Rész, Fejezet
1 1, 1 | teremtés a marha amúgy se, most meg semmi mozoghatnékja
2 1, 1 | tisztában van a hatalmával.~Ő most a számadó gulyás, ő most
3 1, 1 | most a számadó gulyás, ő most az öregbojtár: nem is történhetik
4 1, 1 | öregbojtár: nem is történhetik most semmi galiba Ötömösön.~Ni,
5 1, 2 | szemöldökfába, hogy még most is sajog.~- Jaj, Panka lelkem -
6 1, 2 | ütötték a nyelvüket!~Bizony most se igen ütötték, Panka újra
7 1, 2 | eltaláltam a szájuk ízit. Most már majd magam is harapok
8 1, 4 | eresztette ki a virágokhoz, s még most se akarja kiereszteni. Beszélni
9 1, 4 | a világért ki nem jönne most a házikójából, s Pankának
10 1, 4 | dajkálkodni?~A Zsemlye kutyának most nyilván nincs kedve dajkálkodni,
11 1, 4 | kipattant a baba szeme.~De most már igazábul megharagudott
12 1, 4 | sivalkodott mérgesen. - Most meg már akkorára tátod a
13 1, 4 | megtanítalak én téged mindjárt!~Most meg a hajánál fogva kapta
14 1, 4 | mondta szomorúan. - Pedig most már egész beletanultam a
15 1, 5 | híres Talpas, a te neved most már: hallgass!~Talpas a
16 1, 5 | az udvaron, hogy tán még most sincs vége. Még az öreg
17 1, 5 | Hej, micsoda heverés esnék most otthon a szalmás istállóban!~
18 1, 5 | körülnézett nagy álmosan. Most hitte még csak igazán, hogy
19 1, 7 | agárnak:~- No, Cicke, én most elmegyek hetedhét országra,
20 1, 7 | másik agár, majd megtanulod most, mi az agárbecsület!~Úgy
21 1, 8 | barátságot, cimborám, de most már én javallok egyet: gyerünk
22 1, 10| amiért olyan nagyon szereti. Most se szólt volna ő semmit,
23 1, 10| tudna a világról - kérem, most egy ugrással ott termett
24 1, 11| Eszembe se jutott, hogy én most egy királynét cipelek országostul.
25 1, 11| szőnyegen:~- Látod, apu, most már mégiscsak királyné vagyok.
26 1, 11| Ide fülelj, Burkus! Te most utána mégy ennek a cicának
27 1, 11| hanem ő mivelünk: mert most már Pankának igazán egész
28 1, 13| gazdasszonyához.~- Jaj, Micóka, most már nincs időm a játékra!
29 1, 13| jól kezdte ő a játékot. Most már a vállával taszított
30 1, 13| orrocskádat, te kis ügyetlen!~Most már az egész ház kacagott,
31 1, 14| porcukor helyett!~Mariska most már elvesztette a türelmét,
32 1, 15| odáig a cicát, anyókám.~Most már nagyanyó is mosolygott,
33 1, 15| Legalább a pénzt tegye el most már, jó lesz egyre-másra
34 1, 16| motozott a Muszi-nyuszi. De most már mind a két fülét rásunyta
35 1, 16| Nem is kérést hozott már most, hanem parancsot.~„Cipellőt
36 1, 17| mintha csak itt volna, most meg mintha beljebb-beljebb
37 1, 17| Na - azt mondja Huppuj -, most már kiállom Kecskemétig,
38 1, 17| ráakadunk, gyere.~Az ám, de most meg az történt velük, hogy
39 2, 1 | mikor kell indulni. Ahol ni, most is felkészülődött már az
40 2, 1 | itató vályúba, s még tán most is benne fürödnének, ha
41 2, 3 | megy, gondoltam magamban, s most már csak messziről gyönyörködtem
42 2, 3 | körülsétálta az udvart. Csak most vettem észre, hogy csupa
43 2, 3 | volna többet száz páváért. S most is valahányszor látok olyan
44 3, 1 | nincs inas: ki öltözteti most már sétáló gúnyába a földvári
45 3, 1 | virágok, vetemények gyökereit. Most is ott majszolta még a csengettyűhúzó
46 3, 1 | cserebogár.~Száját nyalogatva most már megindult sétájára a
47 3, 1 | én Búzaviszi báró vagyok. Most néztem körül a földjeimen,
48 3, 1 | birkózásnak vége lett.~Hanem most már csakugyan elfáradt a
49 3, 1 | fekete bundát, hogy még most is szalad, ha meg nem állt.
50 3, 3 | mester a hernyócskáknak, még most is költögetné őket, ha föl
51 3, 3 | farkú, tipe-topa Mackó!”~Most azonban meg se billentette
52 3, 3 | nap elől a köd.~„Ejnye, most megszabta volna Mackó úr
53 3, 4 | föld alatt a kastélyában. Most éppen kint ült a küszöbön,
54 3, 4 | cinegék, merre vagytok? Most válik meg, ki mondott igazat!~
55 3, 4 | nem hallott az erdő, mint most.~- Nini, jön a sündisznócska
56 3, 5 | Homokországba.~Ahol ni, éppen most adja ki a királykisasszony
57 3, 6 | cselekedhetik.~No, az igaz, hogy most a szegény ürge se sokra
58 3, 6 | vackából a Hattyú, s még most se hagyta békében. Megint
59 3, 6 | Úgy bizony, ürge baba, most már tied lesz a szép piros
60 3, 7 | bosszúsan visszamászott, s most Csiga vette át a vezetést,
61 3, 7 | szarvacskájával.~- Egy, kettő, há-rom!~Most meg Biga késett meg egy
62 3, 8 | csiga.~- Jaj, csigabiga, most nincs tormalevél! Ha volna,
63 3, 8 | Azt kérdezed, hogy hát most nem tavasz van? Nem ám,
64 4, 1 | lett volna nagyobb, mint most. Nagy elbizakodtában Panka
65 4, 1 | hegedűs.~Mindegy no, mondom, most már aludjunk, mert elosztják
66 4, 1 | nevetett Panka. - Megállj, most már azért se sírok. Hanem
67 4, 2 | egyszer kiáll a kapuba, de most már befelé fordítja a trombitáját,
68 4, 3 | és azt mondták, még csak most van éjfél, alig aludtak
69 4, 3 | dongott ki a nyíláson, s most már nem szomorodott el,
70 4, 3 | beletettem egy pohárba, s most itt élesztgetem a napon.
71 4, 4 | verébfejű betűkkel. Hogyha most, aratáskor látná az Alföldet
72 4, 4 | téli vackolódást.~- No, most már elválunk egymástól -
73 4, 4 | szegényke, jaj, mi lesz most már vele? Veri magát ész
74 4, 4 | jó helyen vagy már, de most már mi legyen veled?~Istenem,
75 4, 6 | életemnek!~Úgy hallottam, mint most hallom, ahogy haragosan
76 4, 6 | szúnyogok.~Úgy láttam, mint most látom, ahogy lehúzta a bocskorát,
77 4, 7 | van a hernyó a levélen. De most már nem ugribugri kötéltáncos,
78 4, 7 | alól az országutat. Hiszen most már mind lepotyog róla.
79 4, 8 | szomszéd kihúzta magát, s csak most látszott meg rajta, milyen
80 5, 4 | meg, Virgonc, állj meg!~Most lódult neki még csak igazában!
81 5, 5 | szólnátok hozzá, gyerekek, ha én most azt kérdezném tőletek:~-
82 5, 5 | segítesz a kenyeret pusztítani, most már segíts kenyeret keresni
83 5, 5 | kicsit!~De a medvés ember most már megharagudott. Rántott
84 5, 5 | nagy melegben?~De a gazdát most már végképp elhagyta a béketűrés.
85 5, 5 | cirógasd meg, gazdám!~A gazda most már végképp kétségbeesett,
86 5, 5 | ki a kezemből a láncot. Most már tartsd a hátadat a cimborád
87 5, 5 | még olyan jókedvvel, mint most.~De nem is tapsoltak még
88 6, 1 | asztalt talált Sólyom vitéz. Most bezzeg nem terítenek neki
89 6, 1 | jó napot, ha észreveszik.~Most azonban nagy a szerencséje.
90 6, 2 | kérdi is a rókát:~mit hisz most felőle?~„Azt hiszem, galamb
91 6, 3 | álmában a Tányértalpú, s most a vad méhecskék elől menekszik
92 6, 3 | mester -, miből éljen meg most már a szegény mesterember?
93 6, 7 | ajkú népére.~Hol vannak most már a virágos házak, hol
94 6, 9 | máig se, de a daganatot még most is hordozza a feje búbján,
95 6, 11| visszaszállhassanak.~Mitévő legyek most már? Mire megérnének a körtéim,
96 6, 11| Megint kimentem a szőlőbe. De most ijedtem még csak igazán
97 6, 12| sarkantyús csizmával, de még most is sírhatnékom van, ha rágondolok,
98 6, 13| mondja a varga,~nem ér ő most arra,~mert ő most a csizmát~
99 6, 13| nem ér ő most arra,~mert ő most a csizmát~nagy uraknak varrja.~
|