Kötet

 1 Pro|                  belevágom a bicskát, ha föl nem hagy az ilyen aljas
 2 1  |                 kutya ez a Dollár - adom föl a szót.~- Az az, hallja.
 3 2  |               üzenem meg neked - jegyezd föl abba a kis noteszbe, amely
 4 4  |             thuribulum ezüstfüstje száll föl a kék magasba, kicsi fehér
 5 5  |                is van mindnyájuknak, úgy föl vannak szerelve a méhkényelem
 6 5  |           harmincöt, ha előbb úgy teszem föl magamnak a kérdést, hogy
 7 6  |                  csak annyit jegyezhetek föl, hogy kócos, fekete sörénye
 8 7  |              királynő volt Bretagne-ban. Föl a fejet, ki a mellet, karba
 9 8  |         filozófiája, mint az emberé?~Még föl is emelgettem a pohár szélét,
10 9  |               mög magát, hogy szabadíjja föl a kontrektust. Abbul én
11 9  |                  szélmolnár. De most már föl volt hevülve egy kicsit,
12 10 |                bujjon be hozzá, tekintse föl, van-e akkora, mint az úr -
13 11 |              lett volna semmi baj se, ha föl nem kerekedik a szél, és
14 11 |                   Pedig inkább háromszor föl, mint egyszer le, mert fölfelé
15 11 |                gyanánt, hogy ha azt mind föl kellene bélyegezni az öreg
16 13 |                minek tudnám én? - rántja föl a vállát. - Én nem vagyok
17 13 |               kiskoromban is ő okosított föl, hogy a Hajnal szomszédék
18 13 |        kincsesládáján, és még azt se éri föl ésszel, hogy szénbe, fába,
19 13 |             nyakát.~- Ott ni! - mutattam föl a tejút elágazására, ahol
20 13 | Ökörvezető-csillag iránt.~- Be? - szegte föl bikafejét Pap Jóska. A hangján
21 15 |                verejtékszaggal ébresztik föl áldozataikat.~Idekint az
22 15 |                 a friss húsvéti kalácsé. Föl is szedegettem belőle az
23 16 |          deszkaülésen és egyszer-kétszer föl is emelkedik, mintha ki
24 16 |             átérő óriás tűzfák lobbannak föl az égen, cikcakkos gyökerük