Rész, Fejezet
1 1, 2 | ugye, kisasszonykám? Az öreg Viola mintha nem is volna.
2 1, 2 | bozontos fejét.~- Csitt, öreg, van énnekem gondom terád
3 1, 3 | MEG A FIAI~Mitvisz a mi öreg házőrző kutyánknak a neve.
4 1, 4 | még csúfolódni mersz az öreg dadáddal? ‑ Azzal úgy ütötte
5 1, 5 | most sincs vége. Még az öreg eperfa is olyanformán integetett
6 1, 5 | Talpas, Talpas, gyere ide, öreg kutyám! Talpas, kedves Talpas -
7 1, 5 | hívogató szó:~- Ugorj ki, öreg Talpas! Hol bujdokoltál
8 1, 6 | barátságtalan teremtés ez a mi öreg Talpasunk. Még engem is
9 1, 6 | kopogásukkal Gáborkát. És akkor az öreg akácfa sóhajtott egyet,
10 1, 8 | sehol se mutatkozott az öreg cimbora, pedig már fönt
11 1, 10| kiszaladt a kis ajtóba, s öreg kezével ernyőt csinálva
12 1, 10| meg aggodalmasan a szép öreg fejét, és megsimogatta a
13 1, 10| nagyapó, hogy megharagudjon az öreg Bodrira, amiért olyan nagyon
14 1, 11| búslakodott valami odvas, öreg fűzfa, annak a tetejéből
15 1, 11| ugyancsak.~- Gyerünk no, öreg - mondom neki -, de azért
16 1, 11| menni, csak éppen addig az öreg fűzfáig, amelyikről a Hékám
17 1, 11| belőle a Hékámot. De nem az öreg Hékámot ám, hanem egy kis
18 1, 11| hanem négyet. Az ötödik, az öreg, magától előjött, odakuporodott
19 1, 11| úgy szaladt vele előre. Az öreg Hékám meg fölugrott a vállamra,
20 1, 13| a Bodri ugatott, még az öreg eperfa is megrázkódott.
21 1, 13| a veréb, a Bodri, még az öreg eperfa is megrázkódott jókedvében.
22 1, 14| MIRE ANYUKA FÖLÉBRED...~Az öreg templom mögött, amelyre
23 1, 14| igaz - simogatta Mariska az öreg kutyát -, te is megkapod
24 1, 15| kócos fejemet odahajtva öreg szívére. Az ölében pedig
25 1, 15| bizony ezt nem tudta az öreg Cirmos. Nem tudta szegény
26 2, 1 | kérdezősködni Kendermagoska is. Az öreg tyúk kiterjesztette a két
27 2, 3 | melegített. Mentem is sebesen, az öreg nénik sokszor rám kiabáltak
28 2, 3 | sivalkodásra előugrott az öreg Bundás kutya, ő meg a páva
29 3, 6 | ez mégse valaki, hanem az öreg Hattyú kutya!”~Csakugyan
30 3, 6 | Hattyú kutya!”~Csakugyan az öreg Hattyú fehérlett ott a dombon.
31 3, 6 | valami fehér zászló.~- Mi az, öreg, tán kincset találtál? -
32 3, 8 | CSIGABIGÁJA~Miklós bácsi, az öreg koldus kántálni kezdett
33 3, 8 | ami mindennap kijárt az öreg Miklósnak. Rozi siettében
34 3, 9 | tetején. Büszke is rá az öreg papucsosmester, hogy ő a
35 3, 9 | Miért, miért? - kérdi az öreg Csupaszem.~- Mert így nem
36 3, 9 | a gyékénybuzogánnyal az öreg Csupaszem.~Mert semmit se
37 3, 9 | semmit se utál jobban az öreg papucsos, mint a kalaposmesterséget.
38 3, 9 | hogy mi járatban van az öreg Csupaszem. Még a napocska
39 3, 9 | szitakötő! - sopánkodott az öreg Csupaszem, szép csendesen
40 3, 9 | vacso-cso-cso-csora!~Az öreg Csupaszem azonban ügyet
41 4, 1 | azt hallottam egyszer egy öreg bagolytól, hogy az álmatlanság
42 4, 3 | kórók közt. Utoljára is két öreg méhecskének kellett bekaroltatni
43 4, 3 | riadtak föl álmukból az öreg méhek.~- Én már kialudtam
44 4, 3 | régen reggel van már.~Az öreg méhek kikukucskáltak az
45 4, 3 | kereste a kilincset. Az öreg méhek megint csak visszabújtatták
46 4, 4 | kacagott keserűen az öreg nemesúr.~Később az unokák
47 4, 7 | Az ablakunk alatt van egy öreg fűzfa. Éppen a hegyébe látok
48 5, 1 | hallották a télnek, de az öreg Marabu apó sokat tapasztalt
49 5, 1 | mikor másnap hajnalban az öreg marabu kinézett az ablakon,
50 5, 4 | vagyona a szomszédunknak, öreg Csacsadér Andrásnak.~De
51 5, 4 | a-há, i-ha-há!~Nevetett az öreg, hogy régi haragját kitölthette
52 5, 5 | valami ablakon.~- Gyere ki, öreg, gyere ki! - csalogatta
53 6, 1 | Nini, sólymot fogtál, öreg Fillér? Már látom, föl kell
54 6, 3 | szerencse? Nyilván azoknak az öreg nyárfáknak a kérge alatt
55 6, 8 | várja őket a nádtetőn az öreg fészek, az udvaron a Marci
56 6, 8 | a Maros kutya, s még az öreg gazda is megbillenti a fejében
57 6, 8 | ijedten suhant be az ajtón az öreg hajdú.~- Megint elszálltak
58 6, 8 | repülni kis fiókáikat az öreg gólyák. Egyszer aztán otthagyta
59 6, 11| csak rám kiált valaki az öreg nyárfáról:~- Kell-e dió,
|