Kötet

 1 1  |           maga elé:~- Mujkus báci, te jó emböj vad?~Ijedtében
 2 4  |            Jó emberek-é? Keresed-e te azt, én Uram, Istenem? Avagy
 3 4  |           Uram, Istenem? Avagy nem te vagy-e, akiről szól az írás,
 4 4  |          ha válogatnál is bennünk, Te egyedül való jóság, miért
 5 4  |  örökkévaló törvényekkel, amiket a Te ujjad írt a szívünkbe, szembe
 6 4  |          mindennapi kenyeret, amit Te szolgáiddal, a nappal és
 7 7  |    letapsikolnátok magatokról? Hát te, kis Kalvill-csemete, miért
 8 7  |         vak és sötét éjszakában.~- Te, bátyám - mondom neki nyugtalankodva,
 9 7  |        ebben a vadonban? Nem félsz te se vadorzótól, se megzálogolt
10 8  |        bogarat:~- Vigyön az ördög, te némöt darázs!~A darázs megszégyenlette
11 11 |      szembeszállók a pókkal.~- Ne, te, ne! Nem szedek én forgalmi
12 11 |          szavából:~- Jó ember vagy te, Murkus bácsi?~Szeretném
13 11 |           fát mind a két karommal. Te jutottál eszembe, Pankám,
14 12 |          is hátrahökken, mint ő.~- Te vagy az, öcsém?~- Én ám,
15 12 |        öcsém?~- Én ám, bátyám. Hát te hova igyekszel éjszakának
16 13 |  Rívó-erdőbe? Én?~- A Rívó-erdőbe. Te.~A legény nagyot szusszant,
17 13 |           lefelé.~- Hát nem akarod te testödnek nyugodalmát, lelködnek
18 13 |            száját is úgy tarti. Ó, te szögény, te!~Nem lehetett
19 13 |          úgy tarti. Ó, te szögény, te!~Nem lehetett tudni, a komenistának
20 15 |      kapitány:~- Ne ülj a lábamra, te kisgyerek.~- Ráülök én,
21 15 |            a kezedben mit tartasz, te?~Egy darab édesfagyökér
22 15 |         Hiszen ki van itten adva a te porciód is, várj csak.~A
23 15 |          csattantam fel -, de most te csapd a te aranygombodat
24 15 |          fel -, de most te csapd a te aranygombodat az én lábam
25 15 |           én kezem milyen meleg. A te kezed mitől fázik?~- Mert
26 15 |          csak az a száraz fa, amin te ülsz.~Én egy fekete deszkakereszten
27 15 |             azért odaadom.~- Előbb te add ide édesanyád fejfáját.~
28 15 |        hozzám vágta a koronáját:~- Te oktondi, hát azt se tudod,
29 15 |          lisztből sütötte ezt?~- A te porciódból, édes fiam, nézd,
30 15 |          tette a számra a kezét -, te nem tudod, mit beszélsz!
31 15 |          be édesanyám mögött.~- Ó, te bohó! - mosolyodott el a
32 16 |  napsugarak aranyostorával:~- Hej, te fehér gyapjas, de elmaradtál
33 16 |         elmaradtál a többitől! Hát te, te kis vörhenyes homlokú,
34 16 |     elmaradtál a többitől! Hát te, te kis vörhenyes homlokú, hová
35 17 |            fejű parasztgyerek vagy te, Messzi Imriske. Az ilyen
36 17 |             ész kell hozzá), addig te elnézelődtél a gyárban.
37 17 |           ólat vagy górét, akkorra te, Imriske, faragtál a nyesedékfából
38 17 |        mechanikai lángelme lakik a te nagy fejedben, kis kanász.
39 17 |          nem tanítanak: de mi az a te munkádhoz képest, Messzi
40 17 |            nagyon értelmes ember a te apád, és neki van igaza,
41 17 |       elvegyem tőled azt, amiről a te bölcs apád azt mondja, hogy
42 17 |           árat szabnak a búzának a te megtagadott véreid, és a
43 17 |           beálltál úrnak...~Maradj te csak a malackáid közt, Messzi
44 17 |          látni, amelyekről én is a te korodban szakadtam el, Messzi
45 Epi|       megrázni a barátom karját.~- Te! Ember! Hát nem tudod te,
46 Epi|           Te! Ember! Hát nem tudod te, ki vagyok én? Elfajzott
47 Epi|       menyhallá kedvesedne tőle.~- Te nem tudod, pajtás, hogy
48 Epi| irgalmatlanul belelőnek.~- Ne félj te attól. Akik az irodalom