Kötet
1 1 | űtet.~- Hát a finánccal mi lett?~- Űtet is möglűtték.
2 1 | hasát is. Hogy tudományának mi a nyitja, azt nem árulja
3 2 | tagadni, hogy itt merőben a mi vad és embertelen küzdelmünk
4 2 | esztétikusabbak a fák, mint mi vagyunk. Gondolom, ebben
5 2 | beszélnek, vagy legalább mi nem halljuk a hangjukat.
6 3 | hogy én még máig se értem, mi haszna volt abból a respublikának,
7 3 | hajtásaihoz.~Csakugyan, mi keresni valónk van e világi
8 3 | ki. Csakugyan, írótársak, mi vagyunk a világ haszontalanjai
9 3 | halhatatlanságról álmodunk. Mi az a halhatatlanság? Ezer
10 4 | karajozza fiókáinak? Hiszen mi sem vagyunk kivetnivalóbbak
11 4 | azoknál, akiknek markába a mi kenyerünket is letetted.
12 4 | kenyerünket is letetted. Hiszen mi az örökkévaló törvényekkel,
13 4 | keresünk. Embertársainkat mi nem bántjuk, senki életére
14 5 | belül. Maeterlinck után mi újat láthatna magamforma
15 7 | csúcsaszáradatlan. Mentség pedig mi volna ellenük? Könnyű oroszlánra
16 7 | keseredtem. Miért van az, hogy mi többi emberek akár jövünk,
17 8 | borospoháron.~No nézzük, mi lesz most. Azt eddig is
18 9 | köll annak lönni valahun a mi dűlőnkben.~A széles ember
19 9 | nótaáruló, kevés arra a malom. A mi bajunkról csak a Zákány
20 10| Megkérdezem, hogy hát az emberrel mi lett?~- Mölyikkel?~- A Veron
21 11| nyilván más baj van itten.~- Mi lelt mán no? - néz le egy
22 13| szolgál a levegő. Hát ezt mi lelte olyan egyszerre? Ez
23 13| gyerekéből:~- ...és bocsásd mög a mi vétkeinket, miképpen mi
24 13| mi vétkeinket, miképpen mi is mögbocsátunk az ellenünk
25 14| negyednapra se tér vissza, mi akkor a tennivalója?~A fél
26 14| madarat a fán, de nem fán, mi az?~Hát az, hogy egy kancsal
27 15| boldogasszonyszilvájából egy szem a mi földünkre esett, azt is
28 15| a kendert gerebenezik.~- Mi lesz hát akkor itten énvelem? -
29 17| Mert hiszen fúr-farag a mi fajtánk mind, kieszel olyan
30 17| iskolában nem tanítanak: de mi az a te munkádhoz képest,
31 17| mégiscsak az a tietek.~Mert mi lenne belőled, ha kihoználak
32 17| szemével? Mire vihetnéd a mi tülekvő, marakvó, egymás
33 17| amelynek tenyerében van a mi kenyerünk, és ha kinyitja
|