Rész
1 1 | magyar ember - feleltem neki én is oroszul. Mert akkor még
2 1 | üstborító«. Mit tudhatom én most már, mit mondok neki,
3 1 | egyiket teszi, akár a másikat, én ilyen csúnyát nem mondok,
4 1 | otthon Lidovkának hívták.~Én a Diát jobban szeretem.
5 1 | micsoda kincseken járok én a csizmámban. Odaléptem
6 1 | vallomástételre:~- Kérem, elõadom én úgyis, ami nálam van. Tessék
7 1 | annyiban lepett meg, hogy az én írásomat rendesen török
8 1 | pergamenbõl azonban, amit én szó szerint lemásoltam,
9 1 | propagandaelõadást tartson és én különben se vettem részt
10 1 | Pál.«~Nem beszéltem már én semmit, csak azt kérdeztem,
11 2 | másik felekezet durák-párti. Én természetesen durák-párti
12 2 | osztozni szoktunk: most én harapok, most te harapsz...~
13 2 | emberséggel felelnem.~- Tudnék én ennél édesebbet is, fiam.~-
14 2 | megtalálja egymást.~- De én tudok ám édesebbet, ennél
15 2 | A vezérkarban voltam én kérem, mint afféle teddide-teddoda
16 2 | pátrónusunkra.~- Hiszen éppen ez az én bánatom, hogy nem én vagyok
17 2 | az én bánatom, hogy nem én vagyok a Lajcsi. Kollégám
18 2 | fületövét:~- Hiszen, ha én írástudó volnék, akkor én
19 2 | én írástudó volnék, akkor én sokra vittem volna a háborúban. (
20 2 | írástudás.) Dehát nem tudok én egyéb írást, csak a nagy
21 2 | levélpapírt szerez, írok én az õ nevében olyan levelet
22 2 | volt az ahhoz képest, amit én beleraktam a botanikából
23 2 | roppanjon. Kitapasztalta ezt az én fülem már a fogolytáborokban.~
24 2 | beszél.~Pedig nagyon tudtam én, mit beszélek. Hannibál
25 2 | haza dicsõségén dolgoztam én.~Hirtelen a homlokomhoz
26 2 | a homlokomhoz kaptam. Ó, én mafla! Hát nem majd itt
27 3 | nyújtó bútorán. Próbáltam én Netumák bácsit leemelni,
28 3 | is szûken jutott. Ámbár én azt hiszem, hogy ahol szerelem
29 3 | megjegyzést Dia tette, mert ha én tettem volna, akkor Dia
30 3 | elfogultságból mondom, mert én például az elemzést mindennek
31 3 | a néhai rác kocsmárosok. Én csak annyit mondhatok, hogy
32 3 | is lehetett volna belõle.~Én magam különben nem sokat
33 3 | belebékültem, mert láttam, hogy nem én vagyok egyetlen olyan fia
34 3 | részt a kötélhúzásban, mert én anélkül is félkarú ember
35 3 | világháborút.~- Hát pedig én az apám lelkének se politizálok! -
36 3 | nem ilyen kiabálva mondtam én ezt akkor, hanem csak úgy
37 3 | fog-e maradni?~- Kérem, az én tudományom szerint a legokosabb
38 3 | hogy tulajdonképpen ki az én ideálom a ma élõ európai
39 3 | tiszteletlenül nyilatkoztak róla. Én az asztal végén ültem a
40 3 | Írja az ördög. Nem értek én ahhoz.~- Hát én megírom.
41 3 | Nem értek én ahhoz.~- Hát én megírom. Nagyszerû téma,
42 3 | melegen szorítottunk kezet. Én tán még jobban örültem,
43 3 | sajnálatomat fejeztem ki, hogy én ezt nem tehetem.~- Ja, ja,
44 3 | gyanúba, hanem a sörszomj!) Én is Tehetem, te is Tehetem!
45 3 | az alapon gondolja, hogy én is olyan szittya táltos
46 3 | szerény közpolgár vagyok én, nem ünneplésre való, s
47 3 | akadálya van annak, hogy én a testvérgyûlésen megjelenhessek.
48 3 | mindenütt kémek vannak! Tudom-e én, mi az: egy méh? Ja, ja
49 3 | megtárgyalják ezt a kánok, csak én is ott legyek. Legkésõbb
50 3 | kontoskottya a mótyor kormány.~- Én ezt a lakást értettem. A
51 3 | bizony, ezért lettem volna én akkora pátrióta is, mint
52 3 | gyõzelmének reménye, és így lettem én rövid úton másodalbérlõje
53 4 | Az ám, de... ej nem kötök én neked mindent az orrodra!~-
54 4 | Egész bátran! Nem vagyok én féltékeny.~- Nem is ajánlom -
55 4 | át Dia a félkarjával. - Én még álmomban is hû vagyok
56 4 | költõket. Herodotost hozom én neked haza a tanári könyvtárból,
57 4 | abból megláthatod, hogy mily én egyszerû toalettekben járnak
58 4 | méltóságos úr, derék ember az én igazgatóm, nem kell nekem
59 4 | voltál.~- Persze, az vagyok én most is. Ha parancsolod,
60 4 | vagy az se zsidó?~- Az én feleségem? Archimandrita
61 4 | volt ahhoz képest, amit én véghezvittem. Egyre recsegett
62 4 | Keresztbe ültem a széken, mert én azt mindig úgy szoktam,
63 4 | azért õ beállt elõdúdolónak, én pedig utánamorogtam, és
64 4 | befolyásos fõ-turul.~No, én nagyon tiszteltem is Menyust,
65 4 | is kitudódott, hogy hol én hordom a feleségem szalmakalapját,
66 4 | megy a vásárcsarnokba az én szvetteremben, ami világos
67 4 | udvariasan a direktor. ~Én bólintottam elsõnek, hogy »
68 4 | kiabáltak a kollégák. Sõt én magam is halljukoztam, nemcsak
69 4 | Sõt az igazgatón kívül én voltam az egyetlen kíváncsi
70 4 | gondolhattam. Elõször is, mert az én édesanyám még él, hála istennek;
71 4 | szerepel havonta: az, amit én küldök haza minden elsején,
72 4 | azon a napon történt-e az én sajnálatos elszólásom, mikor
73 4 | Bocsánatot kérek, azt én egy pillanatig sem vonom
74 4 | az inkriminált rigmusokat én szó szerint idéztem hazánk
75 5 | a másikat meg mit tudom én miért. Filológus vagyok
76 5 | miért. Filológus vagyok én, nem pszichológus. A rómaiak
77 5 | fölöttes hatósága.~- Márpedig én inkább leteszem a panganétot,
78 5 | nevetve. - Majd megtanítanám én a betyárt a nyújtófával
79 5 | többit nem nézné az ember.~- Én meg azt néztem, hogy milyen
80 5 | Dia a szeme sarkából -, én a tiédnek a felét elengedném
81 5 | visszatértem a fináncra.~- Te, én azt hiszem, hogy ez a János
82 5 | csata?~- Úgy, mint hogyha én kiállnék birkózni a Jánossal
83 5 | parasztökle be nem törné az én szép, finom koponyámat.~-
84 5 | csúffá a pun Napóleont, akit én olyan szépen megtisztogattam
85 5 | nekem errõl eddig? Utóvégre én nem kísérhetek mindent figyelemmel,
86 5 | rajta a takaró. Dia vöröset, én meg attikai ibolyaszint
87 6 | ne ijedj meg, nem élek én szamárhússal! Mondjuk szépen:
88 6 | majd keresztbe fekszem én a torkodon! Eh, õrület,
89 6 | hogy milyen jó lenne, ha én abban orra buknék.~A folyosón
90 6 | Morognám barátom lakását. Én ma »megverek valakit, vagy
91 6 | he-he-he! Õszintén szólva, én nem is olvastam azt az...
92 6 | milyen csata is? No, mindegy, én készen kaptam az egész interpellációt
93 6 | alá nyúlhatok, ha kell! És én is boldog leszek, ha rendelkezésedre
94 6 | elsején!~- Nem is azért sírtam én, hanem azért, mert megijedtem
95 6 | kis csirkéktõl. Nem láttam én még olyant sose.~- De, hát
96 6 | besötétítettem a kabátommal. Én magam meg csak úgy ingujjban
97 6 | benne van, dehát nem látom én ebben a nevit... mondtam
98 6 | Hazafias üdvözlettel - - - - az én Morognám barátom legfölül,
99 6 | üres óráikban.~- Hát biz ez én vagyok, lelkem - hajtogattam
100 6 | aki sírva fakadt, az mégse én voltam. Rózsinak tört el
101 6 | közt a drogista padlásán.~Én csak nevettem õket és elõszedtem
102 6 | hõsök szoktak egymás közt.~- Én, ha neked volnék, lovon
103 6 | Nem ok nélkül álmodtam én Tacitussal. Van neki egy
104 6 | azokat õ se énnekem. Hátha én is elõszedném õket? Mert
105 6 | csak az aprajából. (Mert én csak a fronton szolgáltam.)
106 7 | ragasztásához sok kovász. Én, mint rajztanár, hatályon
107 7 | tetrakontraoktaéder lesz az én emberem!~Kérdem a portást
108 7 | túl.~Kisütöttük, hogy az én emberem fizetési osztályának
109 7 | Nem mondta, hogy mivel, én meg nem kérdeztem. Annyit
110 7 | meg nem kérdeztem. Annyit én is tudok az illendõségrõl,
111 7 | olvastam, de hallottam róla. Én is többször foglalkoztam
112 7 | Mondanom se kell, hogy én híve vagyok a tudományos
113 7 | Hogyne érteném. Hallottam én már ilyesmirõl gólya koromban.
114 7 | könyv.~- Nem arra gondolok én, instálom, hanem a Kakas
115 7 | magát a zsebkendõjével, én pedig úgy bevágtam az ajtót
116 7 | Szalmaszár, hogy mégse vagyok én teljes híjával a magyar
117 7 | a poklok fenekére menjek én mármost? A könyvtárban már
118 7 | bizonyos, hogy a tudomány meg én nem eszünk többet egy tálból.
119 7 | összeborulva a ragadós oldalával. Én igazán nem vagyok az az
120 7 | és gyötrelmérõl, amit az én szememben már ifjúságom
121 7 | kettõben igézet lakik és én annak nehezen tudok ellenállni.
122 7 | mindig irigykedtek rám, hogy én jobban tudok »szõni«, mint
123 7 | tudok »szõni«, mint õk, de én tudtam, hogy ez csak azért
124 7 | ezt a vízi utat. Nem tudom én, a lelkemre merjem-e venni,
125 7 | hogy derék honpolgárok az én kobakom miatt bicskát eresztgessenek
126 7 | tiszteletre méltó kánok és mirzák! Én vagyok az az országpusztító
127 7 | Nyugalom, uraim! - ordítottam én is és felemeltem a pódiumról
128 7 | a fõkán, a Batu kán, az én kedves konskolárisom. Õ
129 7 | jobb hazafi, vagy Hannibál. Én nem adok az akadémiára,
130 7 | ütközetet kétségtelenül én nyertem meg. De, ha már
131 7 | ki a cannaei gyõzelmet. Én bizony kihasználom az enyémet,
132 7 | önök szeretett elnöke, az én igen tisztelt barátom, eltávozott.
133 7 | de hát amim van, azzal én sose szoktam fukarkodni.)~-
134 7 | elvesztette. A kenyeremet tán én is megmentettem, de Hannibált
135 7 | méltóságos kánoknál, de én soha meg nem bocsáthatok
136 8 | lakni a hazából? Hol itatták én velem azt a boszorkányos
137 8 | magamból? Hiszen nem ez volt az én szándékom. Szép cicerói
138 8 | cicerói szónoklatra készültem én, nem ilyen labériusi mimusra.
139 8 | kerül rá a soccus?~Nem, nem én voltam az, aki mindenkibe
140 8 | tenyere közé csúsztattam az én egy tenyeremet. A bánatos
141 8 | Õk nem kérdezték, kérem, én meg nem mondtam.~- Okosan
142 8 | veheti a tekintetes úr.~- Én már nem, barátom - kötöztem
143 Ideg| Magyarul annyi mint: Majd adok én nekik!...~Rétor: az ókori
|