19-atjot | atkec-bezav | bezze-csond | csong-elese | eletb-epers | epesz-felig | felin-furdo | furge-halsz | halva-hozza | huber-kakab | kakas-kezei | kezel-koros | koroz-lebal | lebbe-makoz | maksz-megta | megte-mosog | mosok-odane | odany-palin | palya-rater | ratet-subaj | subas-szivr | szivs-temet | templ-ugyes | ugyit-vetot | vetog-zugta
Kötet
4512 1| erre a bérföldeket, meg a hűbérdíjat is annak kell fizetni, meg
4513 2| nedves szalmatörekből, nyers hulladékból rakva, s a virágzó vetések,
4514 2| volna. Lám, szüle együtt hullajtotta el a fogát Mátyással, anélkül
4515 2| fölakadva a fűre, ahogy a hullám kiverte.~- Azám, a képet
4516 2| ki rázza a fát, ű csak hullik. Ugyan nem kár érte. Nem
4517 2| akkorra már állt, csöndesen hullottak a könnyei.~- Nézze, igazgató
4518 2| természetű volt, mint hogy valami huncutkodással belekötött volna, és így
4519 2| ütni a csutkával, annyit huncutkodott. A kezére is ütött, néha
4520 2| lehet fogni, abban valami huncutságnak kell lenni, az ilyenbe nem
4521 2| ehun a pézük.~De olyan huncutul nevetnek az apró szemek,
4522 2| még a régi pásztortüzek hunyorodnak föl az örök csillagokra,
4523 1| Az eperfa felől könnyű huppanás hallatszott.~- A fene abba
4524 1| ahogy úrfélére szokás, nem huppogott, mint a koldusnak dukál,
4525 1| mosolyodott el.~- Hát ezt mi hurcolássza ilyenkor? Messzi Gyurka -
4526 2| Olyan gyökér volt ez, akinek húrjait példaképül lehet állítani
4527 1| hogy tán van egy kis déli hurkamaradék.~- Mindjárt mögmelegítöm.~-
4528 1| disznóöléskor rácsattantván a hurkaöblögetéssel hajlongó Etelre ott, ahol
4529 2| ember volt, aki a szájából hurkatöltőt csináljon, és amire ő rátötte
4530 2| mikor lélegzetet vett, úgy hurukkolt, mint a pulyka. Akkor meg
4531 1| megindult a kör felé.~A husáng a kutyák ellen lett volna
4532 1| bőregeret rezzenthetett el husángjával, amelyek a még korábban
4533 2| koloncos kutyája, etette volna húsával, itatta volna vérivel. És
4534 1| egy szármával, és a sült húsban se sok kárt tett.~- Nagyon
4535 2| mert csak úgy csöpögött a húsbul az olaj a fenyőmakktul,
4536 1| azt is, mert az az igazi húshagyó étel.~- Csakhogy nem jól
4537 1| van szülével, a füstölt húsokat aggatják föl. Nem tesz semmit,
4538 2| nagyok voltak a körték, húsosak, levesesek és haragos-pirosak,
4539 1| Elcsodálkozott rajta, hogy húsostól kapta, de hogy ráismert
4540 2| kezdi, ötször, tízszer, hússzor, még az ablakra rábarnul
4541 1| kocsmárosnénak, kellett neki húst tartani a háznál. Három
4542 1| akár piros-fehér bőrű, teli húsú tüköralmák. Lám, ez az Etel
4543 2| kinézett a körtefára, sőt húsvéthétfő délutánján kerítést is csinált
4544 2| embereket a földjében, néha még huszárokat is találni lovastul, az
4545 1| aki tízig nem ártatlan, húszig nem szép, harmincig nem
4546 2| Hát bizony már annak is huszon-sok esztendeje. Szögény édösanyám
4547 1| krajcáros is volt, meg hogy a huszonkilenc mázsa új búzához négy mázsa
4548 2| hogy tűz az asszony ideig, huszonnégy esztendeig, de bizony Etel
4549 1| közt tizenkét darab régi huszonöt krajcáros is volt, meg hogy
4550 1| megszabadítani, miközben a hűtlen frigyes az ujját is megharapta
4551 1| egy üveg gazdátlan borral hűtögette a lángját. De még azt is
4552 2| kicsit az árokpartra, a hűvösbe, és előkeresi a vágott dohányt.
4553 2| lehevert a homokba, a szőlő hűvösébe, vagy ha magánosan nyújtódzott
4554 1| villogó képe.~Ferenc útra huzakodott.~- Úgy hallom, elállt az
4555 2| tanyarendezést. Új tanyát akar húzatni, padolt szobát bele kettőt,
4556 1| aki köténykéje madzagját huzigálta a lábánál doromboló macska
4557 2| emelkedni, mintha valami húzná fölfelé, be, a fehér virágos
4558 2| láthatatlan szélkiáltók húznak elnyújtott jajgatással az
4559 1| lefelé jobbra-balra mély árok húzódik.~A muszka ráért nézelődni,
4560 2| kísérne el, Ferenc?~Ferenc húzódozik, nem szeret ő odamenni,
4561 2| Mária.~- Hát sok itt a baj - húzogatta az orvos a füle cimpáját -,
4562 1| vendéget. - Mögállj, majd húzok én vizet.~Szokás szerint
4563 2| Mátyás.~- Nézze, alá is húzom piros tintával a címet,
4564 2| mán, no!~Ketten kétfelé húzták a borítékot. Egy vászondarab
4565 2| semmi baj se.~Nem is lett, húzták-halasztották a dolgot tavaszig. Mentő
4566 2| ki belüle.~- Papucsot is húzz, lányom, mert a kövesúton
4567 2| kötelet, hogy „itt van, húzzad!”, akkor Mátyás azt mondta
4568 2| muszáj húzni, mert a fakót is húzzák, és a szegény ember soha
4569 2| Ezért az egészért egy icurka-picurkát.~- Ezt neköm adta szüle.
4570 2| asszony számítása szerint, idáig ötvenmillió magyar koronát
4571 2| Én is kimöhetek. Vagy idebe készítöttél mán mosdót?~
4572 2| hónap is, még onnan a levél ideér, még innen a pénz odatalál.
4573 2| Akkor itt a kanapén, fejjel idefordulva, igen, ez Márika, milyen
4574 2| szíve emberibb lett, és az idegélete megkezdődött, talán meg
4575 1| államhatalmat sejthetett az idegenben, mert mérgesen nekitámadt.
4576 2| fészkit, aki rendes.~Nem, idegeneknek az Isten világáért se szólná
4577 2| tudott a dologról semmit, és idegenektől kellett neki megtudni, hogy
4578 2| testét-lelkét, mire való idegent játszani a pénzével? Az
4579 2| az üvegje.~- Nem szabad idegeskedni, emberek - fenyegette őket
4580 2| látszik, hát akkor mi az az idegesség? Valami olyan belső tökéletlenség
4581 2| Eszébe jutott a Mátyás idegesség-elmélete.~Ez már a búcsúvacsora volt.
4582 1| ugat, akkor ez nem löhet idegön, csak az Etel löhet, mert
4583 1| fiunk, hát maga se lögyön idegönebb ‑ fogott kezet Etel Ferenccel,
4584 1| ott északnak ni, ahonnan idehallik a zongoraszó, el‑elnyomva
4585 1| tenni a veteményest, mert az idei helyén sok kárt tettek benne
4586 2| szokás-mondás, hogy tűz az asszony ideig, huszonnégy esztendeig,
4587 1| hogy ű most már télvíz idejin itt nem hagyja az árvát.
4588 2| sajnálkozott Mátyás -, az idejitől pedig még élhetett volna.~
4589 2| pálinkaszagúak, mivel mielőtt idejöttek volna, Mátyásnál voltak,
4590 2| ugyan annak máskor sincs - idelátszik már a tanya a dombon, a
4591 2| zsidóvért iszik, és nagyon iderázta az öklét, a kocsma felé.
4592 2| Mondjad no!~- Mingyárt, csak idetámasztom magam egy kicsit a létrához.
4593 1| koszorúba. Alul meg, ahová az idevaló faragó-mester a halálfejet
4594 2| kereste, valami olyan sürgős idézés jött neki, hogy még álmából
4595 1| hadiasszonyok az idegen idiómába.~- Köll a talmács - ezzel
4596 1| alul. Mire Etel kijön - időbe is alig telik, pedig a kendőjét
4597 1| erőt vett magán, s mikor idők múltán az asszonyoknak is
4598 1| öregapjuktól azokról az időkről, mikor még nem volt se finánc,
4599 1| végzöm én azt. Volt ölég időm mögszokni.~Etel elnevette
4600 1| összedörzsölte:~- Jé, de foga van az időnek, a lelke majd kifagy az
4601 1| mondja, forrásai vannak, amik időnként fölsajganak, de elsüllyedt
4602 2| csak, hogy is állunk az idővel. Négy hét, nyolc hét, kilenc
4603 1| tatár kámoknak, azok meg igába fogják, mint az ökröt, és
4604 2| tarthat bambaságnak, mert igazában csak az elhagyott mennyországba
4605 2| lelkendezve védte a maga igazát.~- Nem gyün az le, mert
4606 2| társulat, őt is bevették az igazgatóságba, most már biztos, hogy leszámolnak
4607 1| mégis bezárja, csak az alján igazít valamit a lába fejével.
4608 1| szemöldökrángatással igyekezett célnak igazítani a csőszt.~- Mintha... mást
4609 2| új asszonyon mindig van igazítanivaló, s idejében kell megregulázni
4610 2| édes urától, az élőtől, az igazitól, akit az Isten neki teremtett,
4611 1| Hát úgy, mint eddig - igazkolódik el Mátyás a lócán. - A ködmön
4612 2| hogy nazarénus lett?~- Igaznak igaz - mondja Gyurka egy
4613 2| helyed az első uradnál, az ő igazsága az erősebb, mert az a régibb,
4614 2| összekeverödik, hogy nehéz ebben igazságot tönni. Én ugyan azt is hallottam,
4615 1| világítótornyokul szolgáljanak az igazságra, de meg egyébként is szomjas
4616 2| el-elkapott egy-egy foszlányt az igéből.~- Jaj néktök, gonosz sáfárok
4617 2| be hozzám.~- Okvetetlen - igengetett vissza Ferenc az ajtóból.~
4618 1| és mindenütt új kenyeret ígér az Isten azoknak, akik tiszta
4619 1| vetéseiteket, és új kenyeret ígérek nektek.~Otthon, az én hazámban
4620 2| is komolyan vette ezt az ígéretet, és mikor Etel csakugyan
4621 2| volna magának szopós-malac ígéretével, csak azt kérdezte tőle,
4622 2| kedves barátjának pedig ígéri, mégpedig fölemelt hangon,
4623 2| alkalmakat, amelyek elég sokat ígértek. A nyárfán szarkafészek
4624 2| szentelni a vasárnapot, de igével csak úgy élhet az ember,
4625 2| levelet, és elmondta az esetet ígrül-igre az igazgató úrnak.~Az igazgató
4626 2| olyan ember ám, aki a meszet igya meg tej fejében! Mátyás
4627 1| is.~- Komm her, muszka, igyál víz. Mövan az engedél -
4628 2| csak úgy volt, de tán még ígyebben, azért mégis vállalta Márikát,
4629 2| szemétdombig, a színtől az ólig, és igyekszik magával elhitetni, hogy
4630 1| úgy, hogy egykét befelé igyekvő kocsi visszafordult, még
4631 1| hogy a Mátyásék vízivel ihatja is, de ez mégis úri tempó,
4632 2| möghalok szomjan.~- Itt ihatsz. Ott a kút!~- Utóvégre itt
4633 1| szívni kell, hanem fújni. Az ihlet perce fölvidítja még az
4634 2| amin kettőjük közül Mátyás ijed meg jobban.~- Mán mögengedjön,
4635 2| segítsenek neki túlesni a nagy ijedtségen.~Az igazgató úr szétfoszlat
4636 1| hadd pihenje ki szögény az ijedtségöt.~- Nono - mondok.~Osztán
4637 2| is lehetett, maga meg az ijedtségtől is láthatott rosszul.~-
4638 1| néz. Nem ám, úgy mög van ő ijedve még most is, hogy az eszibe
4639 2| városi tanácshoz, ráadja az ijesztést, hogy megeszik a hernyók
4640 1| jöttek, hova lesznek? Isten ijesztgeti tán velük az embereket,
4641 1| akibül a seregélyeket szokta ijesztgetni. Ebbül lett aztán a nagy
4642 2| régi lehet, ez nem olyan ijesztő, mint a friss halott feje,
4643 2| az ő arca sápadtabb és ijesztőbb, mint a halotté.~A tó zöld
4644 1| sóhajtani, úgy rám adta kend az ijesztőt!~Mátyás ment az udvarra,
4645 1| tudta volna, hogy mikor ikes ragozással szólítják föl
4646 1| volt a gazda bácsinak. ‑ Ikreket szülhetett volna a Piros,
4647 2| fiatalokat, de az mégse illendő, amit csinálnak, mindég
4648 1| fanyalgott a terven. Ő sokkal illendőbbnek tartotta volna, ha Etel
4649 1| mákozták a kiflit, de azért illendőségből abból is leküldött kilenc
4650 1| muszka tökhajból koronát illesztett a hóember fejére, akkor
4651 1| katlan szélibe.~- Mög. Mán illetőleg úgy van mög, hogy nincs
4652 2| nevét se hallotta soha az illetőnek. Hát hogy lehet az? Az illető
4653 2| nyíltan, hogy nem ismeri az illetőt, és ami kazánt ismer, az
4654 2| Mátyást, és szembesítette az illetővel. Mátyás egyszerre ráismert
4655 2| okszerű rózsatenyésztés illusztrált titkaiba. Ezúttal azonban
4656 1| mint valami Tündérszép Ilona, aki majd megbomlik az Árgyélus
4657 1| mostanában már a városi Tündér Ilonák is megokosodtak, nem bujdosnak
4658 2| huncutságnak kell lenni, az ilyenbe nem jó belekeveredni.~Csudálkoztak
4659 2| dobni. De Ferenc látott már ilyenfélét a múzeumokban, meg újságokban
4660 2| Mondta is Ferenc, hogy jövő ilyenkorra majd nem fuldosnak már,
4661 1| Mátyás, aki maga is egészen ilyennek képzelte a császárokat,
4662 1| ribillió van, és a boltok mind ilyennel vannak cifrítva, némelyiknek
4663 2| kutyájának? Bodri, Tisza vagy ilyesféle?~- Nem, az nincsen - mondja
4664 1| fűzfához támaszkodva. Máskor az ilyesmiért a fél határt belökdösték
4665 2| olvasni, ahol foglalkoznak is ilyesmivel, s akkorára az öreg bicebóca
4666 1| élőkből, és ne keresd, hol imádkoznak, hol átkozódnak, és ne tégy
4667 2| ember, merjen-e változásért imádkozni, vagy se.~Az igazgató úr
4668 2| szentökben is, akit ösmerök, mög imádkozok is este, röggel, de mán
4669 2| közben, vagy mikor a gyerekek imádkoztak, vagy mikor Mátyással az
4670 2| szenteket látni vagy ördögöt imádni, éjszaka odafeküdt volna
4671 2| kérte, hogy foglalja az imádságába, ami azért volt tőle különös,
4672 2| hirtelen elmondta az őrangyalok imádságát, erre aztán megfordult a
4673 2| kék fejkendője, kezében az imádságoskönyve meg az olvasója.~- Másodikat
4674 2| magánbeszédnek. Azonban íme Márika is összeteszi a kezét,
4675 1| ott már egy másik pulié az impérium. Sok minden megtörténhet
4676 1| városi utcákon a fehérnépek ina hajlását. Hát akkor ez az
4677 2| nevében az ördögnek és minden incselkedésének, amit jobban is megtehetett,
4678 2| és azóta meg nem lehet indítani se lúdtollal, se bicskaheggyel.~
4679 1| kapitányságra, ahonnan útnak indítják a hazája felé.~- Nézzük
4680 2| ünneplőbe öltöztette, útnak indította őket a templomba, utána
4681 2| legszentebb magánügyeibe való indokolatlan beavatkozás lehetőségének
4682 1| kérdést tett föl, hogy az indokolt minden elővigyázatot.~-
4683 2| ő mégse ilyen emlékeket.~Induláskor eszébe jutott Ferencnek
4684 1| nekitüzesedve. S a nagy indulat megtaláltatta vele a kótát
4685 2| nyomon tán el is lehetne indulni. Igaz, hogy a postai bélyegző
4686 1| talpacskáival, mint egy világlátni induló egérke.~Szüle éppen szembejött
4687 1| elfelejtöttem, gyerünk no. Mög is indultunk osztán mind a ketten, ugyan
4688 1| kocsi visszafordult, még az indzsellér ki nem jön, nem lehet a
4689 1| tanyák közt, s az Isten indzsellérje se bír a vízzel.~Bimm-bamm,
4690 2| a szívét, hogy „dolores inferni”. Ferenc nem ád ugyan ilyenekre
4691 2| megvárja, míg elmerül. A levél ing-leng a magaverte sárga gyűrű
4692 1| a madár se jár!~A csősz ingatta a fejét, mint ló a zabostarisznyában.~-
4693 2| ünneplőcsizmában, nadrágban, szép fehér ingben lovaglóformán ült a szoba
4694 2| zsombékra.~Már nem fehér ingecskés angyal, úgy fekszik ott
4695 1| úgy látja, Ferencnek az ingei el vannak klórmeszezve.~-
4696 1| öltögetnivalót, még az apósa szakadt ingeit is előszedegette, de az
4697 2| legeltetek.~Már akkor az ingek csupa fehér bárányok voltak.~-
4698 1| kattyogott be, a bal kezén egy inges kisgyerek, a jobb hóna alatt
4699 1| tulajdonította el az idegen ingóságot. A szándék jó volt, de a
4700 1| morzsolgatta meg Ferenc az ingvállat, és mondott egy amerikai
4701 1| varrnivalót keresett. Egy ingvállát húzta elő, két esztendeje
4702 1| Róza térdön állva, csak úgy ingvállba, alsószoknyába. Rákiáltok,
4703 2| maguknak való emberek azok, innen-onnan ötödik esztendőbe forduló
4704 1| cserélheti Ferenc valamelyik innenső szomszéddal, akinek meg
4705 1| Königgrätznél akkora volt az ínség, hogy puskaporral mákozták
4706 1| muszkának, miért. - Egyönösen az internálótáborból gyövök. Ott sok mindönt
4707 1| hazajönnek már az emberek, intette őket a szép életre, s lerajzolta
4708 1| néz föl a pap, mikor hozzá intézi a kérdést -, bizony még
4709 1| elvállalnánk, még valami intézködést tösznek felüle, de a muszka
4710 1| nádtetőről és a többi betéti intézményről is jelentést tegyen neki.
4711 2| paradicsomban a házassági intézményt fundálta...~Nagyon szép
4712 2| báró úr azt látta, hogy ínyére van a dolog az ő kedves
4713 1| viszi az üzletet, igen nagy ipar-asszony.~- No, nézi, Mátyás bácsi? -
4714 2| ami megesik az ilyen nagy ipar-asszonynál. De hogy ez komenista lett
4715 2| járomszöget, de hiábavaló az ember iparkodása, ha nem járul hozzá az Isten
4716 2| ráismert az illetőre. A falábú iparos-féle volt, az esernyőcsináló,
4717 1| körülötte a hóléből.~Olyan iparosforma ember volt, középmagas,
4718 2| rátanított a betűre, kivéve az ipszilont, mert az nem magyar betű,
4719 1| Szpiritutó biztatására ő iramodott neki a hóóriásnak. Kosfejet
4720 1| dohányzacskókul szolgáló nyersanyag irányában.~- Itthon a Ferenc - topogta
4721 1| készül a hazájába, az ű írásai után szaladoznak. Ha itthon
4722 2| adja ki magát. Még a keze írására is azt mondta, hogy ráismer,
4723 1| Eltűnt. Eztet közleményözi írásbelileg a katonaság.~Mintha egy
4724 2| a lábát lejárná azért az írásért, ha avval meg lehetne szerezni.~
4725 2| Mátyásnak. A címzés magyar, íráshoz nem szokott, nehézkezű ember
4726 2| hogy járjon utána annak az írásnak. Ne adja az Isten, de ha
4727 1| itt kell valahol lenni az írások közt, mindjárt elő is keresi.~
4728 1| nyújtódzott egyet, bugyellárist, írásokat az asztalra hajigálva a
4729 1| selyem-csorda tesz így, aki írásokból tanulja a szép szenvedelmeket,
4730 2| istentül, hogy ezön pár sor írásom fris jó egésségben tanálja
4731 1| imádkozott. Ferenc nézte a muszka írásos szívét.~Aztán keresztet
4732 2| tiltott gyűlés lesz, nincs rá írásuk. Ezért gondolja a zsidóné,
4733 1| tábori postája száma, mert ő íratni akar neki. Ez meg ez. De
4734 1| vette. - Legalább van kivel íratnom Ferencnek.~- Sorotok, csináljátok -
4735 2| még egyet próbálunk, én íratok a minszki lengyel konzulnak,
4736 2| el, csak az anyakönyvbe íratták be magukat tanúknak, és
4737 2| vallotta be Ferenc. - Írattam én Rókusnak.~- Tudom én
4738 2| mindegy. Csak a Krisztus irgalma meglegyen. Emelgette a fejét
4739 1| nagykendőjéről egy rojtot, és az irgalmasság testi‑lelki cselekedeteit
4740 2| mi urunk Jézus Krisztus irgalmassága által. Ammön!~- Ammön! Ammön! -
4741 2| gyöjjön ide. Úgy. Az Isten irgalmasságára kérlek, édös gyerökeim,
4742 1| Szpiritutó.~Igaz, hogy Mátyásnak irgalmatlan rossz bora van, az a fajta
4743 2| odaértette a szájához.~- Uram, irgalmazz!~Mátyás meghozta a tisztelendő
4744 2| a pokolból, amiről ő nem írhat többet. Különben marad hív
4745 2| az milyen, azt ő meg nem írhatja, hanem majd csak otthon
4746 1| vannak-e, mert éntőlem azt írhatják be, amit akarnak. Sohase
4747 2| Isten áldása. Sőt addig irigyelte szüle Ferenctől a főfájást,
4748 2| találta. Márika egy darabig irigyen nézte, aztán kijelentette,
4749 1| előtt.~- Látja, Ferenc, hogy irigyli a fiatal még azt a kis tüzet
4750 2| neki. Ugyan kéri is, hogy írjanak, tudassák vele, nagy-e már
4751 2| okosodjanak a tudatlanok.~És még irkál a noteszába, addig elmondja,
4752 2| belegyőződik, hogy nem Rókus irkálja a leveleket. Mátyás volt
4753 2| mint az ő idejében, pedig írni-olvasni akkor is megtanultak. Ő
4754 2| fordul a kapitány úr az írnokához, és folytatja a diktálást -,
4755 2| úgynevezett tényálladékot az írnokának. De nagyon folyvást mondja
4756 2| mért szomorú rab a levél írója még most is, mikor a rabságnak
4757 1| rendőr valami kék papirosú irományt. - Mögvan az embör. A Rókus.~-
4758 2| jeles ember, nagy hazafi, irtja a mételyt a tanyákon.~-
4759 2| Etelt, mintha valamennyire irtózott volna is tőle, és meg akarta
4760 2| silabizálta az olvasókönyvét:~- Ki is-is-ten-ben - bí-bí-zik, ne-nem - csa-csa-csa-lat-ko-zik.~-
4761 2| a polgármester úrhoz az iskola iránt, és a követet, a bárót
4762 2| amiatt ki is kellett fogni az iskolából -, hát azt mondja Márika
4763 2| postásasszony, mikor kigyöttem az iskolábul. Azzal bemönt a szobába,
4764 2| minisztert, aztán elvezetik az iskolához, ott pedig Mátyás kéri meg
4765 1| mind kijárták Ádám apánk iskoláját, aki mindjárt el merte követni
4766 1| szüle nem végzett magasabb iskolákat. Azt azonban érezte, ha
4767 2| sose volt nagy barátja az iskolának, mert éppen akkor kívánta
4768 1| betűket vetett, akár egy kis iskolásgyerek.~- Éli világát, az van itten.
4769 2| megtanultak. Ő maga, Mátyás is iskolázott ember, abban az időben egy
4770 2| az illetőt, és ami kazánt ismer, az nem város, volt neki
4771 2| eszmecserét folytatni az ismeretlenről és a lelki problémákról.~-
4772 1| kisded barna ember, hiszen ismerhetik, mindig olyan barátságos
4773 2| szülével jártak, azt már ismerik. Hát menjenek ahhoz, neki
4774 2| Nemcsak a vizes ruhával ismerkedett meg, szüle még azt is keresztülkötötte
4775 2| jussolná majd. De ha Istent ismernek, ekkorára meg akkorára ott
4776 2| kocsmárosnéhoz, az arca olyan ismerősnek látszott, de meg különösen
4777 1| szándéka volt, ki is üzent az ispánjának, hogy vágassa át a töltést,
4778 2| gyámolítást, aki aztán az ispánnal vetette kézbe a dolgot.
4779 1| virágok, tenyérnyi tölcsérrel isszák a harmatot a futókák, és
4780 2| bement a házba.~Ferenc az istállóba nézett be, vetni a lovaknak.
4781 1| hogy Amerikában már az istállókban is villannyal világítanak,
4782 1| szappant vött egyszörre. Mi az Isten-egerinek löhet az neki?~Szüle óvatosan
4783 2| enyim mög a Rókusé mög a jó Istené. Vagy maga is azt tartja,
4784 2| keresztültipor. Emberen, Istenen, törvényen, mindenen. De
4785 2| örülni kell neki, hogy ilyen istenes szándéka van ennek a nyakas
4786 2| gyöngykapujában... ott állnak... istenfélő izrámöliták... az ő haragjától
4787 2| fonalát ketté nem metszette az isteni gondviselés párkaollója.~
4788 1| a tűz körül. Szüle nagy istenkedéssel fogadta a vendéget, a fiatal
4789 2| megtarthatja őket, nem volt istenkedő ember, ami ritkaság is a
4790 1| szárduda.~- A szentségös Istenödet! Te mondtad?~Azzal keresztülvetette
4791 2| a gondozása egészen a jó Istenre bízódott, mert a magára
4792 1| valaminek, mert sötét vót istentelen, hát eccör csak hallom ám,
4793 1| kiáltok, hagyják abba ezt az istentelenségöt, máshun is tanálnak asszonyt,
4794 2| megmondta volna nekik, hogy istentelenül húzza a fakó a szegény embert.
4795 2| neki is jussa van, mint más istenteremtette embernek.~- Hát eddig is
4796 2| olyan mosolygós volt az istenterömtötte - magyarázta a másik -,
4797 2| kedves szülejim, kívánom istentül, hogy ezön pár sor írásom
4798 2| de azért mégiscsak nagy istenverése ez.~- Mögvert minköt az
4799 2| volt ijedtében, mert sok istenverést próbált már az életben,
4800 1| akarja a jót követni az istenverte.~- Phü! Phü! - próbál bele
4801 1| mért nem ment el inkább istória-árulónak vagy hangásznak, mert pikulázni
4802 2| megbarnult, elsárosodott az iszapban. A szeme kimered, a homlokán
4803 1| ki rendelte fel őket az iszapból? Néha csak a bíbic ijedt
4804 2| körmével túrta volna föl az iszapot, fölgyújtotta volna a tanyát,
4805 1| mérésnél sose szűkölt el az italból semmit. A kört is ő csinálta,
4806 2| bánatában összeszokott az itallal, rossz életre is adta magát,
4807 1| annak az örömére egy kicsit italosan tért meg a városból. Ilyenkor
4808 2| kutyája, etette volna húsával, itatta volna vérivel. És ha Ferenc
4809 1| előkeresi a lopót meg az itcét, és leülteti Szpiritutót
4810 2| lánc vastagabb, a szüle ítélete szerint. De Mátyás nagyon
4811 2| följegyzésre érdemesítette az ítéletét. Úgy látszik, olyan ember
4812 1| Tán ne is mönnénk bele az ítéletidőbe.~De a muszka erősködött.
4813 2| magukat továbbá tudatom, hogy iten vagyok a szomorú rabsákban”,
4814 2| kis ital. De Ferenc vízzel itta a bort, úgy se nagyon hajtogatta
4815 1| háború volt az is, vödörrel itták a feketekávét Mosztárban.
4816 2| az esküvője a postással, itthagyja az iskolát.~Harmadnapra
4817 1| mi lelt? Talán sajnálod itthagyni a Pirost? Hallom, hogy kitelt
4818 2| este átgyön, mióta Róza itthagyott. No, kerüljön beljebb.~Az
4819 2| úgy mögutálta, hogy még az itthonvaló kenyeret se öszi, a magunkét.
4820 1| hogy nem tudatja a sorát az itthonvalókkal, holott lassankint megindult
4821 2| mint a cigaretta meg a nem ivás meg a nem káromkodás meg
4822 2| vette figyelembe, csak az ivóbögréjét vagy mijét vette föl, be
4823 1| hanem az ember kedvére való ivóvíz. Kút van mindenfelé, nem
4824 1| kiéhezik. Majd rájön Etel is az ízére, hacsak egyszer megropogtatja
4825 1| akkor én is vállalom azt az izét, a kominizmust.~- A komenizmust -
4826 1| elfordította a fejét. Olyan izgalmas kérdést tett föl, hogy az
4827 2| és Ferenc jól látta az izgalom kipirosodását a gyerek arcán.~-
4828 2| alig tudott elaludni az izgalomtól, hogy lesz-e megint olyan
4829 1| meztelen földön. Mátyás ha nem izgatja-mozgatja is az ágyat, mert ő csak
4830 2| mögént a meleg.~Szüle olyan izgatott lett, hogy most már egészen
4831 1| madzagos pápaszemet, de izgatottságában alig tudta a fejére húzni.~-
4832 2| kezével hadonászva, mezítláb izgett-mozgott a kút száján keresztülfektetett
4833 2| Ferencnek, külön mosolyog minden izma, szalad a kis rózsaszín
4834 2| nem ős, csak egy szegény izraelita nő, de azért ezt az egyet
4835 2| ott állnak... istenfélő izrámöliták... az ő haragjától röszkessönek
4836 2| fontos, hanem hogy milyen ízű a kenyér.~Ferenc azonban
4837 2| mint valaha, csakhogy az ízük olyan, mint a hamu. De azért
4838 2| olyan öröme van, amilyen ízűt talán ezer év óta senki
4839 2| lennének, hogy se az ember nem izzadna úgy, se a tej nem menne
4840 2| a nap, és ráncos, poros, izzadságtól fényes arcok meredtek egy
4841 1| venyigének, amely sisteregve izzadta magából a vizet a parázson.
4842 1| egyet a szeme. Etelhez? Ja, igen, tudja már, nem, nem
4843 1| hogy jaj a katonának, de jajabb a hadifogolynak, mert azt
4844 2| szélkiáltók húznak elnyújtott jajgatással az egyre jobban elfeketedő
4845 1| el‑elnyomva a harangocska jajszavát.~Hát ez bizony bonyolódottabb
4846 2| órára ide tartsanak minden jámborok, azzal leugrott a saroglyáról,
4847 2| mennyi a Mátyás beszédjében a jámborság, mennyi a csúfolódás. Megkérdi
4848 1| Se töszöm, se vöszöm a jámbort.~- Éppen ezért vöttelek
4849 2| járatban van, és megmutatta Jánosnak a levelet, János ráismert,
4850 1| ésszel élő emberek vannak. Japánországban egész kert van akkora helyen,
4851 2| hallotta, régen volt erre járása. Ferenc legyint, hogy hagyja
4852 1| van. Nincs ilyen az egész járásban. Most meg különösen fehér
4853 2| hordott saláta néven egy járásbéli menyecske. Ugyan tehette
4854 1| ajándéknak, fiam. Tarlón járáskor hasznát vöheti a kisgyerök.~
4855 2| vékonyra. Közben sok mindenen járatja az eszét, és eltűnődik azon
4856 2| rájön, hogy járt utat a járatlanért nem érdemes elhagyni. Csak
4857 1| ezen a környéken nem nagyon járatosak, Etel legalább sose hallotta
4858 2| nézett föl a napra.~- Délfelé járhat az idő. Én is mögönném mán
4859 2| való, és ott másféle tréfák járják. Kiderült, hogy mikor a
4860 2| ügyvéd úr kezd le s fel járkálni a szobában, még beszél.~-
4861 1| előtt a hó, Ferenc le s fel járkált az éjszakában - Szpiritutó
4862 1| az biztos, és azzal jól járnának mind a ketten, és jól járna
4863 2| mert ott létrával kell járni a csősznek, másképpen nem
4864 1| dolgokról.~Csak félnapi járóföldenkint találtak egy-egy faházat,
4865 2| egymásnak, de úgy össze nemigen járogattak senkivel. Ferenc nem ért
4866 2| voltak.~- Akkor én jó helyen járok - fordult Ferenc a kopasz
4867 2| közül valamelyik kitörje a járomszöget, de hiábavaló az ember iparkodása,
4868 1| vér. Ejnye, ejnye, hát hun jártál? - verögetöm a nyakát. Mögnyalja
4869 1| keress.~- Hát Ferencnél jártál-e? - számoltatom oszt tovább
4870 2| Nagyon legyöngültem, nem volt jártányi erőm, Rókus erősebb volt,
4871 2| ember iparkodása, ha nem járul hozzá az Isten áldása. Sőt
4872 2| gödörtől a másikhoz, mint jászok ebe a homokon, nem ül meg
4873 2| paradicsomosdi nagyszerű játéknak bizonyult, s egész jól eltelt
4874 2| mint szegény helyen, minden játékosnak külön kugligolyója van emberfejből.~-
4875 1| Lám, ez az Etel is. Mit játssza meg magát, mint valami Tündérszép
4876 2| Urunk, kis Jézus tarlón játszadozék, midőn ő szent anyja feküdött
4877 2| feltételt, csak hogy ő is játszhasson hideglelést. Mentül előbb.
4878 2| meglátta, hogy Márika mit játszik. Ő is nagyot harapott a
4879 1| sivatagot, nyáron virágot szedve játszó gyermekeiknek a nádoázis
4880 2| fejét. Nem szántszándékkal játszogatott ő ezzel, mint ahogy a gyerek
4881 1| amit a többi gyerek, és azt játszotta, amit a többi gyerek. Libapásztorkodott,
4882 2| legjobb, amit az igazgató úr javallt, mindent elmondani Etelnek,
4883 1| fölállt a vendég, és azt javallta, hogy tegyék el magukat
4884 2| maradt a közgyámnál az árvák javára.~Így aztán nem csoda, hogy
4885 1| gyereknek akarta egy kicsit javítani a kosztját, hogy el ne savanyítsa
4886 1| kominizmust.~- A komenizmust - javította ki az esernyőcsináló. -
4887 1| kezeit összedörzsölte:~- Jé, de foga van az időnek,
4888 1| emberei.~Abbazia, Villa Jeanette, 1927. április 25.~ ~~ ~
4889 1| se tudott, hogy egy nagy jégcsapot letört az ereszetről és
4890 1| még egészen alszanak, a jegenyéknek éppen csak kipattant a szeme,
4891 2| a kerekek nyikorgását, a jegenyékről meggondoltan, lassan, kényelmes
4892 2| üzeneteket a föld alól.~A jegenyeszegte határ, amelyről éjszaka
4893 1| fáztál mög?~- A Murmanban, Jeges-tengör partján. Ott építtettek
4894 1| de híre se volt még olyan jégnek, ami megbírta volna az embert.~
4895 2| erről megjegyzi kend.~Meg is jegyezte. Mikor megérkezett a miniszter
4896 2| kívül-belül ma is a régi jegyiben van még? Az eresz alatt
4897 2| Látja, itt bal oldalt, ezt a jegyöt?~Igen, az igazgató úr látja.
4898 2| ez lesz a fara alatt. És jegyzékbe vesz mindent, a térdén ír,
4899 2| dohány nem volt. Ezt föl is jegyzem, kiteszem az újságba, hadd
4900 2| megállapítva lett...~Miután a jegyzőkönyv megírva lett, és a bírság
4901 2| kereken:~- Hisz kend ebben a jelenésben, Mátyás?~- Hát nézze, mért
4902 2| nem érdemes ő arra, hogy jelenése legyen.~Az igazgató úr nem
4903 2| parancs Mátyásnak, hogy jelenjen meg a kapitány úr előtt,
4904 2| ott, ahol kaprot vetnek?~Jelenleg éppen az igazgató úr az,
4905 2| maga menyének meg szokott jelenni a Boldogságos Szűz.~Igen,
4906 2| De hiábavaló volt a pap jelentése, a kapitányságon nem tudtak
4907 2| egyetértésben van a lelkekkel, hát jelentesse meg neki Etelt. Azt még
4908 2| szamarat, és a csősz sietett a jelentéssel az idősebb nemzedékhez,
4909 1| volt a kacsintás. Annyit jelentett, hogy „eriggy mán, asszony,
4910 2| de az ős-gyűlés nem akar jelentkezni, egyik szempontból se. Mátyás,
4911 1| megállt. Sűrű leffegése jelezte, hogy a Bojszi névre guruló
4912 2| lekvárosbögrének nézni, egészen más jellege van.~- Gyere csak ide, kisgyerök! -
4913 2| nekik. Május derekán lesz a jelölés a körben. Itt ugyan úgy
4914 2| tanáccsal szolgált.~- Ha én jelönlételben vagyok, akkor most is föl
4915 1| beszélt az az illető, aki azt jelöntötte néköm, hogy a mi Rókusunk
4916 2| vagy hozzak ki valami jelösebb doktort?~Szüle azt mondta,
4917 1| rekedten szólt, az is az esőt jelzette.~Ferenc a konyhán találta
4918 2| fogalma sincs a birtokos jelzőről, vagy micsoda kenyeret dagasztana
4919 1| ha nem Pétörkémnek. Az én jércém tojta.~- De nem a muszkádnak.~
4920 2| lelket, hogy az örökkévaló Jeruzsálem vizeiben tisztára mosva
4921 2| is vele gyött, egyönösen Jeruzsálembül.~- Muszka írás ez - nézte
4922 2| fiókjából a legfrissebb jeruzsálemi levelet -, de ettől nem
4923 2| doktor van jelen, kezében a jeruzsálemi-vizes bögrével. Nem sok van már
4924 2| vitte Kédron patakára, Jéruzsálöm forrására, Kédron patak
4925 2| madárarcot.~- Áldjon mög a Jézus-Mária-Szent József mög a teljes Szentháromság
4926 1| koronát is, és akkor a két Jézuskájának a szeme is fölnyílik.~Itt
4927 2| akárhogy porcióztam. A mögváltó Jézusra mondom, hogy mindég Rókusnak
4928 1| Ferenc köszöni szépen a jóakaratot, de holnap hetipiac lesz,
4929 2| fizetnek ezért neki, de aki jóakarattal volt, az is csak a vállát
4930 1| észre, hogy a szüle tyúkjai jobbfajták, mint az övéi, vagy egy
4931 2| ott ült, mégpedig a báró jobbján, eggyel előbb, mint a hatökrű,
4932 1| harsogott szüle, Etel annál jobbkedvűen kacarászott, s mikor szülét
4933 2| rettenetes kígyó követe, s jobbnak látta abbahagyni az arkangyalok
4934 2| nyakravaló. Etel mindig jobbrul balra kötötte, így? Nem,
4935 1| az asszonyok mindenütt jobbszívűek.~Etel otthon szégyellt beszélni
4936 1| szömibe süt, pedig mán akkor jócskán sütött. Mégiscsak szót köll
4937 1| nem jött ki. Talán nem is jöhetett, mert a tó kiáradt, még
4938 2| hogy egy ingbe énvelem jöhetsz, és még a bográcsot is hozni
4939 2| tűvel, s azt mondta, hogy jöjjenek be három nap múlva megint.~
4940 2| hidegebb lesz, mint kint, jön-mén a padlástól a szemétdombig,
4941 2| eszébe jutott! Jaj, csak jönne már az édes ura, hogy eltakarhatná
4942 2| kukoricáig megy, mert már jönnek az anyjáék, a kötőjébe fogódzik
4943 1| gyertyát gyújtott, csöndesen jött-ment, sokáig kint maradt a konyhán,
4944 2| olvastam. Éppen őmiatta jöttem ki. Szeretnék neki mondani
4945 2| környéken valami léleklátó jövendőmondó asszony, annak a kútjában
4946 2| halottakra kíváncsi, hanem a jövendőt szeretné tudni, a léleklátó
4947 2| fülemet, hogy a nemzetközi jog minéműségének hogyanja és
4948 1| de nincs neki szavazati joga, el is neveti magát:~- Úgy
4949 1| egyedüli birtokosa, Márika jogosultnak érzi magát, hogy csak azért
4950 2| dicsőség. Márika felől nézve: jogtiprás és örök gyalázat.~- Tolvaj,
4951 1| sót-paprikát szedett ki belőle. Jóízűen evett-ivott, a muszka egész
4952 2| megkezdték a vacsorát. A kenyeret jóízűnek találta, azt mondta Márikának,
4953 1| Márikának azonban, aki olyan jóízűt nézett, hogy az orrocskája
4954 2| helyes ember, az Isten is jókedvében teremtette, nem jár mindig
4955 2| meggyógyul, és ezért nagyon jókedvű volt egész addig, míg Márika
4956 1| hessentette el Etel egész jókedvűen a pörge bajuszt. S nem lett
4957 2| megint közéjük toppant. Jókor érkezett, az asszonyok nagy
4958 2| kisgyerök”.~Etel kihúzott egy jókora cipót az ülés alól, és elkérte
4959 1| emelte a vödröt.~- Amennyi jólesik - biztatta Mátyás, s még
4960 2| aludni, Ferencem?~- Mint a jóllakott hörcsög.~- Hát a kenyértől
4961 2| postakihordó asszony, akit jómódban hagyott az ura, mikor bevonult
4962 2| konzulnak, hátha megszállja a jóság és felel rá.~- No; az jó
4963 2| csinál mindenből. Ő csak jóságból beszélt, őtőle akár pohárba
4964 1| hozzak nagykendőt, fiam? - jóskodott oda hozzá szüle.~- Minek?~-
4965 2| ez a reszketés is, amely jósol a naplementibül, kifülel
4966 2| Szöröncsés embör lösz - jósolta szüle, és átvéve a gyereket,
4967 2| adni a Ferenc földjeit, a jószágait, az artézi kutas tanyára
4968 1| tudnak vele mit csinálni, a jószággal mégse etethetik meg, mert
4969 2| hogy métöly esett volna a jószágjába.~De a bíró nem érte be ezzel,
4970 2| hadisegélyes asszonyokat, a jószágtartó gazdák nevében aziránt nyújtja
4971 1| Aki énrám mos, azért jótállok.~- No?~- Magam végzöm én
4972 2| bojtár, tanyai kérögető, jótékony-gyűjtő városi nagysága, mit löhet
4973 2| addig, míg nem talált egy jótét lelket, aki nem biztatta
4974 1| ragadt, mint a bojtorján, ha józan volt, olyan lopós híre volt,
4975 2| mög a Jézus-Mária-Szent József mög a teljes Szentháromság
4976 1| Első kötet~ ~~ ~Szalay Józsefnek, napsütésben,~förgetegben
4977 2| az a teméntelen sok nép a Józsephát völgyében, aztat nem tudom.
4978 2| is eminens vagy ám, mint juhok közt a szamár. Micsoda országbul?~-
4979 2| aztán a szántóvető meg a juhpásztor, de mibül lett a finánc
4980 2| betoppanna egyszer, és a jussát követelné? Melyiket választaná
4981 1| amink van, mindönünk ő jussolja az onokánk révén. Vóna is
4982 2| adni, hiszen azt úgyis ő jussolná majd. De ha Istent ismernek,
4983 2| tízzsákos földet lehet tőle jussolni. Igaz, hogy az asszony egy
4984 1| kell majd valamikor adni a jusst a gyereknek. Ejnye, hejnye.
4985 2| csakugyan előbb is eszünkbe juthatott volna. Úr parancsol a kutyának,
4986 1| maradni nem maradt, hanem jutni mindenkinek jutott. Mátyás
4987 1| ötödmagukkal, de csak ketten jutottak el az erdőkig.~Szpiritutó
4988 2| kenyérrel mög csak az ammönre jutottunk, akárhogy porcióztam. A
4989 2| parcellázzák, és neki okvetlen juttatnak belőle, megérdemli, mert
4990 2| karban van, különösen ha a kabátját letöszi, én már láttam úgyis.~-
4991 2| Éppen az a baj. Vesse le a kabátot, gyűrje föl az inge ujját.~
4992 1| testét csak úgy döcögtette a kacagás. Aztán Szpiritutó biztatására
4993 1| Redenzione teraszán, és gyöngyöző kacagással találgatják a ciprusok alatt,
4994 1| kotyogó, csipogó, vakogó, kacagó, röfögő, vijjogó hangokkal,
4995 1| megváltott emberek, akik kacagva csókolódznak az élettel -
4996 1| Etel annál jobbkedvűen kacarászott, s mikor szülét ezen ette
4997 1| Mátyás, ahogy a nádvágó kacorral próbára belesuhintott a
4998 1| kisgyerek, a jobb hóna alatt egy kacsa. Aztán egy fiatalasszony
4999 2| pántlikáját. Ilyenkor a nyár kacsint össze az ősszel, ugyan úgy
5000 1| sapka alá. Őnála ez volt a kacsintás. Annyit jelentett, hogy „
5001 1| képe, és szinte vidáman kacsintott rá a menyecskére.~- Engöm
5002 2| útról útra, áganként és kacsonként a nemzetközi jogot, még
5003 2| csak Mátyás gondolja, ahogy kacsozza a szőlőt az Etel földjén,
5004 1| mondta, hogy ha már ott van a kád, maradjon is ott, de neki
5005 1| hordóval, mikor már a városi kádárok is mind kifogytak belőle.~
5006 1| muszka egy nagy szőlőtaposó kádat gurított át a Mátyásékhoz,
5007 1| idő lévén, a szőlőtaposó kádba, hogy orrán-száján eresztette
5008 1| maradjon is ott, de neki nem kádra volna szüksége, hanem szuszékre,
5009 1| fogadja. A prédikációban se a Kajafást kárpálja már, hanem Hollófernest
5010 2| ment soha az öregasszonyos kajánkodásban, hogy ilyesmit kívánt volna,
5011 2| elhagyja a nádakat, bent jár a kákában, a hónaljáig ér a víz, éles
5012 1| sok kárt tett.~- Nagyon kákabelű embör löttél te, Ferenc -
|