Rész

 1 1|                   magyar ember - feleltem neki én is oroszul. Mert akkor
 2 1|                 az ágyamhoz, elmagyarázta neki, hogy mikor kell levenni
 3 1|                   én most már, mit mondok neki, mikor Profimovának hívom?
 4 1|             Mikorra várhatom, ezt?~- Kell neki két hét, mert komplikált
 5 1|                komplikált az ügy. Örüljön neki az úr, mert addig az állam
 6 2|                 kukoricacsövet áthajítani neki. Könnyebb lesz ez sokkal,
 7 2|                 ez? Feleljek, ne feleljek neki?~De olyan bizodalmasan mosolygott
 8 2|           fertályóra is. Hû, a teremtésit neki, a barakk tehene belement
 9 2|                  kihajította a ládájából. Neki már nem kell, se testének,
10 2|               Rózsit. Mert azelõtt ha írt neki, engemet is mindig beleírt
11 3|                  parancsolat, és nem kell neki se föld, se cserép, csak
12 3|             vagyok, mint õ. Elmagyaráztam neki, hogy szerény közpolgár
13 3|                fáradalmait.~Felajánlottuk neki a kubikulumot, de Netumák
14 4|                  De csak nem engedted meg neki?~- Te csacsi, hát hogy engedtem
15 4|                 eljön Hannibál, megmondom neki, hogy menjen a felsõbb hatóságokhoz
16 4|                    hogy elég volt hordani neki.~A jó embernek felderült
17 4|                  Menyust, elõre köszöntem neki mindig, és minden alkalommal
18 4|        feleségének azzal, hogy megmutatja neki, mennyi szépség van a világon
19 5|           belépett, bizony úgy megörültem neki, hogy mindjárt oda cuppantottam
20 5|               ahol a part szakad - mondta neki a fölöttes hatósága.~- Márpedig
21 5|               poraiból. Nem érdekes?~- És neki is olyan bunda-bajusza van,
22 5|                 annyi esze, hogy nem megy neki annak a vastag-csontú medvének! -
23 5|                forrásokig.«~Bemutatkoztam neki, ez és ez vagyok, Hannibálról
24 5|                korrektor úrhoz, mondd meg neki, hogy itt van Hannibál tanár
25 5|                   Péter-Pálkor hazavittem neki az értesítõt s mutattam
26 6|     Visszaszorítottam a kezét, s odaadtam neki az újságot.~- Hát ezt tetszett-e
27 6| bele-belebóbiskoltam a könyvbe, ötször is neki veselkedtem, de mindig megakadtam
28 6|                  ebben a nevit... mondtam neki, hogy nem Júdásnak hívják
29 6|              magamat. Most már meg mertem neki mondani, hogy mit csináltam.
30 6|               álmodtam én Tacitussal. Van neki egy értekezése a szónoklatról.
31 7|             szolgálhatok?~Mikor elmondtam neki, micsoda krédóba kevertek
32 7|                recti nyugalmával mutattam neki a lekváros kenyeret.~- Kedves
33 7|               velõsen kívánt nyilatkozni. Neki se kenyere a gyanúsítás,
34 7|              pisszegtek, mint helyeseltek neki. Most már ez nekem igen
35 7|            teendõik közt eddig nem bírtak neki idõt szentelni. Amint Hannibál
36 7|                   vagy szobrot állítsanak neki. Egy szeme legyen-e azon,
37 8|                   Juvenalist fordítgattam neki. (No, nem az asszonyokról