19-atjot | atkec-bezav | bezze-csond | csong-elese | eletb-epers | epesz-felig | felin-furdo | furge-halsz | halva-hozza | huber-kakab | kakas-kezei | kezel-koros | koroz-lebal | lebbe-makoz | maksz-megta | megte-mosog | mosok-odane | odany-palin | palya-rater | ratet-subaj | subas-szivr | szivs-temet | templ-ugyes | ugyit-vetot | vetog-zugta
Kötet
2005 1| pillanat a vérségi kötelékek életbeléptetésére. Megsimogatta a gyerek buksiját.~-
2006 2| kezét. De ami aztán a tiszta életet illeti, no, erről reggelig
2007 2| számára, ha ő az ő édes ura életét is elkívánná. Nem, senki
2008 1| mégis szolga marad egész életire?~Már akkor tele volt a kör
2009 2| mint ő, mikor a Ferenc életkorát megtudta. Kölcsönkenyér
2010 2| hát az is törvénye ám az életnek, hogy kés, kanál ne legyen
2011 1| Hát mért fájna? Soha életömben nem fájt még neköm a nyelvem.~
2012 1| élik befelé néző, magános életüket.~Azt nem lehet mondani,
2013 2| szegény szüle se holt, se eleven nem volt ijedtében, mert
2014 2| látja, mikor a szent asszony elevenen ment az égbe, két kerubim
2015 2| holtnak holt a barátja, elevennek élő, és mikor eljön az ideje,
2016 2| egyszer-kétszer, de mindig elfacsarodott a szíve. Az igazgató úr
2017 1| ez megint úri tempó, és elfanyalodva készülődött haza. Nem végzett
2018 2| Etel előtt ilyenkor mindig elfeketedik a világ, és lám, most is
2019 2| jajgatással az egyre jobban elfeketedő éjszakákban a tanyák felett.
2020 2| nálunk az epörfára, az úgy elfeketödött, mint a küldött ördög, szinte
2021 2| mostanában, de ő mindent elfelejt, és azt se tudja, hogy ő
2022 2| boltosné. - Sohase tudom elfelejteni a hozzám való szívességét.
2023 2| dolognak legjobb orvossága az elfelejtés. Meg aztán holtnak holt
2024 1| hörcsög. Haragjában még azt is elfelejti, hogy mért jár ő mindég
2025 2| öltözni, templomba mögyünk, elfelejtötted, hogy Gyümölcsoltó van?~
2026 1| lépnek egymással? Akivel úgy elfigurázik az ember, az más, úgy a
2027 1| szenzállal, az idő meg úgy elförtelmesedett, hogy a jó kutyát se verte
2028 2| szömömet.~Péterke nem alkuszik. Elfogad minden feltételt, csak hogy
2029 1| megkérdezte a menyét, hogy elfogadná-e az ő piros virágos fekete
2030 1| Péterke elvei fönntartásával elfogadta a fütyülőt, sőt elszánt
2031 1| mondta. De tisztán, bátran, elfogódás nélkül. Ferenc is úgy felelt:~-
2032 1| Mikor a hagyma meg a túró elfogyott, akkor kis szeletekre vágva
2033 2| mikor ezt mondta, hanem elfordított fejjel a háta mögé, holott
2034 1| szakajtót a két tenyerével, és elfordította a fejét. Olyan izgalmas
2035 2| Az esernyőcsinálónak is elfüstölt a dölyfössége. Úgy látja,
2036 1| hozzá ne érjen, a gyertyát elfújta a padkán, anélkül hogy a
2037 1| az ágyban, mikor a lámpát elfújták, és csak úgy sötétben szopogatta
2038 1| aztán az asszonyt csakugyan elfutja a pulykaméreg. Marokra fogja
2039 2| Kommunista volt.~Mátyást elfutotta a méreg. Azt hitte, azért
2040 2| császár kenyerét, mert rögtön elgörbült volna a világ tengelye,
2041 1| Mátyásékhoz, az Etelhez.~Ferencnek elgondolkodva rebbent egyet a szeme. Etelhez?
2042 2| megrántja a fejét. Egy kicsit elgondolkozik. Igen, volt úgy, hogy asszony
2043 2| okosabbat.~Az igazgató úr elgondolkozott. Úgy tudja, hogy ilyen esetben
2044 2| a zsidónénak, hogy előre elgondolt egy szép beszédet a nemzetföltartó
2045 1| nagy útról jött, szél, hó elgyalázhatta, fáradt lehet. Mi bánthatja?
2046 1| Nono - mondok.~Osztán elgyüttünk haza, persze tárva-nyitva
2047 2| föl löhet bontani. Hű, de elgyújtott mán mögént a meleg.~Szüle
2048 1| kipirosodva a képe, se ő maga elgyulladva, sőt még vacogott is a foga,
2049 1| vőlegényitül, aki a múlt hetekben elgyűrűzte. A nagy postán hivatalnok,
2050 2| helybenhagytak, összeadtak, azt most elhagyhassák. És ha megtennék? Ha azt
2051 2| mindig beljebb kéklik, már elhagyja a nádakat, bent jár a kákában,
2052 2| bambaságnak, mert igazában csak az elhagyott mennyországba való visszamélázás
2053 2| vállán keresztül jó erősen elhajítja a háta mögé. Mindegy, akárhogy
2054 1| barátságosan kezel vele. Mikor elhalad pár lépést, utánakiált:~-
2055 2| küldeménnyel volt terhelve, hogy elhaladtában a Mátyásék tanyája mellett
2056 2| kettő, akit ő írt.~Etelnek elhalkul a szava.~- Rókus?~- Dehogy
2057 2| étvágytalan lett, lefogyott, elhallgatagodott. Mátyásnak föl is tűnt,
2058 2| akar, hát Mátyás inkább elhallgatott.~Pár nap múlva azonban megint
2059 1| rendhez húz. A szó kezd elhangosodni, az egyik asztaltól átkiabálnak
2060 2| magában, hogy inkább a nyelvit elharapja, mint hogy ennek a vénembernek
2061 1| félreértette az öreget, és elhárította a lábától.~- Kend már nem
2062 1| Tudom én - mondta Etel. - Elhasználtam.~- Tán Pétörkédnek?~- Ha
2063 2| ellen.~Másnap azonban úgy elhatalmasodott szülén a fejfájás, hogy
2064 2| alighanem azzal a dühös elhatározással, hogy szét fogja csörömpöltetni
2065 1| nem egyforma”, azt azonban elhatározta szüle, hogy most már törik-szakad,
2066 2| nagy hasú, kis szájú, alul elhegyesedik, mi lehetett ez?~- Gyerök-játék -
2067 2| vágott kis gallyért, amelyik elhervad, mire a homokok közül kiérnek.
2068 2| vasárnapot, de igével csak úgy élhet az ember, ha a kenyérből
2069 2| az idejitől pedig még élhetett volna.~Mátyás persze nem
2070 1| fiatal is vagy, szép is vagy, élhetöd világod? Én bizony, ha neköd
2071 2| a tanyaiakra most nagyon élhetős világ volt. Jól ütött be
2072 2| fiatalokért mégis kár volt. Még élhettek volna. Arra teremtette őket
2073 1| most ilyen kitalálások. De elhiggyék, hogy igaz, ő saját szemivel
2074 2| ólig, és igyekszik magával elhitetni, hogy ő most dolgozik. Utoljára
2075 2| ember. A kutya is egész nap elhívesöl az ólja mellett, de ha megkötik,
2076 2| beszédes volt vele?~- Eccör elhívott hozzá Rókus. Vacsorára.~-
2077 2| tőle a báró úr, hogy ha elhozná ide a minisztert, odaállna-e
2078 2| szétszórt szalmatörek, elhullajtott kukoricaszemek, csizmával
2079 1| jönni a muszkát, mindig elhúzódott előle, és valami rejtekhelyről
2080 1| A csősz nem hagyta magát éliből kiverni. Igazán nem tudja,
2081 2| magaformájú emberekre, és elidőzget velük a körben vagy a kapitányságon,
2082 2| töltötte a hurkát, s úgy eligazgatta szó nélkül a béresnét, hogy
2083 2| most meglátná magát benne, elijedne magától. Az Igazgató úr
2084 2| azóta meg minden szombaton elimádkozza a loretomi litániát. Különben
2085 2| csak a hajszálra várt, hogy elindítsa.~A hajszál hosszú, kemény,
2086 2| gyalog meg Rókus nem akar elindulni, mert hosszallja az utat.
2087 1| a fecskék. A menetszázad elindult. A gyönge fecskefiók lebukott
2088 1| égre, kezdött pirkadni, elindultam a földekön a világosság
2089 2| pénzt küldeni kell, ezt majd elintézi kendnek akármelyik bank
2090 1| mostanában már arra se, úgy eliszaposodott, hogy még a rántott leves
2091 2| Sírás volt? Sikoltás volt? Eliszonyodás? Gyűlölet? Fájdalom? Szeretet?
2092 2| csinál a két tenyeréből, és eliszonyodott hangon torkaszakadtából
2093 1| haragszik-formán áll a szeme. Ő is elítélően csóválta meg a fejét.~-
2094 1| nem lehetne mondani, hogy elitta az eszét, csak nem a csizmaszárába
2095 2| az igazgató úr szívesen eljár a dologban, s talán nem
2096 2| fejezve, és a hivatalos eljáráson kívül a kapitány úr, ugyan
2097 2| egy holttá nyilvánítási eljárást, arról ki lehetett nyilvánítani,
2098 1| kitanulta, napszámba is eljárt, acatolni, gyomlálni, kötözni,
2099 2| ajtófélfának vetve a vállát, eljátszogat a futóbab piros virágjával,
2100 2| nagy gond kell rájuk, majd eljátszogatnak itt a réten.~A két gyerek
2101 2| prücskömnek nevezte - igen többet eljátszott vele, mint az anyjával,
2102 2| fejéhez egy székre a kancsót, éljen vele, ha szereti, és nyugodalmas
2103 2| és mikor Etel csakugyan eljött a harmadik éjszaka is, Ferenc
2104 1| szeme. A fiatalok kétszer eljuthattak volna tőlük a holtomiglan-holtodiglanhoz,
2105 1| megfelejti, gyerek kezeibe kerül, elkallódik, jobb lesz mindjárt átmenni
2106 2| tevét fejni, Mátyás pedig elkanyarodik a harangláb felé, mert eszébe
2107 2| feketét, a fekete mindig elkapkodja a morzsát a fehér elül,
2108 2| balkörmű mönyecske, rögtön elkárhoznál.~Ettől az egytől igazán
2109 1| a háborúban, azóta mind elkásásodott a víz a kutakban, mert nincs,
2110 1| lámpásmasinát.~És Mátyás elkattyog a muszkával a kamrába, előkeresi
2111 2| az egész.~Szűlét nagyon elkedvetlenítette a dolog. Nem az, hogy a
2112 2| megritkult. A kedve is elkelletlenedett. Ami külső munkát végzett,
2113 2| anyám, majd én viszöm, mind elkeni ez a csúnya kormos bogrács
2114 2| úr megmondja. Mátyás úgy elképed, mint ő, mikor a Ferenc
2115 1| Olyan betyárt is nehéz elképzelni, aki rákívánkozott volna
2116 2| jókora cipót az ülés alól, és elkérte Ferenctől a bicskát.~- Friss
2117 1| Szpiritutót, maga pedig elkerül Ferencék felé. Mátyás ugyan
2118 2| pásztásan járt, ennek a földjét elkerülte, amazét csúffá tette, az
2119 2| mén is hozzá, úgy látszik, elkerülték egymást, már délután is
2120 2| doktor úr - magyarázza elkeseredetten Mátyás -, mert gondolja
2121 2| is megsimogatta az Etel elkeskenyedett vállát hátulról. A fehér
2122 2| hogy mit keres ő itt, s elkezd kiabálni torka szakadtából.~-
2123 2| legszembe egymással, és elkezdték majszolni a kenyeret, ki-ki
2124 2| az a nemzetföltartó elem.~Elkezelt a szomszédasszonytól, megköszönte
2125 1| is talpra állt az ördög. Elkiáltotta magát:~- Csakhogy Kossuth
2126 1| kecskével a birtokát.~De azért elkíséri a Szpiritutót a mezsgyéig,
2127 2| Mátyás a városból, és sokan elkísérték szülét az örök nyugodalom
2128 1| valami olyan állam is, ami elkívánja az asszonyoktól az urukat,
2129 2| az ő édes ura életét is elkívánná. Nem, senki ártatlan emberét,
2130 2| a szent asszonyt, mikor elköltözködött a csordakútból. A látó-asszonynak
2131 2| Hideg volt a keze, ahogy elköszönt az igazgató úrtól. Úgy lehet,
2132 2| hányná.~Igen, szüle mindent elkövetett, hogy a fiatalok közül valamelyik
2133 1| ezt mondja vele -, én elkövettem mindent az erkölcsi világrend
2134 2| pedig sokáig nem tudott elkomorodás nélkül nézni, ami azonban
2135 2| löszök örökkön örökké.~Ferenc elkomorodott.~- Hol találhatom én mög
2136 2| négy hete van még a pénz elküldésére, fölírom ezt is ide a levél
2137 1| végződött. Szpiritutót ugyanis elküldte Ferenc szöget venni, és
2138 1| ő se bánja, Mátyás pedig elkurjantja magát:~- Nem az a beszéd,
2139 2| rossz életre is adta magát, elkutyálkodta a vagyonát is meg a fél
2140 1| emlögessék mög, hogy űk is ellakták a farsangot! Én se vótam
2141 2| dolgot, ebédet, vacsorát ellátott, de ő maga nem evett semmit,
2142 2| összeteszi, jobb meggyőződése ellenére, mert már egyszer imádkozott
2143 1| bodza-teát, de természeti ellenkezés volt a kis pajtás és a bodza-tea
2144 2| okosság, hogy természeti ellenkezést érezzen a bögre iránt, amelyben
2145 2| nem ért hozzá. Engedi, nem ellenkezik. Nem tud róla.~A látóasszony
2146 1| nem permetezik be vele az ellenséget? Inkább abba essen bele
2147 2| nem tenni ki a zsákmányt ellentámadás kockázatának. Péterke megáll
2148 1| Csivitt-csüvütt! - kavarogtak az ellentétes vélemények.~- Fecskeváló
2149 2| haza érdekét. Ezt Mátyás se ellenzi, mert a ser általában hideg
2150 2| adósság miatt még a tanyát is ellicitálják a fejük fölül.~Annyiban
2151 2| ez is azt eszeli ki, hogy ellopja az öregapja papucsát, kilyukasztja
2152 2| úrral, és az igazgató úr elmagyarázta, hogy milyen virágokból
2153 2| duttyánban, ahol kifogott, elmagyarázták neki, hol van a múzeum,
2154 2| kérdezte, hogy mitől vagyunk elmaradva. Van mit enni-inni, hála
2155 2| Viszöm a gyerököknek, én már elmártogattam egyet paprikás-lében a duttyánban.~-
2156 1| mostanában.~- Én... én... elmegyek - csukladozott a muszka
2157 2| látóasszonyéra, meg egy szegény elmeháborodottéra, mármint az Etelére. De
2158 2| kért tőle, hogy ő most már elmehessen haza a családjához. A tatár
2159 2| Ferencnek nagyon nyughatatlan elméje van, és sose volt jó az
2160 2| vagyonát is meg a fél lábát is, elméjében is meghibbant egy kicsit,
2161 1| az ágyat, mert ő csak az elméjét hányja-veti, mindent észrevesz,
2162 2| ha nem olyan meghibázott elméjű, akkor tudhatta volna, hogy
2163 1| nagy forgalom, kis haszon elmélete alapján úgy számított, hogy
2164 2| közli, hogy az államjogi elméletek terén helyreállította a
2165 1| mise szokott lenni, utána elmennek a honvédemlékhez, az ügyvéd
2166 1| győzelem nem tette gőgössé. Elmenőben barátságosan nyújtott kezet
2167 2| miséről, mikor a templom előtt elmentek vele. Nagy volt a zsibongás,
2168 2| de most már megvárja, míg elmerül. A levél ing-leng a magaverte
2169 2| Nézessük mög orvossal! Elmönjek vele, édös uram?~Ferenc
2170 1| ahogy a nótájában van, elmönnének-e kendtök?~- Hát el! - koppantotta
2171 1| felelgetött -, möghiggye, hogy elmöntem vóna én akárminek, de sérvést
2172 2| igazgató úr javallt, mindent elmondani Etelnek, megnyugtatni, hogy
2173 2| a felköszöntőt, amelynek elmondása a múlt télen nyelvforgalmi
2174 1| erecske volt. De sokszor elmondatták Mátyással, és valahányszor
2175 2| utána, alig várja, hogy elmondhassa Mátyásnak a jó újságot,
2176 2| és azt is érezte, hogyha elmondhatná, mindjárt megkönnyebbedne.
2177 2| gyereknek, úgy, ahogy neki is elmondták Rozika korában.~- Mi Urunk,
2178 1| észrevette, hogy Ferenc csak elmorzsolgatta a kenyeret, de mindent kenyér
2179 2| esztendeje sincs, s már csak elmosódva látja maga előtt. Más is
2180 2| kakas utánaszáll-e. Etel elmosolyodik. Na, ezt megkérdezi Ferenctől,
2181 1| elszomorodott, Ferenc azonban elmosolyogta magát. Odalépett a kereszthez,
2182 2| De hát nem tudom én, elmúlik-e - állt meg Ferenc, ahogy
2183 1| is szokik róla, majd ha elmúlnak a szentheverdelnapok. Majd
2184 2| hogy Rókus meghalt, mert ha élne, akkor vagy hazajött volna,
2185 1| odaszorítom a szömöm az üvegre, elnevetöm magam.~- Hát kend? - csudálkozik
2186 2| rakja a fehér atlaszcipőt, elnézi kifényesedő szemmel maga
2187 1| nem volt neki. Mátyásék elnézték az ablakból, amint a szomszédék
2188 2| doktor úron, mert éppen elnéztem, hogy üdejéhöz képest úgy
2189 2| hogy Ferenc, mint köri elnök, mindjárt deputációt vezetett
2190 2| viselte magát, ahogy köri elnökhöz és urakhoz szokott deputáció-vezetőhöz
2191 2| körben Ferencet tegyék meg elnöknek, mikor a zsidóné kiszabadult,
2192 2| amely megölte Péterkét, és elnyelte Etelt, megelégelte az áldozatszedést,
2193 1| ebet. Ahogy a nevit mondom, elnyöszörödik, lehajolok hozzá, mögtapogatom,
2194 2| tisztességes gazdaembert elnyomhassanak az urak, csak azért, mert
2195 2| megverte a harmat, ahogy elnyomta a buzgóság a padon.~- Mit
2196 1| idehallik a zongoraszó, el‑elnyomva a harangocska jajszavát.~
2197 1| talán rövidebb volt ez az előadás és tisztán ténykörülményekre
2198 1| legérdemesebb meghallgatni a Mátyás előadásában. Kezdetben talán rövidebb
2199 2| Az ámító. Nézd e.~Ferenc előadja a leveleket, Etel rájuk
2200 2| rázkódott tőle, mint az előbbitől.~- Ez is ecöttel hált must
2201 1| A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból
2202 2| lehet, hogy nem azon. Megint elölről kezdi a fésülést.~- Hát
2203 1| röcsög mán az ajtó, eccörre elöntött a verejték. Jaj, szögény
2204 2| jogot kisüstire, ő meg, ha elöregszik, arra jó volna még, hogy
2205 2| és megkérdezi tőle, hogy élőért lehet-e gyászmisét mondatni.~-
2206 1| meghívásnak, mikor szüle mint előételt szolgálja fel a fenét, és
2207 1| szándékos határincidensek. Előfordul ugyan, hogy bizonyos belső
2208 2| kéröm - mondta Ferenc, előgombolva a másik két levelet is.
2209 1| Az este fekete kosarából előgurult egy fekete gombolyag. Az
2210 2| Etelt. Azt még könnyebben előhívhatja, mint mást, mert mind a
2211 1| csöppeim - mondta Ferenc, előhúzva a zsebéből a kisezüstöt
2212 2| azt mingyárt végrehajtani. Előhúzza a bugyellárist, kiveszi
2213 2| azt csak általánosságban előjegyezni a misenaptárba, és örülni
2214 2| nem látottat. Ettől aztán előjön az a másik vágott dohány
2215 2| hogy az egér se bolond előjönni ilyen időben, akkor nagy
2216 1| és csinálj halottakat az élőkből, és ne keresd, hol imádkoznak,
2217 1| a muszka, nem restellte előkeresni a papucsát. Az egyiket meg
2218 1| az Etel ura lehet.~Mátyás előkereste a tükör mögül a madzagos
2219 1| birkanyíró ollót nehéz lesz előkeríteni, mert az tegnap beleejtődött
2220 2| harangot félreverni, majd előkerül, ha nem keresik, s ebben
2221 2| tartományosaknak lenni, hanem az élőktül is. Híre mén a dolognak,
2222 1| már az semmit. Az emberek eloldalogtak mellőle. Mátyás megbuktatta
2223 2| úrnak, tud oroszul, az majd elolvassa a levelet, ő mindjárt telefonál
2224 2| mondatni és fölajánltatni az élőnek valamely, Istennek tetsző
2225 1| A katonasapkás azonban elordította magát a másik oldalon:~-
2226 2| ember. Ni, hogy csavarog előre-hátra. Mit kereshet? Az utat hazafelé?
2227 1| a tudatlanok számára az előrebocsátott tényhez.~Szpiritutó úgy
2228 2| az olyan folyó, hogy hol előrefolyik, hol vissza, ha meggondolja
2229 2| ötvenmillióval mi lesz?~Mátyás előrehajol:~- Micsoda ötvenmillióval?~-
2230 1| nem is volt semmi hiba. Előrenyújtott állal teljesen hivatásának
2231 2| ráncos homlokával, a kicsit előreroskadt hátával, a fáradt mosolygásával
2232 1| is a vacsorád.~Bojszika előresuttyant. A küszöbnél megállt, és
2233 2| csókolt kezet, ahogy az anyja előretolta. Nem minthogyha nagyon fájt
2234 2| fehérlett az asztalon, két előrevetett karjára borulva. Ferenc
2235 1| apósa szakadt ingeit is előszedegette, de az volt a különös, hogy
2236 2| felelni a léleklátó, akkorra eloszlik előle a sötétség, most csak
2237 1| el magukat másnapra, mert elosztják az éjszakát.~- Késérd ki,
2238 2| Ferenctől. Az édes urától, az élőtől, az igazitól, akit az Isten
2239 1| el köll fogyasztani, ami előttünk van, mert mit csinálunk
2240 2| mint mink, mert mink az élőtül is sajnáljuk a kenyeret.
2241 2| ingyen ezt a nagy örömet, előveszi a bugyellárist:~- Mit kóstál
2242 1| hogy az indokolt minden elővigyázatot.~- Azt mondja mán kend,
2243 1| fejét. A kócos bozontból elővillant két kis sárga tűzbogár.~-
2244 2| mivel ő tíz esztendővel előzte korban, és azért inkább
2245 2| is odavágódott hozzájuk, elpanaszolta, hogy nagy bajban vannak,
2246 1| értette. Hogy? Az állam elparancsol a családjától egy meglett
2247 2| őérte? Feleljen; az, aki elparancsolta a gyereke bölcsője mellül.
2248 1| kiformálni a muszka, amikor elpattant a bicskája.~- Bozse moj,
2249 2| vőlegényöd, lányom.~Etel elpirul örömében, és meg nem állhatja,
2250 1| szüle évelődött rá, máskor elpittyesztette vagy összeszorította a száját,
2251 1| kocsmárosnéval, és egész elpocakosodott. Lehet, hogy a kámok megeszik
2252 1| köllött volna hozni, majd itt elpötyögtek volna az én Márikámmal.~
2253 1| Isten, azt hiszöm, Piros elprédál mindönt, még a földet is.
2254 2| régen volt - hát ő most ezt elprédálja, kiváltsa rajta a fiát,
2255 2| ártatlan fiának ezért kellett elpusztulni? Hiszen hordó ráeshetett
2256 1| vizet.~Mátyás alig bírta elrángatni onnan.~- Te is csak embör
2257 1| hogy a városban már mind elrekvirálták a fémeket? No igen, de az
2258 2| ágy szélén, ingvállban, elrezzenti Ferenc homlokáról a legyeket,
2259 1| észrevette, hogy ott víz van, elrikkantotta magát.~- Á, sok jó voda -
2260 2| tányérján egy csirkeszárnyat, elrongyosít egy levél salátát, inkább
2261 2| maga úgyse eszi meg.~Ferenc elsápadt és megtántorodott. Ha az
2262 2| elázni, csak megbarnult, elsárosodott az iszapban. A szeme kimered,
2263 2| Csak a tóra ne mönjetök, elsározni magatokat!~Ha szüle azt
2264 2| emlékbe. Az igazgató úr elsavanyodott, és azt gondolta magában,
2265 1| Róza, most halsz mög!~Etel elsikította magát, az öregasszony pedig
2266 2| szavát, akkor ő, itt a keze, elsimítja az egész ügyet. Ferenc azt
2267 1| Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember
2268 2| tóparton.~A nap kisüt, Etel elsírja magát, hova lett, hova lett,
2269 1| is.~A muszka gyerekarca elsötétedett. Isten tudja, mi van az
2270 2| föltették a kalapot, és elsomfordáltak, de még a szomszédjuknak
2271 1| A báróét? - döbbent föl elsőnek a hatökrű. - Hm. Örökös
2272 2| ágyban lustálkodik, mikor már elsőt harangoznak nyolcórai misére.~
2273 1| időnként fölsajganak, de elsüllyedt városokról, a mélyből felkonduló
2274 1| eltörött pengét, mikor valaki elsuhant az ablak előtt.~Nem látott
2275 1| szokni.~- Hát az anyósodékkal élsz, Etel? - néz körül Ferenc
2276 1| az, aki Gergely-nap táján elszabadítja a vizeket és rászabadítja
2277 1| rakjon szárító tüzet az elszabadult vizek fölött.~De hát kicsoda
2278 2| özvegyasszonyt, aki már három embert elszaggatott. Ilyen kell Ferencnek, mert
2279 1| meg a tetejébe a hám is elszakadt.~Lassankint azután el is
2280 2| Adott-vett Etel helyett, de elszámolt neki az utolsó krajcárig.
2281 1| megesik, hogy egyik ország elszántja a másik ország határát,
2282 2| Péterke felől nézve: hősi elszántság és örök dicsőség. Márika
2283 1| ahogy telt-múlt az idő, elszaporodtak a tanyákon a muszka rabok,
2284 2| de két kis ágfa törötten, elszáradtan lóg le, jégeső érhette,
2285 1| Hát a gyerök?~Etel úgy elszégyenli magát, hogy majd kiejti
2286 1| bankban hevertetni? Hiszön elszemetödik egészen.~Mátyás nem egészen
2287 1| megférfiasítani magát, Péterke egészen elszívelhetőnek találta az új lakótársat.
2288 1| löhet, ha Kossuth apánk elszívösködött volna kendtökhöz, akkor
2289 2| De hát már a szivart is elszívta, mégse fogott dologba az
2290 2| amióta a baj érte, úgyis elszoktak tőle, és ahogy Mátyás mondja,
2291 1| rázta a fejét Ferenc. - Elszoktam én már az asszonytól, Mátyás
2292 2| vallani, ez volt az, ami néha elszomorította az Etel szívét. Ezen úgy
2293 1| a zöld pohártól.~Ferenc elszótlanodva nézi a képet. Etel pedig
2294 1| fehér foltok, Ferenc eleget elszürenkezett Mátyáséknál. Péterke is
2295 1| kevélyen. - Az más. A báró úr elszüveskedett hozzám, rá köllött szavalnom.~
2296 2| jönne már az édes ura, hogy eltakarhatná vele. Nem kellesz, nem látlak,
2297 2| libegő ködfátyolba. Ferenc eltakarta a hátával a nagy égő ostyát,
2298 1| nótának, segíts mán, nem tudom eltalálni a kótáját.~- Nem vagyok
2299 2| moszattól borítva, mint egy eltaposott zöld hernyó.~Mátyás tölcsért
2300 1| helyettük, a káposztát is eltapossák, sőt olyan is van, aki a
2301 2| is láthatott rosszul.~- Eltartott egy óra hosszáig is, még
2302 2| posta is. Csak a levelet jól eltegye, mert ha ez elvész, nem
2303 2| hadiözvegyek ott is csak úgy élték világukat, mint itt? Megmondhatja,
2304 2| játéknak bizonyult, s egész jól eltelt vele az idő addig, míg szüle
2305 1| pipát, mert úgyse égett.~- Eltemetted?~Nem, nem temette el Ferenc,
2306 1| pusztázót szép csöndesen eltemették, aztán a kakas se kukorított
2307 1| akik itt a kő alatt vannak eltemetve. Ezek hárman voltak, tiszturak,
2308 2| mégis érdemes az ilyent eltenni, a cím miatt is, hátha írni
2309 2| akkor látják, hogy órákig eltérdel a Fekete Mária előtt.~Ferenc
2310 2| bújta mindég, meg óraszámra eltérdelt, ha maga volt, a Fekete
2311 2| közt mindenfelé kibomlik és elterül a nehéz szagú füstök szürke
2312 2| összehajtogatja a levelet, és elteszi a belső zsebébe. Minek zavarná
2313 2| hogy a körben ez az úr éltette a komenizmust, a tanyán
2314 2| a csendőrök is, hogy tán eltévelygett valamerre. A hét végén meg
2315 2| de azért csak fölkelt, eltiblábolt a ház körül, a fejfájás
2316 2| szemöldöke volt.~- Maga most eltisztul innen, nénikém. Beszélnivalónk
2317 1| nehezéknek az óraláncra, akkorra eltisztult a muszka a szenzállal, az
2318 1| moj - próbálgatta össze az eltörött pengét, mikor valaki elsuhant
2319 2| lelkök üdvére. Mikor ezek is eltötyögtek, a látóasszony odaserdült
2320 1| események talán kevésbé vannak eltorzítva benne, mint az ideális alapon
2321 2| harmadik emelésnél a kis ember eltüsszentette magát, vékonyan, furcsán,
2322 2| Tovább aztán nem is mondja. Eltűnik egy békanyálas, hínáros
2323 2| mindenen járatja az eszét, és eltűnődik azon is, hogy ez az onoka
2324 2| se mered a magasba, hogy eltűnődjenek rajta, micsoda ez. Megszokták,
2325 2| arra jó volna még, hogy elüldögéljen az üstházban, a pálinkafőzésben
2326 1| Pedig bizony már ők olyan elült verebek, akiknek hajnalban
2327 2| az üvegnek, de ha a fejét elütnék, akkor se tud a levélből
2328 2| találkoztak, minköt kerestek. Elutasították őket, de azt mondták, nem
2329 2| rákezdte biztos, erős, a háború elvadult hadiasszonyéjszakáin megedzett
2330 2| kapáig, abban az órában elvágja a nyakát. Éjszakánként is
2331 2| az ő nyakát már nem fogja elvágni a kasza, mint a szabadság
2332 2| fölgyújtotta az asztagját, vagy elvágta a nyakát. Az ilyen csúfságokat
2333 1| rakással, akkorra a puli mindig elvakkantja magát, s Mátyás marokra
2334 1| pillanatra megállt, még a hótól elvakult szeme megszokta a szoba
2335 1| is szépen le van fésülve, elválasztva, pedig most hétköznap van.
2336 2| megsemmisítik. De aztán az asszony elválhat az első urától, és megint
2337 2| megkérdezték tőle, hogy elvállalná-e a követséget, Ferenc először
2338 1| ugyan mondtam, hogy mink is elvállalnánk, még valami intézködést
2339 1| keresztanyjáék.~De hát úgy elváltozott Ferenc, hogy nemcsak Etel
2340 1| még valaki. De okvetlenül elvárják, a gyerekkel együtt, az
2341 1| barátságból, de azért az elve mindnyájának a negyvennyolc,
2342 2| érő kezét a szomorú rab élve vagy halva való megkerítésére.~
2343 2| kiszáll a kocsiból. Amit elvégzett magában, legjobb azt mingyárt
2344 2| igazgató úr, hanem Ferenc is elvégzi a maga gyűlését, ő is, aztán
2345 1| tisztítsa őket. Az asszonyok elvégzik ugyan az emberek dolgát,
2346 1| összeszödhet az embör.~Péterke elvei fönntartásával elfogadta
2347 2| megszólalni a meglepetéstől. Elvékonyodott arc, fehér, mint a mosott
2348 2| áldozatszedést, és nem akarja elvenni az öregembertől a fiát.~
2349 2| énvelem mi lösz? Ha mán eddig elvergődtem, én se akarok mögdögleni.
2350 2| hajnalt. Ahogy egy kicsit elverődött a sötétség, mindjárt fogott,
2351 2| jól eltegye, mert ha ez elvész, nem látja kend többet a
2352 2| olyan könnyen hagyta az elveszését akkora nagy értéknek. Mondta
2353 2| helyen tartózkodó magyar elveszettet az orosz birodalomban, de
2354 1| rémvilág hírnökeivel, ahol elveszik büntetésüket, akik e földön
2355 1| nem akarta szomjúság által elveszíteni a sógort, sűrűn öntögetett
2356 2| akkor meg legjobb volna, ha elveszne a levél.~De hát nem veszett
2357 2| hogy a kutya nem is volt elveszve, csak kiállt egy kicsit
2358 1| elvtárs van. Aki aztat az elvet vallja, hogy mindön embör
2359 2| Például ha azt mondaná valami elvetemedett lélek, hogy Etel lopós,
2360 1| asztalverdeséssel.~- Hol vagytok, ti elvetemödött Delilák, ti orcátlan Putifárnék,
2361 2| gazdasági műveletet, az elvetett földből mindenütt kikel
2362 2| kellett eladni, az őszit is elvetni, mert elég engedelmes volt
2363 2| gyerekét. És amit az anyja elvett tőle szeretetben a szerencsétlenség
2364 2| nyúlós bor, az üstöt is elvették - no, a porciót, azt nem
2365 2| kilátása, amely a férfias élvezetek nagy változatosságát fogja
2366 2| léleklátó meg a lobogós Modol elvezeti Ferenchez a reszketős fejű
2367 2| fogadja a minisztert, aztán elvezetik az iskolához, ott pedig
2368 2| mint a szabadság gyönyöreit élvező rokonaiét. Etel már a gyerekeket
2369 2| egypár napig tartott, aztán elviaszkosodott az arca, és bár nemigen
2370 2| csúsztatott a helyére.~- Tán elvinnénk szögénykét a naprul, gyerökeim.~
2371 2| hogy szülét nehéz lenne elvinni az orvoshoz, nem szólt neki
2372 1| asszonyra is rákíván. Ha Etelt elviszik akkorára, lesz más, Ferenc
2373 2| vissza, amit Ferenc a vízkor elvitt tőle a gátat átvágni, se
2374 1| meg rá, hogy mikor kell elvörösödni. Árva lány volt Etel, szögrül-végrül
2375 1| ünneplőkalapom. Mert az állam elvöszi az embörtül a fiát, de nem
2376 1| a helyzetről, és Mátyás elvonult bort fejteni, ami különben
2377 1| szivarozok, még a tisztölt elvtársak fán termött dohányt szopogatnak?
2378 1| eszmei harcban leterített elvtársnak:~- No, adjon Isten hasznos
2379 2| beszólítják érte. Etelnek elzöldül a szeme. Ezzel a két kezével
2380 2| beleóvakodik tollba, bőrbe, emberbe, állatba. Az ázott veréb
2381 1| élő, csak a két kis fekete emberbogár mászott lassan, kínlódva
2382 2| kifordított subás, görnyedt emberből, mert ahogy szemügyre vette,
2383 1| kevésnek találta azt az egy emberbordát ősanyánkhoz, és más teremtett
2384 2| közelebbről látja, hogy embercsontok biz azok. Karcsontok, lábszárcsontok,
2385 2| igazgató úrért. Telerakták embercsontos zsákokkal, cserepes kosarakkal.
2386 1| fejű, szomorú és fáradt emberei.~Abbazia, Villa Jeanette,
2387 2| Asszonyok dolga ez, nem az embereké, ugyan mondták, hogy emberek
2388 1| földeken és Isten ekéje az embereken.~Otthon, az én hazámban,
2389 2| húzott a szíve a homoki emberekhez, ennélfogva mindjárt megjelentette
2390 2| megvadult. Mostanában az emberekről is sokat hallani, hogy idegesek,
2391 2| is mind keresztültipor. Emberen, Istenen, törvényen, mindenen.
2392 2| Mátyást, Mátyás a szegény emberes tudományban tökéletesítette
2393 2| elkívánná. Nem, senki ártatlan emberét, de a magáéval azt tesz,
2394 2| játékosnak külön kugligolyója van emberfejből.~- Hoci csak - mondja Ferenc,
2395 2| vette észre, hogy valami emberforma lóg a fán. Az is csak akkor
2396 1| katonafiát, Rókust, de az emberformább, mert barna. Ez meg olyan
2397 1| görbítette a száját, hogy embergyűlölő érzelmeinek a szokásos módon
2398 1| aki megéri, hogy ebbül még emberhalál lesz.~- Löhetségös - mondta
2399 2| illik az olyan megállapodott emberhez, mint Mátyás, és az óra
2400 2| csak azt tudta róla, hogy emberhússal él, de most rájött, hogy
2401 2| ösztöne felébredt, a szíve emberibb lett, és az idegélete megkezdődött,
2402 2| természetesen nem lehet más, mint emberkoponya. Az is, nem is egy, hanem
2403 1| keresni ilyen jó szándékú embernél, aki nem is a maga hasznára
2404 1| a Szikra fölnyerített az emberneszezésre.~- Hány lovatok volt, Szpiritutó?~-
2405 2| amikor az igazgató úr egy embernyi nagy lábcsontot mutatott
2406 1| gondolta, volt bennük annyi emberség, hogy Péterkét magukhoz
2407 2| rá, az Isten áldja meg az emberségeért, kint az országúton, a megkopasztott
2408 2| nem csal, és mindenkihez emberséges. A városba is sokat jár,
2409 1| mehet be, ugyan annyiban emberséggel voltak hozzá, hogy azt mondták
2410 2| druszával. A drusza nem tesz még emberszámot, a lány ugyan megnőtt, mint
2411 2| egyéb mulatsága, mint az emberszólás.~És így szüle csak hűlt
2412 2| megmentésére éhen halatta egy embertársát. Ennek az embernek ma olyan
2413 1| támaszkodott a fejfára.~- Emböj vót - nyilvánított véleményt
2414 2| urat -, maga tán ennek is emböre.~Az írnok úr fölbontotta
2415 2| potyókaszilváért, hanem az embörért. Isten röndölése, hogy ritkuljon
2416 2| a fejedbe, hogy ez a te emböröd mönnyit jár a városba?~-
2417 2| édösgyeröke, osztán mégis Ferenc embörölte mög előbb magát.~- Azért
2418 1| öreg asszony létömre mindég embörön járna az eszöm.~Kegyetlen
2419 2| mostan sokkal szöbb, mert embörösebb.~És megtörölte a képet a
2420 1| asszonyba más asszony iránt való embörségöt ne keress.~- Hát Ferencnél
2421 1| Mert az állam elvöszi az embörtül a fiát, de nem ád neki helyötte
2422 1| törvényt, hogy hogy s mint s eme s ama? Hogy hogy lösz hát
2423 2| Boldogasszony fogadjon!~A harmadik emelésnél a kis ember eltüsszentette
2424 1| meg valami muszka kútnál emelgeti most a vödröt. Hej, adná
2425 2| Krisztus irgalma meglegyen. Emelgette a fejét a kép felé. Etel
2426 1| egyszerre hivatása magaslatára emelkedett.~- Teveled mög szavam van,
2427 1| megmozdult, föl akarta emelni, hogy el ne keveredjen.
2428 2| küszöböt, még háromszor föl nem emelöd a nap felé, és azt nem mondod:
2429 1| megnyalta utána.~Szüle sírva emelt vádat Mátyás előtt, Etel
2430 1| lelkes állatnak való, hol émelyítően édes, hol sós, hol keserű,
2431 2| ennyi pénze van neki benne, emennyi meg Etelnek, mikor még külön
2432 1| embert.~- Azt beszélik, hogy Emerikából gyött Ferenc, osztán annyi
2433 2| amazok fizették azt is, amit emezek megettek. Voltak nehányan
2434 2| balra kötötte, így? Nem, emezt a végit hagyta hosszabbra.
2435 2| ez?~- A postárul.~- Te is eminens vagy ám, mint juhok közt
2436 2| kötelességének. A gyerekek se nagyon emlegetik az anyjukat, mert amióta
2437 2| való dolgokról, Etelt nem emlegették, az igazgató úr nem akarta
2438 1| idén is összeverődött az emlék körül, de hiába vártak,
2439 2| Nem őrizget ő mégse ilyen emlékeket.~Induláskor eszébe jutott
2440 1| két tenyerét. Elkapta az emléket. A lámpamasinát, a töltényből
2441 2| két sor meg is maradt az emlékezetében, mert ezt sokszor mondta,
2442 2| vegyen újat helyette, az Etel emlékezetére ő fizeti ki az árát, és
2443 1| fia, az a kőműveslegény, emlékezhetnek rá, kutya rossz kölyök volt,
2444 2| asszonyé, aki valamiképpen emlékeztetett rá. De hogy milyen volt
2445 2| egy-két pohár borocskát is, emlékezvén kegyeletesen a megholtról.
2446 1| ilyenek voltak.~De persze az emléknél nem ezt beszélik, mert mit
2447 1| földek egy kézön valaha. Majd emléközz rá, Etel, mit mondtam, hogy
2448 1| pántlikás koszorút tesz az emlékre, és elmondja, hogy mit kíván
2449 2| Hanem gondolt ő valamit. Emlékszik-e még a szomszédasszony arra
2450 2| alatta fátyolba takarva. Emlékszöl-e már?~- Emlékszöm - mondja
2451 2| takarva. Emlékszöl-e már?~- Emlékszöm - mondja Etel -, csak azt
2452 1| fiataloknak is lesz ilyen emlékük, mire ők lesznek az öreg
2453 1| billenve a sapka.~- Hagy emlögessék mög, hogy űk is ellakták
2454 2| beszélt a dologról.~- Minek emlögessük, ami elmúlt? - mondta kedvetlenül.~
2455 2| Úristen?~- Azt szoktam én emlögetni, mikor mögmérgesítenek.
2456 1| ember, inkább olyan bánom is én-hangon, mint haragosan, és vizes
2457 1| a fejét az öregember -, énbelülem már nem lösz hadifogoly.~
2458 1| bántották.~Azért csak motoszkált énbennem az, hogy nem jól van ez
2459 2| aztán majd Ferenc. De az énekben legyen benne, hogy „Biács-Boszniában
2460 2| a széltől kifújt szájak éneke nem harsogott, vontatva
2461 2| hideg sírjában”. Hát ezt énekeljék Rókusért is, tegyék meg
2462 2| Énekkel.~- De a kántor is énekeljen.~- A kántor is énekel.~Szülének
2463 2| fogta volna a kezét, sírt, énekelt, imádkozott volna vele,
2464 1| hátrataszigálták a székeket, és állva énekeltek, ahogy az uraktól tanulták.
2465 2| lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú -
2466 2| végét dúdoltam el ennek az éneknek, amely nem lehet másforma,
2467 1| hallani. Különösen mikor azt énekölte, hogy „Körösztényök, sírjatok”,
2468 1| Rózák, a Péterkék és Márikák énektudatlan szájából:~- Ne hara-gudjáál
2469 1| hogy ha már van, ne legyen enélkül a tanya se.~- Hát szép ez,
2470 1| muszka, igyál víz. Mövan az engedél - mondta barátságosan s
2471 1| elvtárs urak?~Hogyne, kész az engedelem. Finom embernek látszik.
2472 2| mindig egy kis utálkozással engedelmeskedett. A Ferenc haja nemigen volt
2473 1| alkalmatlankodásért.~- Kész az engedelöm, nem volt sömmi alkalmatlankodás -
2474 2| fölsőbb hatóságtól kért engedélyt a tisztelendő úr, tekintve
2475 1| ott nincsenek erdők, csak engedetlen nagy vizek vannak, mög füzes
2476 2| megvetette a lábát, és nem engedett.~Azonban Mátyás se az az
2477 2| nem hagyják elveszni, nem engedjük a magunk közül valót! Ferencnek
2478 2| Péterke azonban kénytelen engedni az erőszaknak, sőt még a
2479 1| de azt mög a felesége nem engedte, hogy ne ártsa bele magát
2480 1| amennyiben ruházati fölszerelései engedték, bele is ütötte az ajtófélfába.
2481 1| bizonyos belső hevüléseknek engedve, a Bojszik is átlépik a
2482 2| meg is érdemli, de aztán engesztelésül ott felejti a kezit. - Hát
2483 2| a fináncokkal is ki van engesztelődve. Mert lehet azokkal beszélni,
2484 2| Az csak az én szavamnak engödelmes.~- Egy, kettő. Értette?~
2485 2| mán. Ez már a harmadik. Énnálam is van kettő, akit ő írt.~
2486 2| Kurszk? Tverszk? Adja ezt ide énnekem, Ferenc.~- Annyira mönünk
2487 2| vagyunk elmaradva. Van mit enni-inni, hála Istennek, soha még
2488 2| nem jót, és etette a nem ennivalóval, sőt bizony fiatalabb korában
2489 2| A templomban nincsenek ennyien nagymisén.~Nagykendős, görnyedt
2490 2| csudálkozik rajta, hogy Ferenc ennyifelé forgatja magát, meg is mondja
2491 1| Mátyás mégse tehette, ennyivel tartozott a férfiúi tekintélyének.~
2492 1| asszonyi fehéret lát.~- Aki énrám mos, azért jótállok.~- No?~-
2493 2| rágyújt az összetett tenyere enyhiben.~Nézünk magunk elé szótlanul,
2494 2| vetést, és honvágyát talán enyhíti az a tudat, hogy az ő nyakát
2495 1| Hát csak a szó hibádzott - enyhült meg Mátyás, s odább tolta
2496 2| A mi dolgunk az csak, az enyim mög a Rókusé mög a jó Istené.
2497 1| dolgodra, oszt ne avatkozz az enyimbe.~Szüle csakugyan messze
2498 2| akarnánk mönni, oszt az enyimet a Matyika nyakába kötöttem.~
2499 2| is elővette, mikor már az epe nagyon faggatta.~- Jó embör
2500 2| olyan fodros szélű, mintha eper volna.~- Tán epret vágott
2501 2| országúton, a megkopasztott eperfák alatt. Azám, az ostor csakugyan
2502 1| egy fekete gombolyag. Az eperfánál megállt. Sűrű leffegése
2503 1| macska rögtön szaladt vele az eperfára.~Mátyás nádat vágni ment
2504 2| anyajegyet, amely mindenkinek eperszem, csak neki kenyérfalat?
|