19-atjot | atkec-bezav | bezze-csond | csong-elese | eletb-epers | epesz-felig | felin-furdo | furge-halsz | halva-hozza | huber-kakab | kakas-kezei | kezel-koros | koroz-lebal | lebbe-makoz | maksz-megta | megte-mosog | mosok-odane | odany-palin | palya-rater | ratet-subaj | subas-szivr | szivs-temet | templ-ugyes | ugyit-vetot | vetog-zugta
Kötet
6019 1| cikáznak, bukdácsolnak, köröznek, kóvályognak. Ki küldte
6020 2| értékért. Se az aranyért, se a kőért. Ritka. Ritka embör.~Ferenc
6021 1| el az italból semmit. A kört is ő csinálta, hogy jobban
6022 2| ki bántott, kisfiam?~- A körte - köpte ki a gyerek a falatot,
6023 2| amennyire bírta, beleharapott a körtébe, és akkorát visított, mintha
6024 1| nekitámasztotta a kút kávájának, egy körtefahusángot végigfektetett maga mellett,
6025 2| hajnal, és Etelt ott látta a körtefánál piros babos szoknyában.
6026 2| se. Mátyás, noha szűkebb körű értekezleteken, az üst mellett,
6027 1| letérdelt négykézláb a hóba, körülbrummogta Péterkét, mint a medve,
6028 2| dagad ki a markából. Ilyen körülmények közt Péterkénél meglettebb
6029 1| Szerencsés is az, aki úgy körülnézhetett a háborúban, bárcsak az
6030 2| szaladt haza, a maga földjén körülnézni. Szerencsére a fagy pásztásan
6031 2| kinyújtja a kezét, akár körültapogassa a kerületét, csak a nevét
6032 2| mint a hólyag széllel. Körülvezette Ferencet a múzeumban, mutogatta,
6033 2| violával versengő selyömkendőt kösd a válladra.~Etel nézelődik,
6034 2| hogy most már az ő szemét kössék be egy kicsit a jó szagú
6035 1| hogy kezdetben nem sok köszönet volt benne, mert nehezen
6036 1| foglaltathatja a muszkát, annyit köszönhet neki. A falat kitapasztotta,
6037 1| korában sok lopott kukoricát köszönhetett neki.~A csősz oldalvást
6038 1| kezével.~- Adjon Isten - köszönt még egyszer az ember, és
6039 1| csakugyan valami rendes embert köszönthetett. Nem acsargott, ahogy úrfélére
6040 2| gép madarak surrogó dala köszönti az új vasutat, az új malmot,
6041 2| vasárnapoznak, hogy hegyesebbre köszörülik a bajonétjukat, mint máskor,
6042 2| lábszár-csorbát is ki akarja köszörülni. Magyaráz.~- Ez vót az ánti-világban
6043 1| gondolt a maga külországokban köszörülődött obsitos-eszével, milyen
6044 2| a bicska is, éles, most köszörülte a János, vigyázzon, meg
6045 1| alkalmas pillanat a vérségi kötelékek életbeléptetésére. Megsimogatta
6046 2| a polturás malac garasos kötélen, mikor ő is csak avas szalonnán
6047 1| megteremtette, ennélfogva neki is kötelessége örülni minden teremtett
6048 2| heverész a Sátán, és teljesíti kötelességét, megvakkantja a rendes embert,
6049 2| ha a kezébe adták volna a kötelet, hogy „itt van, húzzad!”,
6050 2| Etel erősködött, hogy vizes kötéllel is kiveri a gyerekből, hova
6051 2| keresztülkötötte egy rossz köténnyel. A vizes ruhát nem fogadta
6052 2| rokonszenvvel Péterke, hanem a köténybe nagyon beletalálta magát.
6053 2| igen, de az nem a szüle köténye lesz.~- De igönis az lösz,
6054 1| ráripakodott a gyerekre, aki köténykéje madzagját huzigálta a lábánál
6055 2| Fölugrik, kihúzza a fejét a kötésből, odaáll vele Márika mögé.
6056 2| én levönném a szömemrül a kötést, oszt bekötném vele a te
6057 2| uram? Jaj, ezt a kendőt nem kötöm föl, mert ez nem színe az
6058 2| enyimet a Matyika nyakába kötöttem.~Ferenc maga is segített
6059 2| a pipát tömögeti, én meg kötözgetem össze hánccsal azt a sásliliomot,
6060 1| eljárt, acatolni, gyomlálni, kötözni, s mint marokverő lány eleget
6061 2| ujját.~Valami gumiszíjat kötözött a karjára, beleszúrt egy
6062 1| kenyeret, szalonnát kendőbe kötözve, odaadta a szabadkozó muszkának. -
6063 2| már jönnek az anyjáék, a kötőjébe fogódzik Etelnek, futnak
6064 2| be egy kicsit a jó szagú kötővel, akkor ád édes barackmagot.
6065 1| szeretnék, ha Ferenccel köttetné be másodszor a fejét, mert
6066 1| áradás után különös kifúrt köveket hágy a vetések közt, amiket
6067 1| harmatot a futókák, és fává kövérzik a pulykatakony. Honnan magzott
6068 1| legalább eddig, hanem a kövesútra, el is vette úgy, hogy egykét
6069 2| talán a rettenetes kígyó követe, s jobbnak látta abbahagyni
6070 2| betoppanna egyszer, és a jussát követelné? Melyiket választaná a kettő
6071 2| lehet, hogy Ferencen pénzt követelnek benne, akkor meg legjobb
6072 2| ennyit kért, amaz emennyit követelt, még a zsidónénak is eszibe
6073 2| nagyon keményen és erélyesen követelte azt, ami megilleti a férfigyereket: „
6074 1| büszkén hirdette a régi öregek követének rég elfelejtett nevét, mert
6075 2| úrhoz az iskola iránt, és a követet, a bárót is egyre azért
6076 2| kutya mezőrendőri kihágást követett el.~Mátyás szerint ugyan
6077 2| a polgármester úrhoz, a követhez, hol a rokkantakat, hol
6078 2| hogy hisz-e neki Ferenc és követi-e. Igen, Ferenc nagyon vidáman
6079 1| gondolatait, ezeket is meg a következendőket is aláírhatja minden ésszel
6080 2| most nagyon boldog hetek következtek. Soha ilyen tavaszt ő még
6081 2| némelyik hebehurgya ember azt következtethetné, hogy az Isten két teremtése
6082 2| gazdák érdekében lép föl követnek most a választásokon. Ha
6083 2| tőle, hogy elvállalná-e a követséget, Ferenc először azt hitte,
6084 1| árpacukrok és halcukrok követték, a fiú teljesen kegyébe
6085 2| kiszoktak a homokra, és követtől, főispántól, kanonoktól,
6086 2| koppan a csizmája a városi kövön, és maga se tudja, miért,
6087 1| végig az asztalok mentén. Köz-öröm, ha a dicsekvő embert alkalmas
6088 2| a Szűz Mária bizonyosan közbejár érte, és onnan fölülről
6089 2| haszon mégis lett a báró közbenjárásából, hogy egy‑két millió maradt
6090 1| Szpiritutó forgács-galambok közbenjárását vette igénybe, amelyek madzagra
6091 2| dologban szüksége merülne fel a közbenjárásnak, árvaszék vagy akárhol,
6092 2| Megint csak a bárónak kellett közbenjárni. Ő karöltve akar haladni
6093 2| megtisztult lélekkel, és ő legyen közbenjárójuk a bűnösöknek ‑ mondja a
6094 2| pislog. Tartja a képet hol közelebbre, hol távolabbra.~- Kéröm...
6095 2| észrevette, hogy úrféle közeledik, talán a rettenetes kígyó
6096 2| tó, mintha érezte volna a közeledő veszedelmet, nagyon visszavonult
6097 2| tűnt el, amikor kiszaladt. Közelre várta, akkor kezdett emelkedni,
6098 2| üljön a kis vadóc és egész közelrül recsegtesse a fülébe a trombitát,
6099 1| kiszedni a dohányból a közéóvakodott küszöbszálkákat. Csak úgy
6100 1| teremtette ide a sivatag homokok közepébe Isten ostorának, emberek
6101 2| kalendáriumcsinálókat, május közepire teszik ezeket a három érdemes
6102 1| iparosforma ember volt, középmagas, őszes, lompos bajuszú,
6103 1| a legkisebbet, magáért a középsőt, az emberért a leghosszabbat.~
6104 2| csináljon, és amire ő rátötte a közét, azt végre is hajtotta.
6105 1| egyszer, virágvasárnap, mikor közétette a kék-szalagos szentelt
6106 2| egy‑két millió maradt a közgyámnál az árvák javára.~Így aztán
6107 2| és mint nem szorosan vett közigazgatási alkalmazott zsinóros atillában
6108 1| nem bízza többé a mennyei közigazgatásra. Az fizessen, aki merít,
6109 2| ahová a szíve húzza, hanem közigazgatott lény, akinek minden szuszogására
6110 1| eredményesen szolgálta a közjót.~Lám, hát Etelt mégis ártatlanul
6111 2| az ilyen városi emberrel közlekedni, no. Mert akiről tudja az
6112 1| nincs mög. Eltűnt. Eztet közleményözi írásbelileg a katonaság.~
6113 2| ennélfogva Mátyás senkivel se közli, hogy az államjogi elméletek
6114 2| igenis el tud vonatkozni a köznapi érdekektől, és fel tud emelkedni
6115 2| rizskásafehér, amilyennek az Isten közönségesen teremtette az asszonylábat.
6116 2| egy öreg nyak két kasza között érzi magát. Ezt csak az
6117 1| csupán lelki rugói voltak, közrejátszottak olyan közönséges földi jók
6118 1| komenizmus is állam, csakhogy az köztársaságállam.~Mátyás tiszta bort akart
6119 1| csak. Hát ki lesz abban a köztársaságállamban a királ?~- Hát ki lönne?
6120 1| Hát ki lönne? Senki se. A köztársaságban nincs király - nevetett
6121 2| képviseletünk, a lengyel konzulátus közvetítése nehézkes, fogoly honfitársaink
6122 2| asszony azt mondja, hogy Etel közvetíti ővele a Mária szavait és
6123 1| megkapta derékon a szerelmi közvetítőt, ki se nézte volna belőle
6124 2| talál valami alkalmasat a kőfaragónál, vegyen újat helyette, az
6125 1| osztán, erős az, mint a kőfeszület, nem köll azt félteni. De
6126 2| a városi német szűcsnél, Kohnnak hívják, ott van az üzlete
6127 1| a hóval együtt a füstölt kolbász zsírja is csepegett a kéményből,
6128 1| krumpli egy kis füstölt kolbászra mög oldalasra - hiszi Etel,
6129 2| csakhogy annak nem lösz kolbászszaga, mint ennek van.~Mit volt
6130 1| szereti máig is jobban a kolbászt, mint a köleskásás hurkát -
6131 1| találtak egy-egy faházat, ott koldultak egy-egy falat kenyeret a
6132 2| gyámolítófiuknak? Mit gyámolíthatna egy koldus három kolduson?~- Gyű! Gyű!
6133 1| szokás, nem huppogott, mint a koldusnak dukál, hanem barátságosan
6134 2| gyámolíthatna egy koldus három kolduson?~- Gyű! Gyű! Cserzették
6135 2| rendes embert, megmorogja a koldust, megugatja az államot, és
6136 1| máma mondja az Etel, hogy a kolompár cigányt is bekívánták már
6137 2| bár ármentesítő társulatot kolompolt össze, artézi kutat fúratott,
6138 2| előbb két hétig rázta a kolompot, hol a szövetkezeti boltban,
6139 1| állam. Nagyokat puffant a kolonc az agyagtapasztáson, ahogy
6140 2| kapcája, doromboló macskája, koloncos kutyája, etette volna húsával,
6141 1| eridj, puli, fenébe!~A koloncot is leoldta a nyakából, amiből
6142 1| Ezen a vidéken sose voltak kolostorok, itt nem laktak püspökök
6143 2| háznál sokkal előbb van koma, mint gyerek, de hát, hogy
6144 2| is így hívták az apját.~A koma-kérdést már nehezebb volt megoldani.
6145 2| mindig csokroznak. A báróné komaasszony meg egy nyakba való arany
6146 2| kell szégyellni magát a komaasszonyai előtt, hogy az ő urának
6147 2| mostani követ, a báró, aki komája is, olyan embere, hogy igazán
6148 2| van a dolog az ő kedves komájának, csak nem akarta mutatni,
6149 2| az már énneköm?~De nem a komájára mosolygott, mikor ezt mondta,
6150 2| Továbbá Ferenccel mint komájával megitta a báró úr a brúdert,
6151 1| magaformájú gazdák, sógorok és komák. Igen nekiörülnek egymásnak,
6152 2| birkát vágatott Mátyás a komáknak, sógoroknak és a hozzájuk
6153 2| Ferencék a bárót hítták meg komának.~Pedig nem Ferencék hívták
6154 2| S éppen azért volt nehéz komát választani, mert sok volt
6155 2| egész szoba, mint a forgó komédia, és doboltak, fütyültek,
6156 2| darabig hatóság se volt, a komenisták kiverték a kerekeket az
6157 1| otthon érezte magát.~- A komenizmusnak az az egy törvénye van,
6158 2| és tanította a népeket a komenizmusra. Mátyás elvtárs úrnak szólította,
6159 2| pályán van? Fölköszönt a komenizmussal?~Az esernyőcsináló nem adott
6160 1| vállalom azt az izét, a kominizmust.~- A komenizmust - javította
6161 1| külországi nyelven is.~- Komm her, muszka, igyál víz.
6162 1| beinvitálták a házba, a pitvarba. A kommunizmusnak ilyen gyakorlásában ugyan
6163 2| A nedves téglái közül, a kőmoha hajacskáiból egy varasbéka
6164 1| esztendeje formán nagyon meg van komorodva, még a köszönést is alig
6165 1| újat mutatott a kalap.~- Jó komótos - mondta Mátyás, és kedvetelten
6166 1| hanem ül egyenesen, mégis komótosan. Aztán a haja is szépen
6167 1| magát az ebadta, mint a kompóti nemes asszony!~- Mit akarsz
6168 1| beleegyesülni, hogy ezután a kőművesek szedjék a fűbérdíjat meg
6169 1| pálinkafőzőnek a fia, az a kőműveslegény, emlékezhetnek rá, kutya
6170 1| hozza a pálinkafőző fiát, a kőműveslegényt, hogy most az parancsol
6171 1| felsőbbségnek.~- Persze én nem konstetálok biztosat - billegtette a
6172 1| mögtépjük az éjszaka a kontyosokat, csak nyitva tartsd a füled -
6173 1| magát vele, és ő tegyen kontyot a fejire. Nincs annak az
6174 1| is mán, ahogy nyikorog a konyhaajtó. De a firhang úgy maradt
6175 1| subába bugyolálva ült a konyhaajtóküszöbön, és egy hároméves férfi
6176 2| is rajtunk felejtötte - konyította le Ferenc a fejét.~- Nem
6177 2| képviseletünk, a lengyel konzulátus közvetítése nehézkes, fogoly
6178 2| íratok a minszki lengyel konzulnak, hátha megszállja a jóság
6179 2| hogy nem éri ő azt hajasan, kopaszon is bajosan. Azt nem tudja,
6180 2| veszi észre, hogy a kék koperta már egyszer föl van bontva,
6181 2| ránézett, már vissza is dugta a kopertába.~- Ehhez én nem értek. Vagy
6182 2| tréfával adja át neki a kék kopertás levelet:~- Nézze no, mond-e
6183 1| győzte étvággyal, de a sok koplalásban összeszorult a gyomra, és
6184 2| tán fél, azért égeti.~Este kopognak az igazgató úr ajtaján.
6185 2| nehéz. Nem csörgött, hanem kopogott.~- Honnan gyön ez?~- A postárul.~-
6186 2| agyveleje kiloccsanva a széttört koponyából, kinek a bele kiomolva,
6187 2| Ferenc, és a kezébe vesz egy koponyát.~Az ez, rendes halálfej,
6188 1| látja senki addig, még a koporsóba tétel előtt föl nem fürdetik,
6189 2| történt volna a halála, koporsóban, pappal a temetése. Mert
6190 2| még a harangozónak és a koporsóhordozónak való kendőt is, azért se
6191 2| Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rózának
6192 2| közönséges paraszti halottnak a koporsójához odaálljon egy valóságos
6193 2| ő igen tisztelt barátja koporsójánál, akiben ő egyszerű ember
6194 2| összekapartam neki szömfödélnek, koporsónak a falevelet, mög a mohát.
6195 1| mikor legijesztőbb, akkor koporsószürke. Van úgy, hogy esztendőszámra
6196 1| karján, nem keresve, feje koppan-e, vagy a lába az ajtófélfákban.~-
6197 1| Nagyokat cuppantott. A szél koppanó hópelyhekkel hajigálta az
6198 1| elmönnének-e kendtök?~- Hát el! - koppantotta le Mátyás az asztalra a
6199 1| Márikának, a kicsit Péterkének, kor szerint. Péterke mindjárt
6200 1| husángjával, amelyek a még korábban éledt szúnyogokat lepkedték.
6201 2| az edény, a népvándorlás korából származik, lehet olyan ezerötszáz
6202 1| mert fiatalos az már az ő korához.~Lám, szülének igaza volt,
6203 1| Az ő lábán menyasszony koráig nem volt papucsnál egyéb,
6204 2| mondja az öreg hóhér, de már korántsem olyan vérszomjasan, hanem
6205 2| asszonyt vesz a házhoz, ugyan korától még lánynak a fejét is bekötheti.~
6206 1| kergetett maga előtt szeges korbácsaival, mint fehér lepedős kísérteteket.
6207 2| ő tíz esztendővel előzte korban, és azért inkább ment volna
6208 1| mi Etelünkre törték rá a kórét, de aztán csak fölértem
6209 1| főispán a városban, olyan kormányi biztos, osztán őt is állásba
6210 1| A negyvennyócasra vagy a kormánypártira?~- Az más - mondja gőgösen
6211 2| mind elkeni ez a csúnya kormos bogrács ezt a szép hajnalruhádat.~
6212 2| lehetetlen, hogy be ne kormozódjék, de azért egyik se olyan
6213 2| Így van az röndjén a te korodban, hogy ne tudjon egyedül
6214 1| nem tudott semmit a régi korokról, és ha a fejét leütötték
6215 1| pedig. Ezt még új asszony koromban vötte kend.~Ez Mátyásnak
6216 1| szakállas fejet; szemet, szájat koromból festett neki, az orrát nagy
6217 2| Ádám fiainál csak hatéves koron alul tapasztalható.~Ez a
6218 1| megfoghatatlanságot a szitakötőtől. Ül a kórón, legel nyugodtan, meg se
6219 1| olyant találnak. No de akinek koronája van ezüstpénzben? Ajajaj,
6220 2| beforrott, erős, kemény és zöld koronájú. Ő a pipát tömögeti, én
6221 2| tett rá, úgy, hogy csak a koronás feje látszik a Boldogságos
6222 1| vergődött. Három ötezer koronással meg tizenkét darab százassal
6223 2| való arany métáliát küldött korozsmá-ba, mert a báró nem tudta neki
6224 1| szokás-mondás, ebet kapni, csak korpa legyen.~- Ölég volt belüle -
6225 2| rabságban, attul van ez. Korpakenyeret, zabkenyeret, de tán még
6226 2| Kapkodjátok, mint ebek a korpát... Szűzanyánk, Mária mögtaposta
6227 2| azt venné Mátyás, hogy a kórság az egész világba beleesne,
6228 2| kocsiban, és azt kívánja a kórságtól, hogy essen bele, de nem
6229 1| több, mint ez az ötvenéves korteszászló, amelyik még most is büszkén
6230 1| heverésztek, tízesztendős korukig közös vackon, az ajtó mögött,
6231 2| példaképül lehet állítani korunk erkölcstelen demokráciája
6232 1| hallatszott. Az este fekete kosarából előgurult egy fekete gombolyag.
6233 2| embercsontos zsákokkal, cserepes kosarakkal. Ferenc berakta egy katonaládába
6234 2| nagyon szomorodott el a kosárra. Nagyon lecsökkentette a
6235 1| iramodott neki a hóóriásnak. Kosfejet ütött vele, mármint a térde
6236 1| leül.~- Mi múlt el?~- A Kossuth-nóta mög a Kossuth apánk. Más
6237 1| értik. Mátyás föláll, a Kossuth-nótát akarja elénekelni, mint
6238 2| előveszi a bugyellárist:~- Mit kóstál a fáradsága, kéröm szépen? -
6239 1| melegöt ád, mint a víz - kóstol bele a borba, de csak éppen
6240 2| háború sokat próbált, sokat kóstolt, sokat tanult, nyiladozó
6241 1| veres macskába, mindig itt kószál - mondta Mátyás, s egy görönggyel
6242 2| eszefelejtett szeretetet, mint kőszent az imádságot. Szülének semmi
6243 1| mozdult.~- Úgy áll ez, mint a kőszikla.~Szpiritutó nem felelt semmit.
6244 2| ezüst csillagokból van a koszorúja, a Szűzanya ez, nem, mégse,
6245 1| után oda, ahol a búzamezők koszorújában lehajtott fejjel, szomorúan
6246 2| fejet, amelyen fehér ezüst koszorúzza a bogárfeketét, és alig
6247 2| törni a szarvát annak a koszos parasztnak, engedelmet kér,
6248 1| Nagy állás, nagy állás, koszt, kvártély, ruha, penzió,
6249 1| neki csak akkor van jussa a koszthoz, ha előbb beteszi a lábát
6250 1| a császár tesz eleget a kosztjáért, kvártélyáért. Nemhogy siratni
6251 1| akarta egy kicsit javítani a kosztját, hogy el ne savanyítsa a
6252 2| napszámot fizetett nekik, jól is kosztolta őket, csak nem léptek meg?
6253 2| módit találtak ki a pénzzel? Kosztoltatják, mint a sovány malacot.
6254 2| a borbélynál, hogy te is kosztoltatod, abbul pézölsz.~Jól hallotta
6255 2| postás meglépett, elvitte a kosztpénzeket, csak a tanítókisasszonyt
6256 2| ő magát egész hétre való koszttal, szalámival, szalonnával
6257 1| Pétör!~Péter mondta is, kóta nélkül:~- A fene mödögye,
6258 2| ember, de olyan böjti ének kótája volt, majd mint a Keresztények,
6259 1| mán, nem tudom eltalálni a kótáját.~- Nem vagyok éneklős embör -
6260 1| indulat megtaláltatta vele a kótát is. Rácsikordított a nótára:~
6261 2| unja már a sok kerepelést, kotkodácsolást, és lesz még benne elég
6262 1| szeme világát?~A színben kotkodácsolt a tojós tyúk.~- Jézus, Mária! -
6263 1| pulira, s a puli esze nélkül kotródott vissza lakosztályába. Úgy
6264 1| közt, amiket a fenékről kotrott fel az ár. A paraszt azt
6265 2| hallgat az a szomorú rab, mit kotyogjon ő az esetről? Azért csak
6266 1| fütyülő, sziszegő, zizergő, kotyogó, csipogó, vakogó, kacagó,
6267 1| magát az ital.~Reggel is kotyogott még a feje, de mire a hóbuckákon
6268 2| mire Ferenc végigkocogott a kőúton, és a lovak meglassúdva
6269 1| kör. A kettő közt van a kovácsműhely, de az most már két esztendeje
6270 2| ebből is politikai tőkét kovácsolt s azzal buzdította a népeket,
6271 1| ráfszorítás közben, de mióta a kovácsot is beszólították, azóta
6272 2| volt. Egész délelőtt ott kóválygott valami szösszel körülötte,
6273 1| én hazámban nyugtalanul kóvályog ma a varjak gondfekete serege
6274 1| bukdácsolnak, köröznek, kóvályognak. Ki küldte őket, honnan
6275 1| boldog embereknek, messzi kővárosok menekültjeinek, akik pajkos
6276 2| addig őtőle nem kap egy krajcár útiköltséget se, gyalog
6277 2| elszámolt neki az utolsó krajcárig. Etelnek ez nagyon rosszul
6278 1| tizenkét darab régi huszonöt krajcáros is volt, meg hogy a huszonkilenc
6279 2| edényt, nem kíván ő azért egy krajcárt se, különben is van még
6280 1| kendőjét is újra kötötte, meg a krasnyogó rossz papucs helyett is
6281 1| hogy rosszabbak, mint a krími tatárok. Ebbül ugyan nem
6282 1| kútjára, amelyben mindig kristálytiszta a víz, és kánikulában is
6283 2| azzal se talán, aki a Jézus Krisztustól hozna neki pöcsétös írást.~-
6284 1| történelmi eseményekről. Ez a kritika valószínűleg nem tárgyilagosabb,
6285 2| állategészségügyi politika tárgyilagos kritikája után kérdezi meg Mátyás
6286 1| tükrözte vissza, hanem Mátyás kritikáját is történelmi eseményekről.
6287 1| akár savanyú-krumplit, akár krumpli-kását.~- De nem haragudna ám meg
6288 1| paprikás krumplit, akár krumplilevest, akár krumplis-tarhonyát,
6289 2| babot cickézte mög.~- A krumplinak ott nem ártott?~- Nem, az
6290 1| habzsolja is szétvetett lábbal a krumplis tarhonyát. Csakhogy Bojsziban
6291 1| akár krumplilevest, akár krumplis-tarhonyát, akár savanyú-krumplit,
6292 1| Éppen az a baj, hogy a krumplisveremből is mindjárt kút lesz, mert
6293 1| ember odatájékozódott a kuckóhoz.~- Nézd-e, Pétörkém, mit
6294 1| visszaállítására, de az tökéletes kudarccal végződött. Szpiritutót ugyanis
6295 2| Ferencek és Etelek szíve küld majd föl üzeneteket a föld
6296 2| azonban a bicebóca olyan küldeménnyel volt terhelve, hogy elhaladtában
6297 2| drága, és ha öt milliót küldenének neki, akkor a Pulcki konz
6298 2| Hát a Szpiritutó, nini. Küldheti is, akinek száz hold földje
6299 2| felejtené el megírni, hogy hova küldjék neki a milliókat. - Hát
6300 2| tisztelteti Ferencet, hogy küldjön negyven milliót a Pulcki
6301 2| amit írok, oroszra, úgy küldjük el neki. Ejnye, de csak
6302 2| ezt nagyon helybenhagyta a küldöttség is, de Ferenc megvetette
6303 2| városba is sokat jár, vezeti a küldöttségeket a polgármester úrhoz, a
6304 2| termettek, és pataküzeneteket küldözgettek a vén tengernek - hétköznap
6305 1| járta a városi urakat is, küldözgették is Ponciustól Pilátushoz,
6306 2| fogták le, csak pecsétet küldtek neki, lopatták vele a napot
6307 2| uraknak, akik egy fokkal sem különbek az asszonyoknál. Több negyven
6308 2| azt már nem olyant, hanem különbet. El is magyarázza, hogy
6309 2| olyan embere, hogy igazán különbnek tartja magánál.~- Mánpedig
6310 2| Fölvette, átfutotta, csak abban különbözött a többitül, hogy a szomorú
6311 1| embernek való. Aztán ő még különösebbet is tud ennél. Szülének megmondja,
6312 2| fejéből. Nem gondolt semmi különöset se olyankor, csak mintha
6313 1| nemet, hogy legyenek ilyen különösségei. Alighanem úgy volt az,
6314 2| el deszkát árulni, csak külországba ment egy kicsit kiköhögni
6315 2| is elkelletlenedett. Ami külső munkát végzett, türelmetlenül,
6316 2| királyi külügyminisztert, külügyminiszter az én hosszú kezű barátomat,
6317 2| egészen elmosódott, de azért a külügyminisztérium szerencsét próbálhat a nyomozással.
6318 2| konzul a magyar királyi külügyminisztert, külügyminiszter az én hosszú
6319 2| akár a gomba megeheti a kör küszöbét, senki se ér rá taposni.~
6320 1| Bojszika előresuttyant. A küszöbnél megállt, és fölkapta a fejét.
6321 2| Addig ne lépd át vele a küszöböt, még háromszor föl nem emelöd
6322 1| bográcsot kaparta ki a pulinak a küszöbre, és amikor készen volt vele,
6323 1| kend?~- Mék.~- Ki?~- Ki.~A küszöbről visszaszólt.~- A szömit
6324 1| dohányból a közéóvakodott küszöbszálkákat. Csak úgy mentében szólt
6325 2| sáfárok és bélebűzhödött kufárok... Kapkodjátok, mint ebek
6326 2| körbe állogatva, mint a kuglibábuk. A teke természetesen nem
6327 2| minden játékosnak külön kugligolyója van emberfejből.~- Hoci
6328 2| nem vitte őket, megvannak, kugliznak a hajlatban.~- Mivel lopjátok
6329 2| ahogy rendelve volt nekik.~- Kuglizunk - cihegtek föl a legények.~-
6330 2| égeti; szél le nem veri, kukac el nem sárgítja. Kikereste
6331 2| különösen amelyik körül legény kukorékol a tőkék közt. Ilyenkor aztán
6332 1| mönnél hozzá?~- Ha szentül kukorékolna, akkor se.~- Hát nem erőszak
6333 1| kapaszkodás esik, mint a kukorica-bajuszban, amivel Szpiritutó szokta
6334 2| mákfejbül, tökvirágbul meg kukoricabajuszbul babát csinál magának. Sose
6335 2| ruháját.~Mátyás elmegy a kukoricaföldre, hoz egy kéve szárat.~-
6336 2| kapta le a padlás szájából, kukoricafosztáskor meg minduntalan a kezére
6337 1| csörög alatta a száraz kukoricahaj-derekalj, s mentül jobban magára
6338 2| Márikát.~A kislány csak a kukoricáig megy, mert már jönnek az
6339 1| majd kiejti a keziből a kukoricás szakajtót. Ez a Ferenc még
6340 2| szalmatörek, elhullajtott kukoricaszemek, csizmával behurcolt sárdarabok,
6341 1| eltemették, aztán a kakas se kukorított többet utána. Vigyázzon
6342 2| városi inzsellérek mindenféle kukucskákkal jártak a tó körül, s vasárnapi
6343 2| kútgémmel, amelyik olyan kútba kukucskál bele, hogy annak a vizéhez
6344 1| édös öregapám, de fázok - kulcsolja át a kislány a lábam szárát,
6345 2| tót házhoz szállította a kultúrát.~- Mit viszök én a fiataloknak,
6346 2| széttördöste a száraz venyigét, kupacba rakta, meg is gyújtotta,
6347 2| kutyatejek bokrosodtak, oda kuporodott a látóasszony, és onnan
6348 1| se kutyacsaholással és kurjongatással vízlopó menyecskéket tetten
6349 2| Tobolszk? Nem, az hosszú volna. Kurszk? Tverszk? Adja ezt ide énnekem,
6350 1| nem nagyon jutott belőle, kurta is volt, szűk is volt neki,
6351 1| mind elkásásodott a víz a kutakban, mert nincs, aki tisztítsa
6352 2| mint mink vagyunk.~És addig kutakszik a lexikonkönyvben, míg talál
6353 2| a jószágait, az artézi kutas tanyára meg az épülő malomra
6354 2| nem jelenik meg a Mária a kútban. Ferenc nem tud semmit,
6355 2| sámánra a turáni homokpuszták kútfőinél - gondolta az igazgató úr,
6356 2| becsülete, mert Ferenchez jön a kútfúrómester a jövő héten.~- Ez is szép
6357 2| már a tanya a dombon, a kútgémmel, amelyik olyan kútba kukucskál
6358 2| Értette?~Jó hajításnyira a kúthoz kutyatejek bokrosodtak,
6359 2| szakértő.~Mátyás is látja a kútja gémét, és hogy még többet
6360 2| jövendőmondó asszony, annak a kútjában jelent meg Etelnek először
6361 1| népekben van belátás. A kútjából mindenki maga rendelkezik,
6362 1| kicsit.~A muszka nekidőlt a kútnak.~- Keszenek, gazda bácsi.
6363 1| kapott, és rúgott egyet kútőrtársán.~- No, eridj, puli, fenébe!~
6364 1| kinyújtja, hát a szitakötő már a kútostorfán rezeg, ott is fejjel lefelé.
6365 1| erre az éjszakára beállott kútpásztornak. Leterítette a subát a vadmuharra,
6366 1| megszúrja, de ezt az egyet, a kúttisztítást nem vállalja a fehérnép.
6367 2| látóasszony odaserdült a kútvályúnál álldogáló két férfihez.~-
6368 1| lehet verebet fogni, se kutyacsaholással és kurjongatással vízlopó
6369 2| ménfák azok a fehérek?~- Kutyacsontok löhetnek, vagy mik.~Ferenc
6370 2| messziről igen nagyollja a kutyacsontokat, és közelebbről látja, hogy
6371 1| mint az ugrásra készülő kutyáé, és reszketett még a szája
6372 1| lováról, és csúfságból még egy kutyafarkat is tettek a szájába, mintha
6373 2| inkább szétesett az egész kutyafej.~- Szamár fejetök - feddi
6374 2| hát hogy volnának ezök kutyafejek? Hát nem látjátok, hogy
6375 2| agykoponyák?~- Hát igön, kutyafejű tatárok - mondja tanulmányos
6376 2| megfelel, hogy aztán csakugyan kutyafejűek-e azok a tatárok?~- Dehogy -
6377 2| Hányat találtatok?~- Kutyafejűt? Öt volt, akit mögolvastunk,
6378 2| most rájött, hogy az állam kutyahúst is eszik.~Erre úgy jött
6379 2| megakad.~- Hogy hívják a kutyáját, öreg? - fordul Mátyáshoz.~-
6380 1| se mozdíthatja meg ezt a kutyanyakú embert.~- Én is mögyök,
6381 1| logikát talált volna, mert a kutyaólba nem esett be a hó, ellenben
6382 1| benneteket házastól, földestől, kutyástól, macskástól, csak éppen
6383 2| Jó hajításnyira a kúthoz kutyatejek bokrosodtak, oda kuporodott
6384 1| az sehun se, mert hun a kutyátul nem volt mersze bemönni
6385 1| volt hozzá, a szoba közepén kutyorgott vele baltával és bicskával,
6386 1| állás, nagy állás, koszt, kvártély, ruha, penzió, minden, csak
6387 2| Etel tanyája, az lesz a kvártélya az igazgató úrnak.~- Ki
6388 1| tesz eleget a kosztjáért, kvártélyáért. Nemhogy siratni kellene
6389 2| gyanakodtak, hogy az tetette el láb alól az urakkal egyetértésben,
6390 2| kiérsz hozzájuk azzal a topa lábaddal.~- Hű, az messze van. Kint
6391 1| ruhástól, lelógatva hosszú lábait. Gondolta, ez a nap úgy
6392 2| megroggyanó térdű, öreg lábaknak - akkorra már egész falka
6393 1| kulcsolja át a kislány a lábam szárát, csak akkor vöszöm
6394 1| fekszik a földön, érzöm a lábammal. Bojszi ne, mondom neki,
6395 2| itt mög Rókus esött le a lábárul. A forró hideg rázta, félrebeszélt.
6396 1| ajánlkozott, hogy majd ő áll a lábas mellé, de szüle rápirított
6397 2| maga előtt a kemény lépésű lábat, a széles vállat, az elgondolkozva
6398 2| nem a Mátyásé, mert mit lábatlankodik ott, ahol kaprot vetnek?~
6399 1| öreget, és elhárította a lábától.~- Kend már nem arra való,
6400 1| hozzá, átküldjem-e ezt a kis lábbelit a Ferenc kisfiának?~Etel
6401 2| igazgató úr egy embernyi nagy lábcsontot mutatott neki, hogy az egy
6402 1| meglátta, gurult elébe, mint a labda. De Márika sebesebb volt,
6403 1| Mátyás orra bukott. Nehéz lábdobogás szaladt a fészer felé.~-
6404 2| Alighanem lent lösz a telek lábjában. Hordatja a téglát a malomhoz.~-
6405 1| az esőszagú alkonyatban a lábnyomszéles mezsgyéken, a vakdűlőkön,
6406 2| éhét-szomját, s úgy legurult egy lábon a dombrul, hogy kettőn se
6407 1| medve, aztán fölállt két lábra, és elkezdett neki táncolni!
6408 2| sok értetlenséget. Meg a lábszár-csorbát is ki akarja köszörülni.
6409 2| tavaszi szél, feketére égett lábszárakra, tarló szurkálta kemény
6410 2| embercsontok biz azok. Karcsontok, lábszárcsontok, szép körbe állogatva, mint
6411 2| Márika nagyobb és hosszabb lábú. Ilyen esetben legokosabb
6412 1| kiülnek elejbük a placcra, a lábukat is kivetik, hogy jobban
6413 2| gondolkodás nélkül benyúlt a ládafiába, és hordta meg hordatta
6414 1| szemét. Volt egy kis pénze a ládafiában, egy kicsi a sublótban meg
6415 1| felejtett babkávét talált a ládájában, vagy azon szomorodott el,
6416 2| is őrizgeti ezt a rossz ládát, itt a múzeumban, tetején
6417 2| orra alá.~Etel is nevet. Lágyan csúsztatja a fésűt.~- Osztán
6418 2| rábuggyan a csizma szárára, lajbi nincsen rajta, csak ing,
6419 1| nemzetiszín gomb van varrva a lajbikra. Úgy beszélik, hogy a király
6420 1| levöttem rula a rossz kis lajbit mög a többi rongyokat, belecsavargattam
6421 2| zuhog, nem kopog, hanem lajhog, nem leveri, hanem leáztatja
6422 1| vele, löhet, hogy ez is lajtorján mönt a sírba, mert ez nem
6423 2| nekivaló, de tisztességes lakáshoz neki is jussa van, mint
6424 2| kocsmaajtórul levették a lakatot. Meg is tették, örült is
6425 2| legalább még eccör hagy lakjon jól. De; mondom, hát akkor
6426 1| tudta, hogy a kis tanyában laknak-e a szomszédék, vagy a nagy
6427 1| lett a felesége az Etel lakodalma után való farsangon, hogy
6428 2| múlva megvolt az esküvő. Lakodalmat nem tartottak, mert már
6429 1| a szőlő, mint sátorral a lakodalom. A régi öregök így tartották.
6430 1| Messzi Gyurka is föltette a lakodalomban, aki olyan nagy fogalmú
6431 2| sincsennek azuta, hiszön ez mán lakodalomnak is hosszú vóna és csókollak
6432 2| báró gátja. Most akarják lakoltatni a tógát átvágásáért. De
6433 2| hívta Etelt, aztán bement a lakószobába, és elbontotta az ágyat.
6434 2| tisztaszoba, a lámpa bent van a lakószobában. Hamar, hamar, hadd várja
6435 1| nélkül kotródott vissza lakosztályába. Úgy szűkölt, mint akit
6436 1| elszívelhetőnek találta az új lakótársat. És mivel apró ajándékok
6437 2| feleségöm. Mink az új tanyában lakunk, piros cserepes teteje van,
6438 1| a tralla‑tralla, este a lalla-lalla meg a bürgepaprikás, kint
6439 2| vont, egy darabig bámult a lámpába, aztán indult ő is kifelé,
6440 2| összekushadt, mint olaja végére ért lámpabél lángja, és ahelyett hogy
6441 2| el az éjszaka, de azért lámpagyújtás nélkül is mindent látott.
6442 1| olyan biztosra vett, hogy lámpagyújtásra nemcsak hurkát sütött, hanem
6443 2| éjszaka is sokáig égött a lámpája. Még azt gondoltam, hogy
6444 1| tenyerét. Elkapta az emléket. A lámpamasinát, a töltényből készült öngyújtót.~
6445 1| fiam, gyújtsd meg azt a lámpásmasinát.~És Mátyás elkattyog a muszkával
6446 2| doktorok, akiknek valami lámpásuk van, és azzal be tudnak
6447 1| kivilágította egy-egy bádogellenzős lámpával, hogy világítótornyokul
6448 2| volna a métába nagyobb és a lánc vastagabb, a szüle ítélete
6449 1| megcsörrentette a vödör láncát.~A muszka két lépéssel odaugrott,
6450 2| és azt mondta, hogy nagy lánccsörgést hall teméntelen messzeségből ‑
6451 1| paraszt azt mondja róluk, láncos mennykövek, a régész azt
6452 1| volna.~Etelnek elborította a láng a képit.~- Még hogy én kecsögjek
6453 2| amelyre az van felírva lángbetűkkel: a haza minden előtt.~Az
6454 1| muszka rágyújtott. Nagy lánggal égett a kezében a töltényből
6455 1| gazdátlan borral hűtögette a lángját. De még azt is letette,
6456 2| ügyesködésben, mert te még langyosat is fújsz.~Ferenc nevet,
6457 2| és más asszonnyal vagy lánnyal kezdte el a csintalankodást.
6458 1| neköm nincsen fiam. Három lánygyerököm van neköm, de azok még katonának
6459 2| hajladoznak a hereföldön? Lányka kaszálja a lucernát, időre
6460 2| de az szülének mindegy. Ő lánykorában hallotta, mikor gyászmisét
6461 2| házhoz, ugyan korától még lánynak a fejét is bekötheti.~Ezt
6462 2| a kaszát, és az acatoló lányok virágarca se mered a magasba,
6463 1| fiatalember volt, aki alig mert a lányokhoz szólni. Piros se úgy lett
6464 2| bárányfelhőkre, a szőlőszedő lányoknak még melegük is van, különösen
6465 1| a véröm? Hát olyan rossz lányuk vagyok én kendtöknek, hogy
6466 1| és végezetül a kenyérsütő lapáton betolják a tüzes kemencébe,
6467 1| akar semmit. Ő se ásót, se lapátot nem ád, ott van mind a kettő
6468 2| fődoktorokhoz vitte be szülét, nagy lapátszakálla volt, ha nem viselte volna,
6469 1| de azért ő is ott lesz a lapáttal, ha az útbiztost agyon kell
6470 1| puli visszaugrott, mint a lapda, de az acsargásából kiérzett,
6471 2| biztosan valami időt érez a lapockája köze, de arra elég lesz,
6472 1| átlépik a mezsgyét, de az más lapra tartozik. Az az úgynevezett
6473 1| beleejtődött a tóba, amikor lapulevélből napernyőt nyírt magának.~
6474 1| rejtekekből, most pedig Etel lapult meg, ha már ki nem bírt
6475 1| lepkedték. A tanyák hallgatva lapultak meg a sötétben messze egymástól,
6476 1| de azért még nem nagy a lárma, csöndesen beszélgetnek.
6477 1| hangon, mert mikor mindenki lármázik, az hallatszik legjobban.~-
6478 1| neki puskája is van, mög lármázz föl mindönkit, akit érsz.
6479 1| tehát jön visszafelé, sokkal lassabban, mint amikor a tettek mezejére
6480 1| magyarázott az asszonyoknak:~- Lássátok, ez mind egy gazdaság vót
6481 2| odakint égnek, a földeken, lassú tüzek, gizgazból, nedves
6482 2| megszerette Ferencet első látásra, mintha édes testvérje volna.~
6483 2| gazdatársainál érte veti latba a szavát, akkor ő, itt a
6484 2| kuckóban. Látható angyalnak a láthatatlanok mellé, akik lehajtott fejjel
6485 2| kicsi maradt ott a kuckóban. Látható angyalnak a láthatatlanok
6486 2| maga meg az ijedtségtől is láthatott rosszul.~- Eltartott egy
6487 2| ezök kutyafejek? Hát nem látjátok, hogy emböri agykoponyák?~-
6488 2| de mit, mit, mit? Mintha látná is maga előtt, kinyújtja
6489 2| mindenféle szép képeket látnak maguk előtt. Hát mégiscsak
6490 2| tüzesedett ki a gúny a látó szemeiben. - Az csak az
6491 2| elköltözködött a csordakútból. A látó-asszonynak így adták ezt értésére a
6492 2| Ferencnek, hogy az özvegy járt a látó-asszonynál, három pulykáért megmutatta
6493 2| csalónak a szavára, mármint a látóasszonyéra, meg egy szegény elmeháborodottéra,
6494 2| még egyet a kenyérből.~- Látod-e, hogy öteti magát? - intett
6495 2| éjszaka.~Mert az éjszakai látogatások még mindig tartottak, és
6496 2| járt, mikor Ferenc megint látogatást tett az igazgató úrnál.
6497 2| bemenne, mert a betegágyát látogatóktól hallotta, hogy vannak most
6498 2| előttem mindég, mikor kenyeret látok.~Mohón felkapta a poharat,
6499 2| mert érték van benne.~Szüle latolgatta a levelet egyik tenyeréről
6500 1| villanyéllel.~- Hun jár kend, vén lator, ahun a madár se jár!~A
6501 1| szülőjét belekeverje a maga latorkodásaiba. És szólt szülének, hogy
6502 2| madárlátottat és finánc nem látottat. Ettől aztán előjön az a
6503 1| mondok, ne félj, még engöm látsz, kontyos, mert tudják, a
6504 2| csősznek, másképpen nem látszana ki a búzábul.~- Olyan jó
6505 2| aki olyan vele egykorúnak látszó őszes ember volt, és formázta
6506 1| földecskéi csak itt-ott látszottak ki belőlük. Ezért támadt
6507 1| Mátyást.~- Hát osztán te láttad? Saját szömöddel?~- Hát
6508 2| hátra is fordultam, de nem láttalak.~- Nem is löhet addég, még
6509 1| Tik se féljetök, még engöm láttok. Röndbe hozok én mindönt,
6510 2| sűrűségök, hogy néhol nappal se láttunk, csak tapogatództunk. Osztán
6511 2| szót a másikra akkor, mikor látván látja, hogy bujdosóban az
6512 1| Mire kimondja, már meg is lazul a szorítása. Összecsücsörített
6513 2| szőlők letaposott hátján, és le-lecsípett a megszedett tőkékről egy-egy
6514 2| nyújtogatta a kezét, de csak le-lehullott, nem bírt vele fogni.~-
6515 1| mögfogják - ásított Mátyás, és leakasztotta a szögrül a subát.~- Mén
6516 1| Putifárnéknak és Jezsabel leányainak a pillája se rebbent, csak
6517 2| lajhog, nem leveri, hanem leáztatja a levelet a fáról, nincs
6518 2| megkerülték a tanyát, és leballagtak a tóra. Ugyan nem a tóra,
|