Kötet

 1 1 |           beszél róla. Nem azért, mintha azon valami szégyellni való
 2 1 |         féltéglát, az olyan lesz, mintha tíz esztendővel ezelőtt
 3 3 |     lassanként mindenki úgy tett, mintha értené, s a háború végén
 4 3 |        világában, és úgy tesznek, mintha becsülnék a mesterségünket,
 5 4 |       kalászokat simogatok végig. Mintha könnyeket hullatna a búza,
 6 9 |            Szép tempósan beszélt, mintha csak arról volna szó, hogy
 7 10|   lapulnak meg az erdők szélében, mintha valaki nagyon megijesztette
 8 10|         az ember -, de nem azért, mintha odamaradt volna az ura a
 9 11|   tollszár, és elkezdett mozgani, mintha valami láthatatlan kéz billegtetné
10 12|        búcsúzóban Mári néni -, de mintha csupa vadbúza nőne mostanában
11 14|       nevezem légből kapottaknak, mintha ezzel hitelességükben való
12 14|        azért fogja meg a verebet, mintha meg akarná enni, mert akkor
13 15|           ég felé fordítva nézem, mintha rózsaszín abrosszal volna
14 15|        kifordultam az ajtón, mert mintha az édesapám hangját hallottam
15 15|        most már én is úgy fáztam, mintha király lettem volna földi
16 15|         tesz, se vesz a jó Isten, mintha nem is látna, megfordul,
17 16|           remetével, aki úgy néz, mintha a tyúk megette volna a kenyerét.
18 16| egyszer-kétszer föl is emelkedik, mintha ki akarna ugrani a szekérkéből,
19 16|           rendeltetett csapásról. Mintha nem mindegy volna az oktondiaknak,
20 16|        fejem felett olyan zörgés, mintha óriás rostában kukoricát
21 16|   változatban. Van ez olyan szép, mintha az ember csukamájolajnak
22 16|   Messziről a tücsök szól, valaki mintha a nevemet súgná, „Ferkóka”,
23 16|           egész közelről és mégis mintha föntrül, az Aldebaran és