Rész, Fejezet

 1   1,  1 |         ezek az ötömösi asszonyok!~No, azért se gondol az ember
 2   1,  2 |       Trézsi, az üvegszemű Kata.~- No, ez takaros kis társaság
 3   1,  2 |           előkelő asszonyságoknak.~No, ebbe Gabó is megnyugodott,
 4   1,  3 |            négy kutya a kapunkban.~No, az nagyon különös találkozás
 5   1,  4 |            az lesz az első szava: „No, virágszálam, megöntözgetted-e
 6   1,  4 |           rúgd magadról a paplant.~No, attól nem kell félni. Ili
 7   1,  4 |           hogy menten kettérepedt.~No, erre bőszült ám még föl
 8   1,  7 |      szépségnél egy marék okosság. No, ne féltsétek a csobánci
 9   1,  7 |          híres csobánci agárnak:~- No, Cicke, én most elmegyek
10   1,  8 |         nem is falt, csak nyelt.~- No, még egy kis sonkacsontot.
11   1,  8 |            valamit súgni.~- Súgjad no, cimborám - hegyezte a fülét
12   1,  9 |        befekszik a rétes~közepébe.~No, cica, ezt bölcsen~kitaláltad,~
13   1,  10|       bóbitás tyúkicát akar látni!~No, nem is kellett egyéb a
14   1,  10|            reszketett bele a föld.~No, be is ugrott erre cicamica
15   1,  10|           a napsütéses jó melegre.~No, az semmit se látott, aki
16   1,  11|      rózsabimbó-szájacskája elé.~- No, mi szépet eszeltél ki már
17   1,  11|            de ugyancsak.~- Gyerünk no, öreg - mondom neki -, de
18   1,  12|            farkas hordta bundának. No, de ez még nem nagy sor.
19   1,  14|       hanem ehelyett azt mondta:~- No, ilyen jó kávét még nem
20   1,  15|            megszólalt az öregúr:~- No, lelkem, itthon vagyunk,
21   1,  16|        szántott tele szarkalábbal.~No, ez olyan volt, messziről
22   1,  16|           galagonyabokron. Mindegy no, kérdezzük meg a tündért,
23   1,  17|       hanem ideki már süt a nap.~- No, hát csak hadd süssön.~-
24   1,  17|        Móric meg elköszönt tőle:~- No, szervusz, kis nyúl, majd
25   1,  17|          hallatszott, hol amarrul.~No, hogy aztán odaértek az
26   1,  17|      köszönt nekik:~- Adjon isten! No, megérkeztetek? Volt-e jó
27   2,  1 |           tódította Kendermagos.~- No, jól van - szedte őket a
28   3,  2 |       jobban fölfújta a tokáját.~- No, tán bogár esett a szemedbe?
29   3,  3 |  Nagy-ha-tal-mú Sün-disz-nócska!~- No, majd kipróbáljuk a hatalmát
30   3,  3 |  urambátyám, egy kis bajuszpedrőt!~No hiszen, egyéb se kellett
31   3,  3 |           ijedtében erdőn-mezőn.~- No, azt magam is szeretném
32   3,  3 | figyelmeztet ‑ gondolta magában. - No, de meg is hálálom neki.
33   3,  3 |   bámultában, mint szél a mákot.~- No, ilyet még álmomban se értem -
34   3,  3 |            akinek az élete kedves!~No, de lett is foganatja, mert
35   3,  3 |         büszkén tekintett hátra.~- No, urambátyám, hiszi-e már
36   3,  4 |      vessen számot, Mackó bácsi.~- No, majd beszélek én a fejével,
37   3,  4 |         szolgál drága egészsége?~- No, csak hagyd el azt az édeskés
38   3,  4 |         öcsém, itthon vagyunk már! No, híres cinegék, merre vagytok?
39   3,  5 |         mint liliom harmat nélkül. No, Pankát nem kell félteni,
40   3,  5 |         letette a locsolókannát.~- No, majd én meghallgatom, mit
41   3,  6 |          is úgy nem cselekedhetik.~No, az igaz, hogy most a szegény
42   3,  6 |           jaj a te kislányodnak!~- No? Tán rád nézett a kakas?~-
43   3,  6 |         törd a nyakadat a lépcsőn!~No, ettől az egytől igazán
44   3,  7 |            az esze a csigabigának. No, hát rajta!~- Ohó, pajtikám,
45   3,  9 |        fent volt a domb tetején.~- No, nézzük, milyen világ van
46   3,  9 |         van, mint a másik oldalon! No nézd, itt van még a papucsosműhely
47   4,  1 |         mondani rá: a lánc biz az. No, én meg azt mondom, hogy
48   4,  1 |            Panka ővele csúfolódik. No, a Pajtás kutyának se kell
49   4,  1 |         Panka, azt kérdezi: ki rí?~No, Panka már nem rítt, az
50   4,  1 |         egy egész hegedűs.~Mindegy no, mondom, most már aludjunk,
51   4,  2 |            a méze, mint az üröm.~- No, akkor én is más nótát fúvok -
52   4,  4 |      kezdték a téli vackolódást.~- No, most már elválunk egymástól -
53   4,  5 |            nagyobb öröm a világon.~No, tisztelet-becsület a Cili
54   4,  5 |            legyintett a kezével. - No, gyere, mutatok én neked
55   4,  5 |          meg ebben az apuka nevét.~No, azt Pipuci a tíz ujján
56   4,  5 |         mikor kiülök a tornácra.~- No, már megint tréfázol, apu -
57   4,  6 |             eszik-e vagy isszák.~- No, majd keresek okosabb embert! -
58   4,  7 |       Kirágta a fűzfahegyi mérnök. No, gondoltam magamban, ilyen
59   4,  8 |           azt gondoltam magamban: „No, ez bizonyosan a bogár-generális.”~
60   5,  1 |             mondtam csodálkozva. - No, azok nagy urak lehetnek,
61   5,  1 |         magyarul - mondta az őr.~- No, én meg szerecsenül nem
62   5,  5 |           mondta neki a gazdája:~- No, elég régen segítesz a kenyeret
63   6,  3 | ingyenmunkát a szegény embertől?~- No, majd nyáron küldök egy
64   6,  4 |              De szép fényes holmi!~No, ezt már igazán~le kellene
65   6,  7 |             el a radnóti határból!~No, a szúnyogok meg a legyek
66   6,  9 |          nőtt meg akkorára a füle.~No, a pipiskének se kellett
67   6,  9 |        lebegtél, mondtam magamban: no, ez a pipiske bizonyosan
68   6,  9 |        pipiske, majd megalkuszunk.~No, az alku könnyen ment. Pipiske
69   6,  11|        fújja az éjszaka, mondok.~- No, körtecsősz, látom, hogy
70   6,  11|         ozsonnára a Panka babáját. No, mondom, itt is ott leszek
71   6,  12|        indulóban volt a szőlőbe.~- No, gyerekem, jössz-e velem
72   6,  12|         sarkantyús csizma terem.~- No, az pedig éppen a szőlőben
73   6,  12|             és megfogta a kezem. - No, gyere velem!~Kimentünk
74   6,  12|            fa tetejére.~- Látom.~- No, hát abban van a te sarkantyús
75   6,  12|           tojásokat törtem szét.~- No, oda is van akkor a sarkantyús
76   6,  12|           hernyó hatezer hernyó.~- No, ezek már nem esznek meg