Kötet
1 Pro| raportra ment az Úristenhez, és megkérte, hogy adjon neki
2 Pro| vászonra festett felhők és a hidrafejű akták közt,
3 Pro| az emlékek nefelejcskék és alkonypiros csigaházait,
4 Pro| kiszáradtak az eleven órák, és pajkosan megdobálhatott
5 Pro| visszafiatalodna tőlük a fehér haj és fényehagyott szem. Jönni-menni
6 Pro| minden régiből újat csinálni, és minden újat múmiává leltározni:
7 Pro| az irodalmi szolgálatba, és nyilván ez az oka annak,
8 Pro| szemem lezárja reggeli három és négy között. Én magam meg
9 Pro| Hiába, az állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs,
10 Pro| hát, én tudok egy pályát és helyet, ahol még ez sem
11 1 | akkor fejbe üti magát, és lehet szanálni rogyásig.
12 1 | déli verőfény szikrázása és a holdsugarak játéka e geológiai
13 1 | aeonok malmában őröltettek és szitáltattak, és amelyek
14 1 | őröltettek és szitáltattak, és amelyek még mindig emlékeznek
15 1 | erdő, rét, búzamező, szőlő- és kukoricaföld: de a hangja,
16 1 | homokot, amely termette őket, és szemfedőjük is lesz, mint
17 1 | volt minden nemzetségüknek, és elkérkednek vele a tudatlan
18 1 | vannak azok közt fenyvesek és tölgyesek, nyárjasok és
19 1 | és tölgyesek, nyárjasok és nyírjesek, került ide még
20 1 | viseli az a homok habitusát, és megismerszik az a rókán
21 1 | megismerszik az a rókán és az őzön, a fácánon és a
22 1 | rókán és az őzön, a fácánon és a sündisznón is, és azt
23 1 | fácánon és a sündisznón is, és azt hiszem, hogy a teremtő
24 1 | teremnek, hosszú derekú és kurta lábú, és hull belőle
25 1 | hosszú derekú és kurta lábú, és hull belőle a homok, akármerre
26 1 | a homok, akármerre megy, és ahogy esőben víztócsák maradnak
27 1 | más ember a szemöldökét, és azt Habinénak minden holdújuláskor
28 1 | a szőröket az emberből, és azért aki rendes lány, az
29 1 | aranyparitásnak hívják, és annak tiszteletére megeszik
30 1 | tud, noha bűrszivart szív, és akkor is két nadrágban jár,
31 1 | miért belterület a város, és miért külterület a tanya,
32 1 | szabál, az szabál.) Csendőrök és vámőrök számára külön szárnyék
33 1 | ereszet alatt dohányfináncok és végrehajtók is álomra hajthatják
34 1 | tartsd jól a bestiát!”), és valóban nem volt még hivatalos
35 1 | külterületi csirkepaprikás és fordított kása fölényét
36 1 | belterületi litty-löttyök és pószpászok fölött.~Habi
37 1 | lopott birka húsa főtt benne, és nem tányérról ették, hanem
38 1 | erkölcsé csakúgy, mint a subáé és fordított kásáé. Lám, Habi
39 1 | kergette valaha a zsandárt, és akkor azért volt becsülete,
40 1 | őrizvén azt a lopóktól és minden gonoszoktól. Nappal
41 1 | süttetvén fázós tetemét a nappal és lesvén a bagót. Nem azt,
42 1 | ember - mondja az erdőőr -, és ha városi urak járnak idekint,
43 1 | szereti a gombóca cukrot és fél szem gombócáért különb
44 1 | magamat is nagyon meglepett, és hogy én nagyon jó ember
45 1 | szétfoszlik.~Abbahagyom, és mást próbálok. Fecskefarkú
46 1 | négyen ötfelé szaladnak, és nem tör ki a pille-fecske-kutya-macska-háború.~
47 1 | Huss! - a tégla elröpült, és úgy ütött vakszemen egy
48 1 | Mert én üvegből vagyok, és eltörök, ha bukfencet vetek -
49 1 | csattantom a tenyeremet és el nem káromkodom magamat:~-
50 1 | konnnferencia!~A gyerek megszeppen, és maszatos kis kezét védőleg
51 1 | tegez, én zavarba jövök, és olyan huppanással bukfencezem
52 1 | paprika-statisztikájában. És miközben próbálgatjuk Ósikával,
53 1 | tökéletes karikalába van és specialista bizonyos tudományágban.
54 1 | csöpp ember parányi lábait és karocskáit azonnal a fa
55 1 | erdőőréknél, kalászszín haja van és lenvirág-szeme, de azt mindig
56 2 | fák jelleméről egy tisztes és komoly hírű újságban, arra
57 2 | otthon maradni, könyörgöm, és szemügyre venni a ligetben
58 2 | városban van egy liget, és minden ligetben van mutatónak
59 2 | dolgok vannak a katedra és az erdők között, mintsem
60 2 | attikai salátaboglárkáknak, és különben is az egyetlen
61 2 | ujjaknak az ablaküvegen le és fel való huzigálása, s ezt
62 2 | ellenkezés, mint gazdag és szegény rokonok közt.~Az
63 2 | fákkal hajnali harmaton és levélaltató alkonyaton,
64 2 | levélaltató alkonyaton, déli verőn és szemergő esőben, látom őket
65 2 | esőben, látom őket születni és haldokolni, fiaikat nevelni
66 2 | haldokolni, fiaikat nevelni és meddőnek maradni, birkózni
67 2 | birkózni a maguk életéért és a jövendő ivadékért a földdel,
68 2 | a nappal, a szelídekkel és vadakkal, az emberekkel
69 2 | vadakkal, az emberekkel és a gubacsdarazsakkal, hódítani
70 2 | gubacsdarazsakkal, hódítani és terjeszkedni, gyámoltalan
71 2 | gyámoltalan fajokat furfanggal és erővel kiszorítani, jövevényekkel
72 2 | visszavonulni, elcsenevészni és végleg eltűnni a színtérről -
73 2 | hogy itt merőben a mi vad és embertelen küzdelmünk folyik,
74 2 | közöttük, lengék, szikárak és kíváncsian nyurgák. A juharok
75 2 | jólelkűség, sok könnyedség és finomság van bennük, meg
76 2 | nyárfák rendkívül komorak és elkeseredettek, forradásos
77 2 | forradásos testük van, és bozontos koronájuk, még
78 2 | négyszögletes, kihegyezett és fűrészes levelük is csupa
79 2 | muszáj, bokornak is megél, és még az embernek is kedvében
80 2 | meg ősszel, ujjongjanak és ágkarjaikkal tapsikoljanak
81 2 | csodálja meg legjobban, és ámulattal meséli otthon,
82 2 | magát benne az akác, e derék és hasznos közpolgár, aki azonban
83 2 | utolsó fa, amelybe a nimfák és driászok lelke még hazajár,
84 2 | hazajár, nekem szívbeli ügyem, és egyszer egész kötetre való
85 3 | OLVASANDÓ~Szegény vagyok ugyan, és henyedolmányom (=slafrok)
86 3 | nem vagyok spanyol grand, és ha megbántok valakit, minden
87 3 | az analitikus regényírók és drámaírók ugyanilyen tapasztalatra
88 3 | tenyerén van szemölcse, és Timur Lenk arra a piramisra
89 3 | utálja a szépirodalmat, és nem olvasott még el se regényt,
90 3 | tetteti magát szerénynek, és meg meri vallani többirányú
91 3 | mint nyárspolgárnak lenni, és a filiszterséget tartja
92 3 | nyolckor feküdni, Istent és királyt tisztelni, szívében
93 3 | amelyeknek kolibriszárnyuk van és néha boszorkánypille-fejük,
94 3 | boszorkánypille-fejük, sörös kriglit és tormás virslit hordani,
95 3 | kötélre való újságírókat, és ambicionálni a dalárdaegyleti
96 3 | istenem, milyen szép lehet ez, és milyen boldog, akinek ezt
97 3 | szivarfüstöt is lehet ereszteni, és az olyan csavar alakban
98 3 | esernyőcsinálónak nézett és megkérdezte tőlem, mit kóstál
99 3 | írótársak, igen nagy dolog ez, és oly tisztesség, amely magunkformájú
100 3 | püspöknek, miniszternek néznek, és ez valami nagyszerű érzés
101 3 | esernyőcsinálóság azonban meghatott, és némileg gondolkodóba is
102 3 | nézett rám Héra-szemeivel, és valószínűleg annak látott,
103 3 | szénaboglyákat? Milyen kedvesek és jók is az emberek, hogy
104 3 | kimércsikélt világában, és úgy tesznek, mintha becsülnék
105 3 | becsülnék a mesterségünket, öreg és fiatal naplopókét, akik
106 3 | találunk ki, míg ők háborúkat és üzleteket csinálnak; a szavakat
107 3 | mint ők a gyémántokat, és rímeket próbálgatunk, míg
108 3 | vagyunk a világ haszontalanjai és ostobái is, mikor halhatatlanságról
109 3 | az erdőn, rejtélyes kék és piros rongydarabkák maradnak
110 3 | elínlik, mint a korhadó fűzfa, és úgy nem marad belőle semmi,
111 3 | ha egyszer mécsvirágokat és kakukkfüveket fog feltolni
112 4 | illet itt minden dicséret és dicsőség. Akinek láthatatlan
113 4 | egyék-igyák előle a nap világát és az egek harmatát. Aki vigyázott,
114 4 | illet itt minden dicsőség és dicséret, Úristen. Világlélek,
115 4 | akárminek az együgyű paraszt és az együgyű szabadgondolkozó.
116 4 | az ekevas nyikorgásából és a kasza pengéséből, a magvető
117 4 | akitől fogan a föld méhe, és az anya örömkönnyéből, mely
118 4 | felsütteti napját a jókra és gonoszokra egyaránt, s megöntözi
119 4 | megöntözi esőjével az igazak és gonoszak vetéseit”? S ha
120 4 | én asszonyom legyen az, és miért sok millió testvéremnek
121 4 | Te szolgáiddal, a nappal és felhővel minden teremtett
122 4 | Zürichet, jóvátételt, devizát, és nem tudnak mást ma sem,
123 4 | Ember Fia a földön járt, és rajtuk nyugtatta szelíd
124 4 | Szeretnek, fiókákat nevelnek és örülnek a világnak, amelyet
125 4 | amelyet az Isten szépnek és szabadnak teremtett.~
126 5 | fontosalmák sárgultak a polcokon, és hűtött borocska várta a
127 5 | többet a világon, A Közelben és a Távolban Körültekintő
128 5 | amint puskával a vállán és tomahawkkal az övében eltapossa
129 5 | herefogó, még tán fejtám és lazakar is van, csak éppen
130 5 | okosak, nagyon rendesek és felháborítóan szorgalmasak
131 5 | fösvény, mint a hangya, és hagyja éhen veszni Isten
132 5 | nem kitalálás. A tényre és a nevekre emlékszem, legföljebb
133 5 | hegyesszögének 7 foknak és 45 percnek kell lenni, a
134 5 | tompaszögnek pedig 109 foknak és 40 percnek. Maclaurint sokkal
135 5 | megmértek egypár száz méhsejtet és megállapították, hogy a
136 5 | hegyesszög csakugyan 7 fok és 45 perc, de a tompaszög
137 5 | a tompaszög nem 109 fok és 40 perc, hanem csak 109
138 5 | perc, hanem csak 109 fok és 38 perc. A méhek tehát majdnem
139 5 | ismeretes lappangó zátonynak, és elpusztult rajta. A bíróság
140 5 | hogy zátonynak ne menjen, és ők ehhez tartották magukat.
141 5 | logaritmuskönyv kikorrigálására is -, és kisütötte, hogy az a logaritmusszám
142 5 | könyvben. Tehát a hajóskapitány és a kormányos valóban nem
143 5 | valóban nem voltak hibásak.~No és a méhek? Hát azok se voltak
144 5 | számolta újra a tompaszöget, és kiderült, hogy a méheknek
145 5 | Nem is szólva a nyolccal és kilenccel való szorzásokról,
146 5 | kalamajkát csinálok a fokok és percek elszámításával, hogy
147 5 | húszmillió éves támaszai és talpkövei.~
148 6 | kapargáltak a nyirkos földben, és első szerelmem is, Kamilla,
149 6 | ember, mikor elmén a haja, és megjön az a tehetsége, hogy
150 6 | lehetett, mindenesetre öregebb és tapasztaltabb volt nálam,
151 6 | tapasztaltabb volt nálam, és ösztönösen tudta azt az
152 6 | kócos, fekete sörénye volt és szögletes, nagy feje, mint
153 6 | igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle,
154 6 | erdőszélben tanyák vannak, és rendesen minden tanya körül
155 6 | kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól érzi magát,
156 6 | volna. Millió bogyót terem, és abban hárommillió mag van.
157 6 | elfogja előlük a napot, és elveszi az ennivalót.~Mit
158 6 | csak!~A veréb szót fogad, és szemelget az istenterítette
159 6 | Surr - a veréb fölrebben, és suta szárnyaival bevágódik
160 6 | röptében petyegteti el, és a száját se ér rá megtörölni,
161 6 | kell kerülni a jó meleg és puha bölcsőbe. Ezt a dajkaszerepet
162 7 | vadonban nemcsak fenyőtobozok és királydinnyék teremnek,
163 7 | nektek egy beszédet a madarak és fák napjáról!~Milyen más
164 7 | Milyen más szó famagos! Üde és tiszta, egyszerű és logikus.
165 7 | Üde és tiszta, egyszerű és logikus. Az a hely, ahol
166 7 | tölgyek vannak, tölgyes és ahol famagocskák vannak,
167 7 | utazva az úri beszéd is és a famagosból „M. kir. Földmívelésügyi
168 7 | a kis homokon nőtt szót, és elküldeni a Magyar Nyelvőr-nek,
169 7 | figurázzunk, nem a háború és béke kérdése ez, se mink
170 7 | felhők, szelek, madarak és mindenféle tücskök-bogarak
171 7 | furdancsok, eszelények és Istennek más hatlábú teremtményei,
172 7 | királyt, míg kicsi volt), és persze azokat küldték előre.
173 7 | tipográfus. Rendkívül tehetséges és szorgalmas iparosfaj ez,
174 7 | ezt a lelkünkre vegyük.~És az a csodálatos, hogy nemcsak
175 7 | a puszta, ijesztően vak és sötét éjszakában.~- Te,
176 7 | növekedő árnyak völgyében. És hogy csak egy gyereknek
177 7 | gyereknek lehet olyan tiszta és egyrétű a lelke, mint ennek
178 7 | erdőket ültetett a homokba, és arca verejtékével kertet
179 7 | ilyen szépet tudott álmodni, és milyen boldog az a költő,
180 7 | Mind jólelkűek, vidámak és tiszta homlokúak. Egy este
181 7 | egymástól, összeölelkeztek és összecsókolództak. Deres
182 7 | megyünk, mindig marakszunk és torkolásszuk egymást? Miért
183 8 | ilyesmivel mulattatni magukat, és a darázstársadalom nem csinál
184 8 | a fekete-sárga divatot, és a természetben nem is olyan
185 8 | darázs megszégyenlette magát, és fölszállt egy vadszőlőlevélre.
186 8 | aztán nagyot zümmentett, és fejest ugrott a töltött
187 8 | elfeledkezik minden jó modorról, és bukfencet vet az egész ház
188 8 | borocskába, visszakapta, és megrázogatta egy kicsit
189 8 | többiek teleették magukat, és elszálltak, kieresztettem
190 9 | is?~Patakzott a könnye, és halkan koppant egy-egy nagy
191 10 | megijesztette volna őket, és messze elfutottak volna
192 10 | szakosztálya együttvéve és igen jóban lehetett velük,
193 10 | kivándorlás lett belőle. És amíg nézzük, hogy a fiatalok
194 10 | Dúl király lánya a Hunorok és Magorok közt -, halkan beszélgetünk
195 10 | az aranyparitás értendő, és mindnyájan igazat adunk
196 10 | szamár kend már, Habi”, és Habi azt felelné rá, hogy „
197 10 | leesett a padlás szájából, és úgy a fejére esett, hogy
198 10 | odaszaladt az üst mellől, és azt mondta neki:~- Ej, Pétör,
199 10 | Ezt mindnyájan belátjuk, és illendően elkomorodunk rajta,
200 10 | tisztelni illik a kort, és senkit sem való a hitiből
201 10 | vet a jóváhagyó mosolygás, és Gyömbér Veron kerül a közérdeklődés
202 10 | van kieresztve a pokolból, és most is nagy természete
203 10 | Végrehajtó járt a tanyáján, és azt tudakolta tőle, mekkora
204 10 | Veron rázárta az ajtót, és elment babot szedni, oda
205 10 | puhára veti a fejünk alját, és levendulalevelet is tesz
206 11 | szelíd, öreg bóbitás tyúk, és két karja közt kifeszítve
207 11 | ember is, meg az asszony is, és a fiatalok akkor is megértik
208 11 | föl nem kerekedik a szél, és nem hajtogatja a nagy fát
209 11 | fölkapott egy göröngyöt, és azzal figyelmeztette lapockán
210 11 | mérgesen a legmagasabb ágról, és mindjárt hozzátette azt
211 11 | mindig kulcsot keresnek, és mindig olyankor keresik
212 11 | kikerül a maga foltjából, és különben is keresett rá
213 11 | vízzel is megkeni estére. És ha ez se használ, majd ad
214 11 | márványkőből csiszolt oszlopok, és két kisded keblei, mint
215 11 | kilátni a nagy körtefára, és ha mindennap végignézem
216 11 | vadalmafa, amely a körtefa és az ablakom közt ágaskodik,
217 11 | varas békának hívják, és ennek megfelelően öltözködik.
218 11 | semmit, csak éppen lihegni és pislogni. Csakhogy a szemét
219 11 | jászpiszszínűvé teszi az ijedtség, és világosan olvasható benne
220 11 | előkerül, fűrészt kérünk tőle és azzal teszünk igazságot.~
221 11 | fölemelkedett a tollszár, és elkezdett mozgani, mintha
222 11 | erők csak kanászgyerekeknek és libapásztorlányoknak mutatkoznak
223 11 | libapásztorlányoknak mutatkoznak meg, és a városi emberek közül csak
224 11 | erdőkerülők, csordásfiúk és más szaktudósok véleménye
225 11 | becsattantottam a bicskát, és megöleltem a fát mind a
226 12 | néni „nehéz köröszt”-jét és míg beértem vele a sárfalú
227 12 | istenáldotta búza történetét és mikor bevégezte, azt tette
228 12 | mondogatták az emberek, és ügyet se vetettek a búzára,
229 12 | felét kiöntötte a szérűre és csak a másik felét hagyta
230 12 | ahogy a földje szélére ér, és át akar bújni az eleven
231 13 | odacselleg hozzám Habi, és azt kérdi tőlem:~- Ugye
232 13 | de Habi csóválja a fejét, és azt mondja, hogy még olyan
233 13 | mutatóujját ráteszi az első betűre és ellenőrzi a számlálást.~-
234 13 | homlokán a tasla kalapot, és diadalmasan villantja rajtam
235 13 | volt, mint a kéngyertyának, és akkorát lobbant, mint egy
236 13 | csak ül a kincsesládáján, és még azt se éri föl ésszel,
237 13 | hogy szénbe, fába, cukorba és vöröshagymába fektesse.
238 13 | Jóskáról, hogy kocsisember, és predikátumát szűréről kapta,
239 13 | ember volt a maga idejében, és szintén példás szigorral
240 13 | amelynek tulipántjaiban és smaragdjaiban több költészet
241 13 | összes turáni dalárokban, és a dicsőség délibábját is
242 13 | építünk a szűrnek a múzeumban, és csodájára járnak az ángliusok,
243 13 | ellenkezés vagyon közte és a városi ember közt.~Most
244 13 | támadt rekedtség érzett, és a cifraszűr alatt összekoccantak
245 13 | sámán, az ördöngős táltos, és ez itten nem egy számvevőségileg
246 13 | ül a holdvilág szérűjén, és most igen csóválja a csimbókba
247 13 | ráncigált elő a tarisznyából, és azt ráhúzta a kutya erős
248 13 | törvénytisztelő ember vagyok, és minden audienciának megtartom
249 13 | mondta, hogy így is jó lesz, és én úgy kötöttem be a szememet,
250 13 | mégis a verejték verte, és ökle gerezdes buzogánya
251 13 | köpött a négy világtáj felé, és elvirginálta az ördögidéző
252 13 | Drómó, a három erősségökre és a két hatalmasságokra, hogy
253 13 | fekete bakkecske képében, és néköm a kijelöntött kilencszázkilencvenkilenc
254 13 | Habi a hosszú imádságban, és nekem már nem volt időm
255 13 | görbe ember kiegyenesedett, és hátraszegett nyakkal fölnézett
256 13 | földre. Habi fölemelte, és rámutatott vele a kis földpúpra,
257 13 | térdeplő gyerekéből:~- ...és bocsásd mög a mi vétkeinket,
258 13 | intett Habi az asszonynak.~És kezibe véve a radnai vizes
259 13 | komenistát:~- Az Atyának, Fiúnak és Szemlélök Istennek nevében,
260 13 | eregeti az ezüst fonalat, és elsóhajtotta a magyarázatot:~-
261 13 | mán ügön - bólintott Habi, és eligazgatta a szűrt, hogy
262 13 | mennyei szent város kapui, és kiszaladoztak rajtuk az
263 13 | az elszabadult csillagok, és beszaladoztak rajtuk az
264 13 | csöndesen Szűrtelen Pap Jóska, és befordult a vakdűlőre.~Habi
265 13 | elővenni az ünneplő stílust, és bizodalmasan a fülembe súgta:~-
266 14 | halaszthatatlanul sürgős üzleti ügyben, és még negyednapra se tér vissza,
267 14 | mert Habiban van belátás, és emlékszik rá fiatal korából,
268 14 | kerítés kapujában a látókőre, és négyszer átkiáltani a keréklyukon
269 14 | Ez tegnap este történt, és Dollár ma este hazaérkezett,
270 14 | törvényes ágyból származik, és az ürgeparadicsom minden
271 14 | ennélfogva a fészekből és az örökrészből kitaszítandó.~
272 14 | kerül, mint a fodrásznő, és a hónap végével is található.~
273 14 | Fog az ember egy tükröt, és elindul vele foglyot keresni.
274 14 | fogoly meglátja benne magát, és mivel azt hiszi, hogy az
275 14 | nekiszalad a tükörnek, és betöri rajta a saját fejét.
276 14 | kacérkodni a tükörfogollyal, és amikor meglapul neki, az
277 14 | szép szagot el nem bír, és ha például istenfát szagoltatnak
278 14 | alá veszi tehát éjszakára, és igen magához szorítja velük.
279 14 | ölyv fölmelegszik tőle, és reggel igen jó kedvvel ébred.
280 15 | függönyök közül kúsznak elő, és szőrös hernyótestükkel,
281 15 | az alvó emberek szívét, és verejtékszaggal ébresztik
282 15 | hajnalicskáéból a kékek és a nenyúljhozzámokból a tarkák.
283 15 | álmok mind virágszagúak, és még a gyász-szöglenceknek
284 15 | kergettem, ott visszanézett, és csak akkor vettem észre,
285 15 | meggylé. Megnyalom, hát sós és keserű. Vércsöpp. Ahogy
286 15 | volt. Itt a sóhajtásokat és fohászokat hordja szét benne,
287 15 | Majd megszakadt a szívem, és el akartam neki magyarázni,
288 15 | labdázza el az ember az életét, és csak kocsiút az mindig.~
289 15 | öregtemplom hússzor beleférne, és abban van elporciózva kinek-kinek
290 15 | áldott.~Balkeze hüvelyk- és mutatóujjával végigsimította
291 15 | leszakasztottam cérnástól, és nagyon örültem neki, hogy
292 15 | szemfedőjét a kis öreg, és nagyot nevetett hozzá.~Azért
293 15 | hanem keresztülmén rajta, és beleesik a semmibe. Úgy
294 15 | gomboznék.~- Hát gyújtsál tüzet, és melegítsd meg a kezed.~-
295 15 | neki, ráült, mint egy lóra, és hozzám vágta a koronáját:~-
296 15 | leszaggattam róla a gombokat, és most már én is úgy fáztam,
297 15 | jött ki hozzám édesanyám, és beletakargatott a kötőjébe. -
298 15 | Bíró, hogy az is nagy bűn, és az ítélettel nem lehet pörbe
299 15 | Vérrelversengő-csillagba és ott kell neki héhőn állni
300 15 | cipót, keresztet vetett rá, és falatokra tördösve rakta
301 15 | tésztája volt, mint a hab, és az íze, mint a friss húsvéti
302 15 | belőle az utolsó morzsát is, és akkor azt mondta édesanyám:~-
303 15 | kis karbunkulus-kulcsot, és meghajtja a fejét, mint
304 15 | kiterjeszti a két szárnyát, és azt mondja a két testőrző
305 15 | mosolyodott el a jó Isten, és felemelte a mutatóujját
306 15 | felé.~Kipattant az ajtaja, és kirebbent belőle egy fehér
307 16 | Boreas, Aquilo, Auster és az ördög tudja könyv nélkül
308 16 | Azok a mindenféle nyájas és zord istenek azonban, akik
309 16 | akik harmatot csorgatnak, és esőt szitálnak; akik napsugarakkal
310 16 | napsugarakkal nyilaznak, és jégkavicsokkal parittyáznak;
311 16 | összeházasítják a virágokat, és szelíden vakargatják a vajúdó
312 16 | ragyával verik meg a termést, és döghalállal az ólakat; akik
313 16 | ólakat; akik fákban laknak, és hasított patájuk őrnyomát
314 16 | rontásoknak: a Pánok, Vertumnusok és Pomonák e tartományban már
315 16 | itt valaha e cifra nevű és vázlatosan öltözködő urak
316 16 | vázlatosan öltözködő urak és asszonyságok, mint a buckákból
317 16 | alászállának már a poklokra, és az egy igaz Istené itt az
318 16 | impérium, oktalan állatok és lelkes állatok, fák, füvek
319 16 | lelkes állatok, fák, füvek és csillagok felett és az ő
320 16 | füvek és csillagok felett és az ő rendelkezése alá tartoznak
321 16 | pusztalakó ésszel élő ember, és tudja, hogy tűzről, vízről,
322 16 | tűzről, vízről, földről és levegőről nem való csúnyát
323 16 | Hányja-veti magát a deszkaülésen és egyszer-kétszer föl is emelkedik,
324 16 | belesüppedni a földágyba, és gólyahírhóban föléledni,
325 16 | már, recseg a Habi hangja és kezében mint a sors vesszeje
326 16 | Fölrettenek urbifób lírámból, és csak most veszem észre,
327 16 | tűzostorral a fekete égen, és egyszerre ugat, üvölt, bömböl
328 16 | hogy recseg bele az ég és reszket a föld.~A szélkomondorok
329 16 | szélkomondorok elhallgatnak, és meglapulnak. Azt még látom,
330 16 | csókolódzott össze a nappal és kék csillagos genciánák
331 16 | udvarúét, sok-sok házbérrel és harmincéves adómentességgel,
332 16 | utolsó ásításnál? Fákat és virágokat látok, a füvön
333 16 | violákkal, futó díszbabbal és korai georginákkal, és én
334 16 | díszbabbal és korai georginákkal, és én a rácson keresztül simogatom
335 16 | Ferkóka”, egész közelről és mégis mintha föntrül, az
336 16 | mintha föntrül, az Aldebaran és Berenice lángjaiból jönne
337 16 | mögázik az úr?~Fölrezzenek, és kinyújtóznám magamból az
338 16 | egész könyvtáramban nincs, és a kenderhám megrántásával
339 17 | közt, birkák közt, ürgék és bibicek közt, távol a tudományoktól
340 17 | közt, távol a tudományoktól és egyéb világi huncutságoktól.
341 17 | Pál tehát bejött Szegedre, és behozott téged is. Átvitt
342 17 | Hát beállítottatok hozzám és sípolt a fűrészgép, szórta
343 17 | magából a cséplőmasina, és akik néztük, végigborzongatta
344 17 | mégiscsak az a mienk...~És most már mégiscsak azt mondom,
345 17 | értelmes ember a te apád, és neki van igaza, nem az adótiszt
346 17 | megrontsam az életedet, és elvegyem tőled azt, amiről
347 17 | ha kihoználak a malacaid és birkáid közül az emberek
348 17 | emberek közé, a katángkórós és kutyatejes parlagról az
349 17 | aszfaltra, amely fölkátyúsodott és porzik, mint az országút,
350 17 | a palotasorok villany- és gázlámpái alá, amelyek esztendők
351 17 | rongyos, éhes városért? És piros képedet, ragyogó szemedet,
352 17 | szemedet, amelyben nyílt ég és szabad mezők örök szépségei
353 17 | egyetemi katedrát is - és rongyos lenne a cipőd, és
354 17 | és rongyos lenne a cipőd, és közös lenne a szalmakalapod
355 17 | leányoddal, feleségeddel, és elsápadnál a szíved gyökeréig,
356 17 | a te megtagadott véreid, és a halálos órád párnáján
357 17 | amelyikben otthagytad őket, és beálltál úrnak...~Maradj
358 17 | malackáid közt, Messzi Imriske, és vigyázzatok egymásra a szép
359 17 | tenyerében van a mi kenyerünk, és ha kinyitja a tenyerét,
360 17 | megnősz, majd megérted. És ha akkor lesz kedved az
361 17 | lehetsz követ, exportálhatsz és börzézhetsz, és ha jól forgatod
362 17 | exportálhatsz és börzézhetsz, és ha jól forgatod magad e
363 17 | leszek, Messzi Imriske, és félig megvakult a sok írástól,
364 17 | hozzád életed keresztútján, és járj ki nekem egy ágyat
365 Epi| esztétikus, múzeumszervező és azt hiszem, mindenekfölött
366 Epi| szépségekkel, amik nincsenek és nem is lesznek soha.~Hiszen
367 Epi| ahol márványból van a pult, és mindenféle kitüntetések
368 Epi| akik kivágják a tárcáimat, és összefűzik, mint a régi
369 Epi| nekem termi a sziromhavat, és mind az unokámnak termi
370 Epi| hogy meg ne ártson neki, és karra véve, hogy maga szaggathasson,
371 Epi| hogy maga szaggathasson, és csak az én karomra, mert
372 Epi| fölakasztjuk az óra alá, és egész télen arra nézünk,
373 Epi| kertemnek bekerítve lenni? És egyáltalán, muszáj nekem
374 Epi| Jobb, ha azt más végzi, és én csak a kész termés alá
375 Epi| most havazik a ligetben, és ide látszik az ablakomba,
376 Epi| tiszteletére örök szimbólumnak és végzetfának. Nem plebejus
377 Epi| mint a borsószem, fekete és kesernyés-fanyar.~~.oOo.~ ~ ~
|