt, megelégelte az áldozatszedést, és nem akarja elvenni az
182 2| míg lehetett, de végre is áldozatul esett a többségnek. Nemcsak
183 1| rejtélyességével se egyéb, mint egy alföldi mocsár, nem akadt még eddig
184 2| találtak, de még koporsót is alig-alig. Ugyan ez már igen mindegy
185 1| rábólint.~- Csakis. Én is ezt álítom.~Egy hosszú, sovány ember,
186 2| de nagyon lomposan, az alja ki van a derékszíj alul.
187 1| mégis bezárja, csak az alján igazít valamit a lába fejével.
188 2| leltározta föl a bűnre csábító alkalmakat, amelyek elég sokat ígértek.
189 1| heherésznek. A homályvörös alkalmasabb hálóvetést próbál.~- Hát
190 2| hordott a posta, amik nagyon alkalmasak voltak arra, hogy Péterke
191 2| leütöttek, vagy ha talál valami alkalmasat a kőfaragónál, vegyen újat
192 1| engedelöm, nem volt sömmi alkalmatlankodás - tette a tenyerébe Etel
193 1| barátságot, engedelmet kérök az alkalmatlankodásért.~- Kész az engedelöm, nem
194 1| Pétör-Pált, a géphöz köllött neki alkalmazni magát, hogy möhessön vele,
195 2| szorosan vett közigazgatási alkalmazott zsinóros atillában szolgálta
196 2| akármekkora szél fújt, mindig úgy alkalmazta magát, hogy rá tudott gyújtani.~
197 2| szájmozgással mondja elő az ilyen alkalomra szerkesztett könyörgést
198 1| dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsoká eltakarja.
199 1| bicskájával, és az esőszagú alkonyatban a lábnyomszéles mezsgyéken,
200 2| nagyon finom üzlet, ott nincs alku - hanem azt is, hogy nemcsak
201 2| a szömömet.~Péterke nem alkuszik. Elfogad minden feltételt,
202 2| Mátyásnak sokat módosult az államelmélete és szociológiai felfogása,
203 1| mindjárt átmenni vele.~A Bojszi államhatalmat sejthetett az idegenben,
204 2| csak azt nem tudja, hogy az államhatalom melyik képviselőjével van
205 2| meg alázatosan, hogy vegye állami kezelésbe az iskolát. Ezen
206 2| senkivel se közli, hogy az államjogi elméletek terén helyreállította
207 1| nincs ugyan kibékülve az állammal, de abba mégse akar beleegyesülni,
208 2| mikéntje nem engedi az idegen állampolgárok legszentebb magánügyeibe
209 2| néma villám a másikat érte, állandó lobogásban volt az ég. Mire
210 1| míg végre szép kerek tóvá állandósult, amely nemcsak a rideg történelmi
211 1| mikor találsz kvártélyt.~Úgy állapodtak meg, hogy együtt viszik
212 2| föl Ferencnek a családi állapotát, hanem lélekvásárló szándékkal
213 1| szédeleg. Egyszóval abban az állapotban volt, mikor a férfiember
214 2| vágott hozzá az ura, mikor állapotos volt? - kérdi az igazgató
215 2| szeretik, az este borotvált állára, de ők kikeresik, ahol a
216 2| csak savanyodik a tej az állásban, és akkor Mátyásnak is be
217 2| kezével fölemeli az Etel állát, másikkal megfogja a kezét.~-
218 2| tollba, bőrbe, emberbe, állatba. Az ázott veréb behúzódik
219 2| föl akar fújódni!~Csak az állategészségügyi politika tárgyilagos kritikája
220 1| hogy legalább az oktalan állatok meg ne csúfolják. És megnézte
221 1| ősanyánkhoz, és más teremtett állatokból is csipegetett hozzá egy
222 2| vagy a csendőrrel.~- Az állatorvossal, doktor úr - magyarázza
223 2| a tanyaiak sarcolására! Állatorvost szervezött a tanyára! Hát
224 1| csinálna magábul oktalan állatot embörnyi embör létire.~Ezt
225 2| odaserdült a kútvályúnál álldogáló két férfihez.~- Maguk mög
226 2| almának is ellenállt, olyan állhatatossággal, mely Ádám fiainál csak
227 1| táncolni! Márika akkor már nem állhatott ellent az ördög kísértésének,
228 2| hajukat. Most már majd talpra állítja Ferencet is, és megtanítják
229 2| előbbre való az alany meg az állítmány, ami helyes is, mert hogy
230 2| aki hírét se hallotta az állítmánykiegészítő alanyesetnek? Aztán meg
231 2| Ezt nem kérdezte, hanem állította a tiszta feketébe öltözött,
232 2| kalauzolja el Ferenchez, s így is állítottak be hozzá karácsony után,
233 2| mikor újra a mezőbíró elé állították, aki verte a pipáját a nagy
234 1| és megkérdezte tőle, hogy állja-e már új asszony a Piros helyét.
235 2| befogott az eső, a fene álljon a gyökeribe, és mivel a
236 2| a válasszal.~- Miért ne állnék? A macska is szömibe mer
237 2| ha eszébe nem jut, hogy álló-t farag az unokának. De hát
238 2| lábszárcsontok, szép körbe állogatva, mint a kuglibábuk. A teke
239 1| szent életű vasfazék.~- Állok elébe - könyökölt az asztalra
240 2| eszébe nem jutott azoknak állót csinálni, de még a maga
241 2| ketten a Mária zsoldjában állottak. Egész bizonyos, hogy nem
242 2| el Ferenc.~- Hiszön ott álltam az én édös uram háta mögött.~-
243 2| még, nézzük csak, hogy is állunk az idővel. Négy hét, nyolc
244 2| lesz-e megint olyan szép álma. Ezen az éjszakán még szépült
245 2| bennem, se én őbenne, mert az almában leginkább csak a szagát
246 2| zarándoklatokat vezetni, egy kosár almáért vagy egy szakajtó dióért
247 1| fehér-piros, mint virágos almafa a napsütésben. Tudni való,
248 2| szőlőpásztákon, a megtámogatott ágú almafákon, a gyönge szélben szőke
249 2| rothadt még, de Péterke még az almának is ellenállt, olyan állhatatossággal,
250 1| egyszer azt is látta szüle az almárium mögül, hogy pajzánkodva
251 2| öszik.~Ferenc azt felelte, álmatlankodik mostanában, és ez igaz is
252 1| a falba. Hát csak sokat álmatlankodtam én emiatt, akkor se tudtam
253 2| bizonyos nem volnék benne, nem álmodnék vele annyit. Se nem képzene
254 2| Evvel szokott hát maga álmodni, édös uram. Miért nem löhetött
255 2| reggel azt hitte, hogy csak álmodta az egészet, bár az szöget
256 2| régibb, a másodikat csak álmodtad, most már azt is el kell
257 2| úgy nézi, az igazgató úr álmos is már, átkíséri a kis tanyába,
258 2| Adjon Isten, miniszter úr, álmosítani köllene mán az iskolát,
259 2| a szeme majd leragadt az álmosságtól, de elaludni nem bírt.~Mátyás
260 2| istállóban történt meg, almozás közben, hol az ágy szélén,
261 2| Etellel, mint e hetek mély álmú éjszakáin. Elmondta neki
262 1| mind a hármat, éjszakai álmukban, mert meglátták, hogy aranypénz
263 2| mert a föld úgyse szalad el alóla. A nap a jól végzett munka
264 2| összeér, és ott döfködik az álomban összehúzott ráncokat, mintha
265 1| a zizergő homokon, lelke álomvetési közt, mikor éktelen gyereksivítás
266 1| állva, csak úgy ingvállba, alsószoknyába. Rákiáltok, hát te mit csinálsz?
267 1| mint a szombat, kilóg az alsószoknyája a fölső alul. Mire Etel
268 1| bátorkodott, a kezibe kapta az alsószoknyáját, és a nyakába vötte a világot.
269 2| kívánságról, elég azt csak általánosságban előjegyezni a misenaptárba,
270 1| De mostan feküdj le, oszt aludj. Ez már mög van beszélve,
271 1| bántsuk szögénykéköt. Hagy aludjanak együtt, hiszön úgy össze
272 1| soká. Valami nagy fák közt aludtak akkor ‑ mikor megvirradt,
273 2| Azelőtt fehér volt, mint az aludttej, de most valóságos hóka
274 2| a jobb keze feje volt ki alula. Abban meg nem egyéb volt,
275 2| mán nagyon tisztölöm a hét aluvó szenteket, és nem bánnám,
276 1| úgy múlik el legjobban, ha alvást tettet.~Ferenc megjött,
277 1| hogy hogy s mint s eme s ama? Hogy hogy lösz hát mán
278 2| vagy ül kend emennyit meg amannyit.~Ilyenkor aztán Mátyásék
279 2| mesterek, ez ennyit kért, amaz emennyit követelt, még a
280 2| ennek a földjét elkerülte, amazét csúffá tette, az egyik helyen
281 2| szegényebbje nép is, ugyan fizetni amazok fizették azt is, amit emezek
282 1| hegyeken, a tengerfölön, amelybe beleesett az ég, virágzó
283 1| külországokban se így van, amelyeket ő jártában-keltében föltekintett.
284 1| megostoroztak. Vannak szemek, amelyeknek a nézésétől reszketés áll
285 1| túl a gömbölyű hegyeken, amelyekre hósapkát rakott ma virradóra
286 1| kör is abban a házban van, amelyikben a bolt. Már hogy a kocsma
287 2| ilyen levelet is látott már, amelyikből kimaradt a dátum. A szomorú
288 2| is ott volt a szájánál, amelyikbül önni adott neki a gazdája.~
289 2| öreg tanyából temessék? Amelyíkbül az apját, anyját, feleségét
290 2| ha talált volna olyant, amelyiken csak két egészséges virág
291 2| míg talál benne egy képet, amelyiknek alatta is van, hogy ez tatár
292 1| olyan firhang a világon, amelyikön az Úristen szöme keresztül
293 1| mondta.~- Hideg az a dunna, amelyiköt asszony nem melegít.~Ferencnek
294 2| A jegenyeszegte határ, amelyről éjszaka még a régi pásztortüzek
295 1| nemzetségből származik, amelytől távol van minden fennhéjázás,
296 1| kapta félre a fejét, és amennyiben ruházati fölszerelései engedték,
297 1| sokféleképp lehet magyarázni, mint amennyiféleképp a világosságot lehetne.~
298 2| a táborból. Sokszor? Hát amennyiszer akart. Aki, pénzzel duggatta
299 2| hogy ne annyit kérjen érte, amennyit ő akar. A tojással ezt mégse
300 1| nagyon beleszeretött abba az Amerikába - neheztelt meg tréfásan
301 1| hadonászott mind a két kezével. Amerikát magyarázta. De nem ért már
302 1| szerencsétlenül járt.~És amíg megy Mátyás az elszáradt
303 2| testamentumot akar tenni, amihez pap kell, és éppen azért
304 1| kénytetnek engöm olyasmire, amihöz nem húz a véröm? Hát olyan
305 2| barátságosak voltak hozzánk. Adtak, amijük volt, teát, savanyú káposztát,
306 2| ezeket az ortályoskodásokat, amikbe ő soha bele nem szólt, mert
307 2| gömbölyűségű özvegynek, amikből Ferenc nemcsak azt tudhatta
308 1| régész azt mondja, kőbalták, amikkel tízezer évvel ezelőtt verte
309 1| kérdés azok közé tartozott, amikre a kérdező nem szokott feleletet
310 2| tipegő gyerekkorában, és amikről ma is azt hiszi, amit akkor
311 1| várak, kastélyok voltak, amilyeneket a maga hazájában látott
312 2| mondta szüle olyan hangon, amilyenen a tudós beszél a tudatlanokkal. ‑
313 2| mindenki olyan mesterségből él, amilyenhez ért.~Rájuk, a tanyaiakra
314 1| puccoskodom, se el nem táncolom, amim van.~Inkább szomorúan beszélt,
315 1| mivelünk se töszik le a sírba, amink van, mindönünk ő jussolja
316 1| ucca-cifra, házi rossz, mint aminőket most látni.~Igen, Ferenc
317 1| volna ki az ember a házból. Aminthogy a Bojszit is nemhogy kiverték
318 2| hadifogoly”.~Ferenc az ámítónak ezt a levelét is betette
319 2| A kenyérrel mög csak az ammönre jutottunk, akárhogy porcióztam.
320 1| mög? Nem az udvarit, hanem amölyik mifelénk néz. Nem ám, úgy
321 2| zabkenyeret, de tán még olyant is, amölyiköt csupa merő fagyökérből őrlöttek,
322 1| azt, Etel!~- Kicsodát? - ámult rá Etel.~- Hát a Rókusodat;
323 1| származott volna, és az angol-kisasszonyok tanították volna meg rá,
324 2| Vagy zsidóul van, vagy angolul.~Mátyás vállat vont, és
325 2| testvér, túr ám magának az ángya térde!~Ebből aztán nagy
326 1| csudálkozik rám Róza -, tán az angyalát látja?~No, majd nevetsz
327 2| Ugye ezek a Szűz Mária angyalbárányai?~- Nem, ezek a Szűz Mária
328 2| ott a kuckóban. Látható angyalnak a láthatatlanok mellé, akik
329 1| muszkául volt írva, de ha angyalul lett volna is, attul már
330 1| felesége, a Róza öregebb ángyának.~A kisasszony-nap reggeli
331 1| palástolta a bűnét Piros ángyó is, mikor a nagy muszkát
332 2| szomszédasszony, sógorasszony, ángyomasszony, Etellel idős menyecske
333 2| valamikor. Ezt az Etelt Annusnak hívták, és az édesanyja
334 1| nem érezte, hanem úgyis annyian vannak odabent, hogy be
335 2| csudálatos, azóta jut neki eszibe annyiszor, hogy hogy bomlott őérte
336 2| Amennyivel Péterke fürgébb, annyival Márika nagyobb és hosszabb
337 2| köszörülni. Magyaráz.~- Ez vót az ánti-világban a pipahelöttes.~- Gondolja? -
338 1| majd nemsoká mondod, az anyád ne szült volna! - tágult
339 2| kivárni édös anyámat.~- Édös anyádat? Kivárni? Honnan?~- Bent
340 2| békalencséket.~- Eriggy anyádért mög öreganyádért - löki
341 1| gyöngéllettek a menetszázadba. Az anyafecske jajveszékelve ugrálta körül
342 2| boldogan az Úrban és az anyai szeretetben.~Másnap délután
343 2| igazgató úr látja. Barna anyajegy, van ilyen másokon is, kin
344 2| ártatlan kisfia testén az anyajegyet, amely mindenkinek eperszem,
345 2| Persze nem jöttek el, csak az anyakönyvbe íratták be magukat tanúknak,
346 2| nekik meg a kapitánysági anyakönyvvezető is, hogy a holttá nyilvánítási
347 2| Nem győzte kivárni édös anyámat.~- Édös anyádat? Kivárni?
348 2| Úgy nézöm, kifogyunk anyátokbul - mondta a fiataloknak -,
349 2| megy, mert már jönnek az anyjáék, a kötőjébe fogódzik Etelnek,
350 2| utat hazafelé? Apjához, anyjához, párjához, gyerekeihez?
351 2| emlékszik, amit reggel az anyjától hallott, hogy ő most új
352 1| mán bele te is az eszödet, anyjuk, te is puhítsd ezt a fahitüt.~
353 2| gyerekek se nagyon emlegetik az anyjukat, mert amióta a baj érte,
354 2| könny.~- Ne törekedj azzal, anyjukom, nézd, a mi Urunk Jézus
355 1| volna csak nyelvelni az anyósával, mármint a Mátyás anyjával,
356 1| meg kell szokni.~- Hát az anyósodékkal élsz, Etel? - néz körül
357 1| is tökéletes, tartja az anyóstörvényt, s akkor is szúr egyet a
358 2| illik is bölcső fölé hajló apához.~Esik az eső, mégpedig őszi
359 1| furcsán a nagy késsel az apai fájdalom első dühében. De
360 2| az a leghatalmasabb. Az apámat is mögötte, mög annak az
361 2| vissza is érnek.~- Édös apámék addig szömmel tartják a
362 1| Azt mondja, gyerünk „édös apámhoz”, mármint hogy Ferenchöz,
363 2| szeretnék cserét tönni édös apámmal - mondta Ferenc, éppen csak
364 2| szólni köllött volna édös apámnak - tekingetett Ferenc a Mátyás
365 1| taszigálták egymást. Kossuth apánkkal és az elvi harccal senki
366 2| gyerökök, ha zsivajogtok, mikor apátok még alszik! Ha tehetné,
367 2| kereshet? Az utat hazafelé? Apjához, anyjához, párjához, gyerekeihez?
368 2| sokszorosan megkapja az apjától. Valami csudálatos volt,
369 1| urukat, a gyerekektől az apjukat, és elviszi őket, senki
370 1| öregebbjei, akik még hallottak az apjuktól, öregapjuktól azokról az
371 2| inkább beküldené kocsival az apósát. Nem, az igazgató úr meghalni
372 1| Abbazia, Villa Jeanette, 1927. április 25.~ ~~ ~Szüle a bográcsot
373 2| az is, lesz mit a tejbe aprítani, akárhányan kérik az őrlöttet.
374 2| ügyesen, gyöngyös szekercével aprítva a fát.~- Etel, fiam - mondta
375 2| gondolta volna, hogy még ilyen aprócska a család. Azt hitte, Ferencnek
376 2| gondol, hogy így szeretné apróra vágni és tűzre rakni a világ
377 2| Az első esztendei termés aprós volt, de sok és édes. A
378 2| még fölteszi az ételt, és aprózza alá a fát, arra gondol,
379 1| fenékről kotrott fel az ár. A paraszt azt mondja róluk,
380 1| mondaköltészete. A tó néha áradás után különös kifúrt köveket
381 2| megint meglimitálják az árakat úgy, mint a háború alatt
382 1| fekete firhangja, még az ég aranyablakai is behunyták a szemüket,
383 2| szivibe.~- Öszöl egy szép aranyalmát?~- Nem öszök - rázta Matyika
384 1| sármánymadarak árulták az aranyat, és a sövényben a cinegék
385 2| majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a
386 1| hazasegíti valaha az Isten, aranyba foglaltathatja a muszkát,
387 2| Ekkora értékért. Se az aranyért, se a kőért. Ritka. Ritka
388 1| violás felhőiben és geniszták aranyesőjében. Ezen a földön nem szentelnek
389 1| van egy aranypénze meg egy aranygyűrűje, eddig a bocskorában volt
390 2| búzamező, mint az ég, az aranykalászok mind érettek, már lehetne
391 1| arany bárány... a... aranykos... mingyár össz... össze
392 2| szilvafákat is, s kezd napszínűvé aranyosodni a hajnalszín palástja. Ez
393 1| a haja, mint búzaszőkébe aranyozódik, de ez is csak most jutott
394 1| csináltatni, neki van egy aranypénze meg egy aranygyűrűje, eddig
395 2| nem tudjuk. A homokban az aranyszemek olyan vidáman csillognak,
396 2| maga tömködi koszorúba az aranyszénát, beletűzi a fehér csinált-virágot,
397 2| keresztülvilágítja a vékony esőszálakat, aranyszitájukon keresztül látni a szivárvány
398 1| szaladni, és egész három arasztos hosszúságában végigvágódott
399 2| muhar is tiszta búza, s mért arat most muhart az is, aki búzát
400 2| a csemegekereskedők nagy árat adnak a gyümölcseért, mert
401 1| tó bemászik a földekre, s aratás helyett majd szedhetik a
402 1| csináljátok - vont vállat Etel, és aratott, kapált, nádat vágott, piacozott
403 2| poros, izzadságtól fényes arcok meredtek egy tömzsi asszonyalakra,
404 1| szív formájú, sima, fehér arcot mutatott. Nagyon összeillő
405 2| másikat meg ő; új földeket árendál, kereskedik búzával, kukoricával,
406 1| két-három holdas gazdák meg árendások, felesek, harmadosok, azok
407 1| Ilona, aki majd megbomlik az Árgyélus királyfi végett, mégis csak
408 1| megokosodtak, nem bujdosnak az ifjú Árgyélusok elül, inkább kiülnek elejbük
409 2| A báró kezet adott, az arisztokrácia és a gazdatársadalom összekaronkozott
410 1| mert magasan jár a föld árja, s negyedik-ötödik ásónyomban
411 2| mögláthassalak.~A szeme árkábul kicsöppent egy könny. Etel
412 1| Aztán a muszka átugrott az árkon, Ferenc megindult a temető
413 2| igazgató úr. Nagy csomó árkus papír, toll, tinta előtte,
414 2| a Boldogasszonynak nincs árnyéka. A világosság egyre nagyobb
415 2| kendnek az apja még csak az árnyékával mérte az időt.~Ez egy kicsit
416 1| billegtette az ujjait, és olyan árnyékok mozogtak a falon, mint a
417 1| fizettetett, mert a malaca az árokparton túrt. Egy öreg gazda azt
418 2| ezért leül egy kicsit az árokpartra, a hűvösbe, és előkeresi
419 1| lóbálta a karját a túlsó árokszélről.~- Eztet kapd meg. A gazda
420 1| emlegette a gyereket, ha jó áron adott el valamit, és annak
421 1| barátságot, a cukorfütyülőt pedig árpacukrok és halcukrok követték, a
422 2| olyan ember is, akit nem ártana, ha megvakítana az Isten.~
423 1| szereti magát a más dolgába ártani, de hát mégiscsak szomszéd
424 1| töhetött már ilyent ezekkel az ártatlanokkal!~Mátyás, mint vén csausz,
425 1| itthon? Volna lelköd ezt az ártatlant megbetegíteni abba a farkasordító
426 2| akkor se gondolt vele, sose ártotta magát a más dolgába. Egyszóval
427 2| ültetünk helyettük jobbat, nagy árú csemegeszilvát.~Mátyás észrevette,
428 2| Földvárra ment el deszkát árulni, csak külországba ment egy
429 1| koronájában sármánymadarak árulták az aranyat, és a sövényben
430 2| millió maradt a közgyámnál az árvák javára.~Így aztán nem csoda,
431 2| bizonyosan mint apa nélkül való árvának, azóta szinte bolondja lett
432 1| idejin itt nem hagyja az árvát. Én ugyan mondtam, hogy
433 1| tehetett, az volt, hogy az árvatölgyrül lemetszett egy elszáradt
434 1| nem is törődött soha az árvával. De hogy is felejtkezhetett
435 1| az elemi veszedelmekről, árvízről, földrengésről is mindig
436 2| történik az összeismerkedés, ásatás közben, de már ővele nem
437 1| hajkurásszák.~- Majd mögfogják - ásított Mátyás, és leakasztotta
438 2| közös gödröt kell nekik ásni. Különben hiszen most már
439 2| halni, ő el nem marad tőle ásóig, kapáig, abban az órában
440 2| eszibe jutott, hogy ő se az ásóját nem kapta vissza, amit Ferenc
441 1| árja, s negyedik-ötödik ásónyomban mindenütt fölfakad a víz.
442 2| földet megfordítottak, négy ásónyomra. De ahogy rendelve volt
443 1| mindönt vállalok, csak egy-két ásós, csákányos embör tartson
444 1| fecskék a szarufán. Az öregek asszentálták a fiatalokat, s egy gubbaszkodó
445 2| ahogy egymásra simogatta az asszony-ingeket, szoknyákat, blúzokat, akkor
446 1| helytelenkedésen nevetett még esztendős asszony-koráig. Nem volt Etel se szégyenlősebb,
447 2| Mária-látó asszony meg az asszony-látó férfi lakott valamikor,
448 2| tudod.~- Csakugyan vót neki asszonya?~- Csakugyan.~- Kocsmárosné?~-
449 2| arcok meredtek egy tömzsi asszonyalakra, aki mind a két kezével
450 2| rakni a világ minden rossz asszonyát. De magára is haragszik,
451 2| láthatóan kedve telik az asszonyban, megfogja a bal kezét a
452 1| Hiszön tudják, milyen ez az asszonyféle.~- Mi lelt no, tán itt felejtöttél
453 1| szemibe is mer nézni az asszonyfélének. De ez nem esett rosszul
454 1| mint az érettbúza-színű asszonyhaj, máskor haragos-zöld, mint
455 2| egyszer csak rákiáltott valami asszonyhang:~- Bácsika, elvesztette
456 2| beszélgetést hallott Ferenc, két asszonyhangot, az Etelét meg egy vastagabb
457 2| ő is elment a léleklátó asszonyhoz. A léleklátó asszony behunyta
458 1| csirkére éhöztek ezök, hanem asszonyhúsra! Mit csináljak, hova lögyek,
459 2| közelebb ért, akkor látta, hogy asszonyingek. Egy kopasz öreg ember is
460 2| dekoltázs. Ez az első vizsga az asszonyiságból.~Este volt, vacsoránál ültek
461 2| volna, mint más homoktaposó asszonyláb, nem volt se formásabb,
462 2| közönségesen teremtette az asszonylábat. De az Etelé olyan testszín-fehér
463 2| tudni. Ott lakott, nála, az asszonynál?~Nem, csak kiszökdösött
464 2| része a télen, mikor az asszonynépnek nem is lehet egyéb mulatsága,
465 2| nem nyiharázott a többi asszonynéppel, ugyan nem is nagyon sikoltoztatták
466 2| egy fokkal sem különbek az asszonyoknál. Több negyven esztendejénél
467 1| Vagy tíz háznál rátörték az asszonyokra az ajtót, sok helyen kifolyatták
468 1| állam is, ami elkívánja az asszonyoktól az urukat, a gyerekektől
469 2| Énneköm csak Etel volt asszonyom ezön a világon, a többi
470 1| mézeskalácsosok. Hallott olyan asszonyrul, aki két tehenet kiárult
471 2| a bajusza, addig csak az asszonyszáj elül törülgeti félre, mikor
472 1| embör malacának.~Kemény asszonyszív legyen az, amelyik még az
473 1| szemű jegenyék alatt, az asszonyszőke vadvizek mentén ma nagy
474 2| szabadult meg, hanem az asszonytul is. De hát mért köllene
475 1| Rókusának tán még sírt se igön ástak.~- Nem tán? - kapott Mátyás
476 2| lehet, ha fagy le nem csípi, aszály le nem égeti; szél le nem
477 1| leülteti Szpiritutót az ászokfára.~- No, majd ez nagyobb melegöt
478 1| szolgálja fel a fenét, és aszott kezével magasra emeli a
479 2| tanyáját, vagy fölgyújtotta az asztagját, vagy elvágta a nyakát.
480 1| marokverő lány eleget hálált az asztagok tövében. Nem, Etel nem volt
481 1| bársonyabroszok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói
482 1| olyan félig háttal-formán az asztalnak meg a világosságnak.~Mátyás
483 1| csöndes nevetés döcög végig az asztalok mentén. Köz-öröm, ha a dicsekvő
484 1| mert nagyon kecsegtette az asztalos, ahhoz kellett volna a segítség.~-
485 1| mert ha annak idején az asztalosnak adta volna el a fát, sokkal
486 1| tisztelendő úr, kegyetlen nagy asztalverdeséssel.~- Hol vagytok, ti elvetemödött
487 2| ezelőtt. A télen azért csak át-átjött az Etel, szólni ugyan egy
488 1| Nem tesz semmit, Etel is átadhatja neki, amit hozott, ez a
489 1| kőművesök?~- Nem, hanem átaljában mindönféle munkások, akik
490 2| is teszi Mátyás a munkát, átcaplat Etelékhez ebben a lucsokban
491 2| mikor Mátyás nagy nehezen átengedte druszáját szüle karjaiba,
492 2| éhezzen, még a másvilágra átér. Jobb emberek voltak azok,
493 2| de már megy is vissza. Átfázott a temetőben délután, Péterkét
494 2| Fölágaskodik mérgesen, és átfogja az oktalan. Mintha az ember
495 1| magától fölkuporodott mellé, átfogta a nyakát, és mindjárt álomba
496 2| hullott levél. Fölvette, átfutotta, csak abban különbözött
497 2| mögágyazni is mindön este átgyön, mióta Róza itthagyott.
498 2| közigazgatási alkalmazott zsinóros atillában szolgálta az emberi művelődést,
499 2| bánta volna meg, legalább az átírásig. De a gyümölcsfavirágból
500 1| bolondból.~Ha este Ferenc átjött a gyerekért, szüle úgy pergett
|