Kötet

 1 Pro|           ujjai közt elfolyik a hó. Ott még csak lelhetett az őrizetemre
 2 1  |        jeles ember, hogy a bajuszát ott viseli, ahol más ember a
 3 2  |            egy hatszáz holdas erdő, ott barátkozom én most a fákkal
 4 3  |      némileg gondolkodóba is ejtett ott a bucka tetején, szemben
 5 6  |           világon, mint amilyeneket ott lehetett találni. Akkor
 6 6  |         újkorban. A tyúkok is, akik ott kapargáltak a nyirkos földben,
 7 6  |              a szilvatermésünk mind ott rohadt a fa alatt. Olyan
 8 6  |         rendesen minden tanya körül ott kujtorog a bodza, mint a
 9 6  |            szemtelenjét, aki mindig ott lebzsel, ahol embert érez.
10 6  |      megtörölni, egész az akácfáig. Ott azonban az az első dolga,
11 6  |             tyúkocska végzi el, aki ott tesz-vesz a fa alatt s addig
12 7  |             ti kis körtesüvölvények ott a II/b-ben, tán leesne az
13 7  |         menedékhelyemen használják, ott is csak a kutyaóltól a kukoricaföld
14 7  |             a kukoricaföld széléig, ott is csak Nanika. Ő a gazdája
15 7  |             munkába veszi az erdőt, ott fa meg nem marad csúcsaszáradatlan.
16 8  |          érzése sárga-feketében is.~Ott volt még a paradicsomleveses
17 9  |           bemönök a kurtulpalotába, ott majd ideadják a kontrektust.
18 9  |   fölvösszük. Sok péz, nagy vagyom, ott köll annak lönni valahun
19 9  |           Hát azért, mert maga őrzi ott a kurtulpalotában a Kossuth
20 9  |             Hát az asszony. A Mári. Ott van eltemetve, tudja, Horgason,
21 10 |       hernyóból lesz, hogyne volna, ott van a pókhernyópille is,
22 11 |            a fülembe.~- Nono, én is ott leszek akkor - valami ilyesmit
23 11 |           fa dereka kétfelé ágazik, ott a takácsműhely. Valami virágpók
24 13 |          löhetött vóna?~- Ha a vóna ott nem lett volna, az is lettem
25 13 |            fölfelé Habi a nyakát.~- Ott ni! - mutattam föl a tejút
26 13 |           az Arcturus szikrázott.~- Ott lössz ni! Az Ökörvezető-csillag
27 13 | visszadöbbentem, amint görbe lábain ott ágaskodott a bujkáló holdfényben.
28 13 |         besüppedt lábbal még mindig ott vacogott Habiné, hányva
29 14 |        LÉGBŐL KAPOTT HÍREK~Az ember ott szedi a tudományt, ahol
30 15 |             a kálváriáig kergettem, ott visszanézett, és csak akkor
31 15 |            a rózsaszínű eget.~Ahogy ott ülök, azt mondja a bőrnadrágos
32 15 |            Isten galambdúcába, mert ott aztán már ő eteti a lelkeket
33 15 |       odakint.~Hát csakugyan ő állt ott a kecskecsecsű lugas szőlőnk
34 15 |         Vérrelversengő-csillagba és ott kell neki héhőn állni a
35 16 |           hasított patájuk őrnyomát ott hagyják a holdsütésben a
36 16 |          akikről tudva vagyon, hogy ott fújnak ugyan, ahol akarnak,
37 16 |      vesszeje suhog az ostornyél:~- Ott már a város füsti piszkolja
38 16 |    piszkolja az eget!~Amerre mutat, ott lomhán feketéllik az ég -
39 16 |    meglapulnak. Azt még látom, hogy ott messze szaggatják a fák
40 16 |          Kend hogy nem ázott meg?~- Ott nem esött, ahun én vótam.~
41 17 |            ez a gyerek elveszelődne ott a pusztán.~- De hiszön nem
42 17 |       úgyhogy járt, mikor csavarta. Ott hányódott-vetődött egész
43 17 |        töltöző tanyát miért hagynád ott a lezüllött, rongyos, éhes
44 17 |             libatoppos zöld gyepen. Ott olyan boldog emberré serdülhetsz,
45 Epi|            vagyok a falu szélén, de ott se az országútra néz az