Rész

 1 1|         próbáltam felokosítani -, hát nem ismer rá, hogy ez diákul
 2 1|      küszöbrõl fordultam hátra:~- Hát a feleségem?~- Aztat is
 3 1|          csaptam össze a kezem. - Hát magának ez mese? Hát maga
 4 1|              Hát magának ez mese? Hát maga sose tanult Hannibálról?~-
 5 1|           nézett rám szigorúan. - Hát, ha tudni akarja, igenis
 6 1|       addig az állam kosztolja.~- Hát a feleségemmel mi lesz addig?~-
 7 1|        János a csillagtalannal. - Hát minek tetszik nézni a vesztegzárt?
 8 2|      édessége pattogott ebben ki. Hát még ha Diával osztozhatnék
 9 2|             Édes-e, uram, édes-e?~Hát János volt, nem a csillagos,
10 2|       lapulevélbe takart valamit.~Hát a valami egy fél csõ sültkukorica
11 2|        csak. Nézem a lapulevelet, hát számok vannak belevakarva:
12 2|          hogy nyitva van az ajtó. Hát ez mért van nyitva, kérdem
13 2|           felejtette a Mari néni. Hát hol a Mari néni? Azt mondja,
14 2|        egy guriga selyemcérnáért. Hát aztán kinek kell az a selyemcérna
15 2|           nézek jobban a szemébe, hát látom, hogy ez meg az úrnak
16 2|      konfektet elhoznám az úrnak. Hát mért ne vinném, mondom,
17 2|         két tehén is jár.~- Akkor hát a kutya se sánta fiam. Lajcsié
18 2|       hogy õ mi szándékban van.~- Hát mért nem kérdezi meg tõle?
19 2|   silteket nem tudom elolvasni.~- Hát ez már baj, János.~- Az
20 2|         hozzák haza agyonverve.~- Hát micsoda az úr?~- Plakátragasztó,
21 2|       azonos nemzetiségû szegény.~Hát ez micsoda új színfolt lehet
22 2|  homlokomhoz kaptam. Ó, én mafla! Hát nem majd itt felejtettem
23 3|       tanította a világháborút.~- Hát pedig én az apám lelkének
24 3| diplomaták, meg a rajztanárok is, hát még a klasszika-filológus-rajztanár!~
25 3|           tekintély háta mögé.~De hát korunkban minden tekintély
26 3|      ördög. Nem értek én ahhoz.~- Hát én megírom. Nagyszerû téma,
27 3|      hazám jövõjérõl volt szó, de hát esendõ az ember.~- Hja,
28 3|           megoldandó jogi kérdés. Hát Netumák hova menjen?~- Mid
29 4|        krumplitisztítás közben.~- Hát, te? - fordulok oda hozzá -
30 4|           kigurul a kötényébõl.~- Hát aztán hogy volt az, azzal
31 4|   engedted meg neki?~- Te csacsi, hát hogy engedtem volna, mikor
32 4|       szöszt akar tõlem vasárnap? Hát még ilyenkor is elvillamosozzam
33 4|          te... hogy is mondjam... hát igen... ugyebár... te katolikus
34 4|      attól félt, hogy megharapod.~Hát, amit a filológiában homéri
35 5|           Gellérthegyre, búcsúra.~Hát persze, mindebbõl most már
36 5|           mi jót hozott nekünk?~- Hát ezt hoztam-e! - tett le
37 5|       kell a szomszédba menned.~- Hát, ami azt illeti - nevetett
38 5| megcsókolta az üres kabátujjat.~- Hát, hogy volt az a zámai csata?~-
39 5|        nevetett Dia, azért voltak hát részegesek mindazok a görög
40 5|       másik meg vöröseslila.~- De hát mikor gondolod, hogy bútorozkodhatunk?~-
41 6|  Odanéztem és elnevettem magam.~- Hát a Morognám volt? Ismerem
42 6|       odaadtam neki az újságot.~- Hát ezt tetszett-e már olvasni? ~
43 6|            feleltem támolyogva. - Hát olvasta direktor úr az értekezésemet?~-
44 6|       Diához elégtétel nélkül. De hát hol kapom ezt meg? Utamba
45 6|         névjegyemet meglátja - de hát ezen a napon nekem mindenkiben
46 6|          fiát is leszúrta? Mi? De hát minden csuda három napig
47 6|      varjú se károg rólad többet. Hát egy kicsit megijedtél, mi?
48 6|         én még olyant sose.~- De, hát még a csirkék hogy megijedhettek
49 6|        stúdiumuk üres óráikban.~- Hát biz ez én vagyok, lelkem -
50 6|          De oda is megyek szívem. Hát hogy lángostorozzanak meg
51 6|      tapasztalt hadvezérnek.~- De hát miért? - néztem a mellén
52 6|       voltak minden fémértékeink, hát együtt tartottuk õket, mint
53 7|    problémák a víz alá buktatják.~Hát, lekváros kenyér volt a
54 7|        hogy megtagadja a múltját, hát csak nem gondolja, hogy
55 7|           Ejnye - néztem körül -, hát ez a jó ember itt meri hagyni
56 7|         legalább ennyi címe van.) Hát már engem is úrnak nézel,
57 7|   elfogadjuk«-kal válaszoltak. De hát nem is csoda. A határozati
58 7|      kicsit bõven bántam vele, de hát amim van, azzal én sose
59 7|         való, mint az irkában. De hát nekem a notesz már úgyse
60 8|        nem kunszt szépet írni.~De hát akkor mi bújt énbelém, hogy
61 8|        dolog a világon máskor is!~Hát persze, hogy esett. De hát
62 8|        Hát persze, hogy esett. De hát mi köze ahhoz ennek az aventinusi
63 8|          Dia, ahogy hozzámbújt.~- Hát az ebédem - veszem ki a
64 8|       nagy gavallér lett magából! Hát kitelt az esztendõ?~- Ki,
65 8|           az ajtónyitogatók is.~- Hát ott nem kell írni-olvasni
66 8|     pergamen másolatait.~- Ember, hát ezek hogy jutottak magához? -
67 8|     szerint meg kell õrizni.~- De hát most hogy kerültek ide?~-
68 8|         most hogy kerültek ide?~- Hát most már nem vagyok szolgálatban,