Kötet

 1 2 |           elszántan öklelődzik az ég felé. Soha fában még ilyen
 2 3 |      amilyennek a csillagászok az ég ködfoltjait rajzolják.~Végre
 3 4 |         ne hulljon a mag, hogy az ég madarai ki ne szedjék, hogy
 4 4 |         már a fürjek himnusza, az ég madaraié, akiknek nincs
 5 12|         villant a fejük fölött az ég, hirtelen meleg szellő kerekedett,
 6 13|           ne legyen alágyűrve.~Az ég ereszetén már szőkült a
 7 15|        keserű. Vércsöpp. Ahogy az ég felé fordítva nézem, mintha
 8 15|          volna betakarva az egész ég. Leülök a küszöbre, hogy
 9 15| emberteste van, azt meg fogják az ég árkában a három lappantók,
10 16|          ott lomhán feketéllik az ég - fejünk fölött még vidoran
11 16|      csattan, hogy recseg bele az ég és reszket a föld.~A szélkomondorok
12 17|          szemedet, amelyben nyílt ég és szabad mezők örök szépségei
13 17|  vigyázzatok egymásra a szép sima ég alatt, a jó meleg napon,